A Befektetési alapok fajtái

november 19, 2013
Befektetési alapok fajtái

Kisebb összegből nehéz egy jól diverzifikált – azaz kockázatmegosztó – értékpapírcsomagot összevásárolni, hiszen egyes részvények illetve kötvények legkisebb megvásárolható értéke is több tízezer, vagy akár több millió forintot kóstál, ráadásul összeválogatásuk is igen költséges lehet. Ezt a problémákat küszöböli ki egy befektetési alap, amely több tízezer ember kis tőkéjét összegyűjtve, költséghatékonyan fektet értékpapírokba.

 

A befektetési alapok legnagyobb előnye, hogy tetszőlegesen válogathat köztük az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően, ami természetesen az emelkedő hozamok ígéretét is magával hozza. A bankbetétek korlátozott lehetőségeihez képest, a befektetési alapok között számos variáció létezik, és még csak nem is az ügyfélnek kell összeválogatnia az alapban szereplő értékpapírokat. De ami a legfontosabb, hogy mindezt akár kis tőkével is igénybe lehet venni, hiszen említett alapok az átlagember tőkéjét összegyűjtve használják ki a nagy pénztömeg előnyeit. Például százezer forintból nehéz lenne jól diverzifikált részvénycsomagot összeállítani, azonban egy a befektetési alap segítségével ez lehetséges.A legszembetűnőbb különbség a bankbetétekkel szemben, hogy az értékpapír befektetéseknél a befektetők maguk viselik a kockázatot.

 

Azonban jó tudni, hogy a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal. A bankbetéteknél meg is van a kockázatmentességnek az ára: az alacsony kamat. A befektetési alapok között nagy különbségek vannak, mind kockázatuk, mind futamidejük terén. Például részvényeket tartalmazó alapokat akkor érdemes választani, ha legalább öt éven túli időtartamról van szó, de hosszú lejáratú kötvényeket tartalmazó alapba sem érdemes rövidtávra befektetni. A befektetési alapok lehetnek nyíltvégűek és zártvégűek is. A nyíltvégű befektetési alapoknál naponta van árfolyam számítás és az alapkezelő vállalja, hogy az adott napi árfolyamon bármilyen tételben vesz, vagy elad befektetési jegyet.Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél szeretne 100 ezer forintnyi pénzt felszabadítani az alapból, vagy épp fordítva, ezt minden további nélkül megteheti az adott napi árfolyamon.

 

A zártvégű befektetési alapnál nincs árfolyam, ellenben visszaváltás és vételi lehetőség sincs a lejárat dátumáig. Ilyen alapból csak úgy lehet pénzt felszabadítani, ha egy harmadik személy megveszi a befektetési jegyet, valószínűleg nyomott áron. Ezzel érdemes tisztában lenni mielőtt az ember hosszú évekre elzárja maga elől a pénzét.

Nem mindig a nagy számok a nyerő számok

Jellemző probléma, hogy a legtöbben az alapok visszamenő teljesítménye alapján döntenek, és abba rakják pénzüket, amelyik alap évesített hozama mellett a legnagyobb számot látják. Így történhet meg, hogy sikerül a kipukkadni készülő lufiban tulajdonrészt szerezni, és a csúcs utáni lejtmenet hozamveszteségeit elszenvedni. Akkor veszik meg a papírt, amikor éppen el kéne adni azt.

 

Ezen felül fontos tisztában lenni az alap devizanemével is, ezáltal pedig a vállalt devizakockázattal. Ugyanis ha mondjuk például, amerikai részvényekbe fektet valaki, de forintért veszi az értékpapírt, hiába van az adott évben az alapnak 8 százalékos hozama dollárban, ha a dollár abban az évben 10 százalékot gyengül a forinthoz képest. Ebben az esetben ugyanis mínusz 2 százalék lesz a „teljes nyereség”, az árfolyamesés miatt.

 

A befektetési alapok kezelésük szempontjából is különbözhetnek. A passzívan kezelt alapok esetében az alapkezelő az összeállított értékpapírcsomag megvásárlása után „sorsára hagyja” azt, és csak kívülről figyeli, hogy az alap teljesíti-e a várt hozamot. Az aktívan kezelt alapoknál azonban az alapkezelő megpróbál okosabb lenni a piacnál, és beavatkozik, ha nem a várt szerint alakulnak az események. Ez ugyan megnyugtatóbban hangzik, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerül korrigálni a piac botlását. Ami viszont biztos, hogy az állandó adásvétel magas költséggel jár, ami miatt az aktívan kezelt befektetési alapok magasabb kezelési díjakkal dolgozhatnak.

Melyek a befektetési alapok költségei?

Ha már a költségekről esik szó, a leggyakoribb, minden alap esetében felmerülő tétel az alapkezelői díj, ami jellemzően 1,5-2,5 százalék évente (a teljes kezelt vagyonra vetítve), az alap fajtájától függően. Ez az a költség amelyért az alapkezelő kezeli az alapban lévő pénzt.Az alapkezelési költségeket tekintve az egyes alapok között lényeges eltérések is mutatkozhatnak, a kisebb kockázatú például pénzpiaci alapok jellemzően alacsonyabb költséghányaddal dolgoznak.

 

Fontos azonban tudni, hogy ezeket a költségeket akkor is levonja az alapkezelő, ha negatív hozamot produkált a befektetési alap. A költségek összesítésére a Biztosítói TKM és a hiteleknél megszokott THM-hez hasonlóan a befalapoknál is létrehoztak egy ún. TER mutatót, amely az évente felszámított költségeket mutatja meg. Egy 2,5%-os TER mutató esetén tehát egy éves 10 százalékos hozamból, a költségek levonása után 7,5 százalékot kap készhez a befektető a lejáratkor.

 

A következő költség az úgynevezett vásárlási/visszaváltási jutalék, ami hazai alapok esetén 0 és néhány száz forint között van, külföldi részvény alapok esetében azonban akár 2-5 százalék is lehet, attól függően, hogy közvetlenül az alapkezelőnél vesz valaki befektetési jegyet, vagy egy viszonteladótól. Illetve van egy számlavezetési díj is amely arra az értékpapír számlára fizetendő, amelyről a tranzakciókat kezeljük. Ez a költség szolgáltatótól függően jellemzően néhány száz forint havonta.

 

Ezekre jön még rá a kamatadó, és a tranzakciós illeték is. Utóbbit aligha, előbbit azonban egy legalább 5 éves futamidejű TBSZ számlával vagy egyszeri díjas életbiztosítással el lehet kerülni.

A befektetési alapok fajtái

Azt általános, minden alapra jellemző áttekintés után lássuk, hogy milyen befektetési alap kategóriák léteznek. A kategorizálás iránti igény hamar kialakult, hiszen így a befektetők könnyebben eligazodnak, és össze tudják hasonlítani az alapokat, de persze csak az elmúlt évek teljesítménye alapján. Az alapok kategorizálásának világszerte széles körű, egymástól különböző gyakorlata van, Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetségének BAMOSZ) ajánlása mérvadó. A kategorizálás lényege elsősorban az alapokban szereplő értékpapírok kockázatosságának felmérése. Fontos szabály ugyanis, hogy költségek és hozamok alapján csakis az egy kockázati körbe tartozó alapokat hasonlítsuk össze. Almát az almával és körtét a körtével.

Likviditási alapok

Kockázatosság szempontjából emelkedő sorrendben haladva, a likviditási alapok nyitják a sort. Ez a befektetési alapok legbiztonságosabb fajtája, amely kizárólag nagyon rövid lejáratú állampapírokba vagy más fix kamatozású eszközökbe, általában három hónapot nem maghaladó lejáratú kötvénybe fektet. Az alapban lévő eszközök árfolyamkockázata rendkívül alacsony, de magasabb lehet a bankbetétnél, ugyanis az alapkezelő „nagy tételben vásárol be” ezekből az instrumentumokból, így a piaci kamat feletti hozamokat érhet el. Az alacsony hozam miatt azonban a likviditási alap bármikor hozzáférhető.

Pénzpiaci alapok

A likviditási alapoknál valamivel kockázatosabbak a pénzpiaci alapok, amelyek az ügyfelek pénzét bankbetétekbe és rövid lejáratú állampapírokba fektetik. Mivel sem a bankbetét, sem a rövid futamidejű állampapírok nem tartoznak a kockázatos termékek közé és a kamatkörnyezet változására is gyorsan reagál az alap, ezért túl nagy meglepetés itt sem várható, ha csak nem egy államcsőd vagy egy bankcsőd borzolja a kedélyeket. Likviditás szempontjából igen előnyösek ezek a konstrukciók, mert bármikor ki-be lehet tenni a pénzt, ugyanis a kamatot naponta jóváírják. Az alapkezelő a sima bankbetéteknél nagyobb kamatot tud kialkudni a bankoknál a nagy összegű pénztömeg miatt, viszont ez még mindig alacsonyabb lehet a bank által ügyfeleknek kínált akciós bankbetét-ajánlatoknál. Ezért ez a megtakarítási forma inkább cégeknek ajánlott, akiknek a bankok méltánytalan 3-3,5 százalékos betéti kamatokat ajánlanak, vagy azoknak, akik nem akarják lekötni pénzüket – mert vagy nem tudják, hogy mikor lesz rá szükségük, vagy csak átmenetileg áll rendelkezésükre.

Kötvényalapok

Léteznek kötvényalapok rövid, illetve hosszú távra.  A rövid kötvényalapoknál a portfólióban lévő eszközök átlagos futamideje 1-3 év. Jellemzően rövid lejáratú állami és vállalati kötvények hozamából nyújtanak részesedést befektetőiknek, mérsékelt kockázat mellett. A hosszú kötvény alapokban lévő értékpapírok futamideje meghaladja a 3 évet. A kötvényalapok nagyrészt állampapírokba, illetve vállalati kötvényekbe fektetnek. A kötvények közös jellemzői, hogy egy hitelviszony áll mögöttük. Tehát kötvény vásárláskor, a befektető hitelt nyújt például egy vállalatnak, amely vállalja, hogy a lejáratkor visszafizeti a teljes tőkét, valamint arra kamatot fizet. Állampapír esetében az államnak kölcsönöz a befektető, vállalati kötvényeknél egy vállalat az adós. A kötvényalapok hozama a kamatbevételekből illetve a papírok árfolyamán elért nyereségből áll.

Részvényalapok

A részvényalapok sajátossága, hogy szinte teljes mértékben csak részvényekbe fektetnek (90%). Az alap által tartalmazott részvények pontos körét a részvényalap típusa határozza meg. Egy regionális részvényalap egy adott terület vállalatainak részvényei közül válogat (Pl.: Latin Amerikai részvényalap), míg egy iparág szerint részvényalappal elérhetjük azt, hogy csak egy általunk favorizált gazdasági területbe fektetünk be (UNIQA Infrastruktúra alap). A részvényalapok közös jellemzője, hogy tulajdonjogot testesítenek meg a mögöttes részvények kibocsátóival szemben. Teljesítményük legtöbbször így a mögöttes régió / iparág vállalatainak teljesítményétől függ, amely jellemzően hosszú távon válik kimutathatóvá. Részvény alapba fektetni így legalább 10-15 éves időtáv esetén érdemes, egy ilyen időszak alatt ugyanis az esetleges kilengések miatti kockázatok a minimálisra csökkenthetőek.

Vegyes alapok

A vegyes alapok lényege, hogy vegyesen tartalmaznak kötvény- és részvény alapú befektetéseket is. A megoszlási arányt az egyes alap fajtája határozza meg.
Vannak tőkevédett alapok vegyes alapok is, amelyek nagyon népszerűek voltak az elmúlt egy évben, a pénzpiaci alapok után ebbe a kategóriába hozták a legtöbb friss pénzt a megtakarítók. A konstrukció lényege, hogy a kockázatkerülő illetve alacsony kockázatot vállaló befektetők tőke- és hozamvédelem mellett részesedhetnek a magas várható hozammal kecsegtető, de kockázatosabb hozamú alapok teljesítményéből. Vagyis egy fix kamatozású, a költség levonása után 3 százalékos hozamot nyújtó kötvény mellé betesznek egy kedvező teljesítmény esetén akár a 60 százalékos növekedést is produkáló részvényt. Egy ilyen konstrukció már a vegyes alapok közé tartozik.

 

A kötvénytúlsúlyos vegyes alapoknál a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya maximum 30 százalék, a kiegyensúlyozott vegyes alapoknál ugyanez az arány már 30-70 százalék közötti, illetve a részvénytúlsúlyos alapoknál a részvények aránya meghaladja a 70 százalékot is. Értelemszerűen a részvény-hányad növekedésével egyenes arányosan nő az alap hozamelvárása és a hozam beteljesülésének kockázata is.

Ingatlanalapok

Külön kategóriát képeznek az ingatlanalapok is. Az ingatlanforgalmazó alapoknál az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék a portfólión belül, az ingatlanfejlesztő alapoknál ugyanez már 60 százalék. Vannak ezen kívül olyan alapok is, amelyek az ingatlanok bérbeadásával gyarapodnak, így a hozamot is ezek alapján fizetik. A bérbeadás kockázata általában az állampapírok és a vállalati kötvények kockázata között helyezkedik, el ám ez esetenként, például a 2008-as válság esetén súlyos mértékben is módosulhat. A fejlesztési célú alapok esetében a kockázati szint inkább a részvényekéhez mérhető. Az ingatlanalapokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy az eladásuk esetén extra díjakat számolhat fel az alapkezelő, illetőleg időben is eltolhatja a belőlük történő vagyon kifizetését.

Hogyan válasszak befektetési alapot?

A befektetési alapokkal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy egy piacképes alternatívát jelentenek azok számára, akik nem elégednek meg a 3-4%-os éves banki kamatokkal, és magasabb hozamkilátású nagyobb perspektívát kínáló befektetési formákat keresnek. További kétségtelen előnyük, hogy befalapot vásárolni mindenféle különösebb pénzügyi szaktudás nélkül is lehet, ugyanis egy-egy alap már önmagában egy válogatott megoldást jelent. A befektetési alapokat azonban nem mindegy, hogy milyen számlán keresztül vásárolja az ember, mert eltérő esetekben nyújthat előnyöket egy értékpapírszámla, egy TBSZ vagy egy befektetéses életbiztosítás. Ezek között kiigazodni nem minden esetben egyszerű, és akkor még nem is beszéltünk az alapok közötti folyamatos váltásokról, amelyek megnövelhetik a portfóliónk hosszú távú hatékonyságát. Mindenkinek azt tanácsoljuk tehát, hogy bátran nyisson a befektetési alapok felé, de csakis annyi kockázatot vállaljon, amelyet maga az alap tartogat! A rosszul választás kockázatát ugyanis könnyen el lehet kerülni, olyan pénzügyi szakember bevonásával, aki segít kiválasztani a megfelelő értékpapír számlát és összeállítani a nekünk leginkább testre szabott portfóliót. Amennyiben cikkünk minden felmerült kérdésére választ adott, vagy Ön már haladó a befektetési témában, akkor sok sikert kívánunk a befektetések világában. Ha azonban bizonytalan, vagy kérdései lennének a téma kapcsán, akkor az alábbi linkre kattintva díjmentesen kérheti kollégáink segítségét, és készséggel állunk rendelkezésére!


Deák Ferenc István

Befektetés kalkulátor

Kérjük, adja meg a havonta megtakarítani kívánt összeget és a megtakarítási időtartamot, majd kattintson a "Kalkuláció indítása!" gombra!

4% 6% 8%
Kalkuláció indítása

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot és kollégáink 1 munkanapon belül megkeresik Önt a legjobb ajánlattal! Kérje díjmentes ajánlatunkat!

Adatvédelmi szabályzat elfogadása

Legnézettebb Cikkeink

7 megdöbbentő tény a nyugdíjról
7 megdöbbentő tény, amit nem tudtál a nyugdíjról!

Az eddigi magyar nyugdíj Guiness-rekordot egy 57 éves munkaviszonnyal bíró honfitársunknak osztották ki: a havi nyugdíjszelvényen pontosan 789.870 Ft áll. Vajon mi …

Gyerek megtakarítási számla, melyiket válasszam?
Gyermek megtakarítási számla, melyiket válasszam?

Nagyon fontos kérdés, a baba megtakarítás, ezért írunk róla kicsit bővebben. A két legfontosabb tényező, amikor gyermekünk számára szeretnénk pénzt félretenni, nem más, …

Szolgáltatás alapú egészségbiztosítások összehasonlítása

Biztos Ön is találkozott már a Társadalombiztosítás (TB) által finanszírozott egészségügyi szolgáltatással. Meg volt elégedve? Gondolom Önt is gyorsan, sorban állás nélkül, emberien, …

5 millió forint: Ennyit spórolhatsz Unit-linked biztosítással
5 millió forint: Ennyit spórolhatsz unit-linked életbiztosítással

Rengeteg helyen lehet olvasni az interneten, hogy milyen nagyon drága a befektetéses életbiztosítás, sokan még ki is számolják nekünk egy konkrét példán keresztül. …

Egyszeri díjas befektetéses életbiztosítások összehasonlítása
Egyszeri díjas befektetéses életbiztosítások összehasonlítása

Mit tegyünk, ha van egy kis megtakarított pénzünk? A kérdés aktuálisabb, mint valaha. Mivel a mai Magyarországon levő kamatkörnyezet nem ideális, (alacsonyak a …

Életbiztosítás: Mennyit számít az adókedvezmény 2014-ben?
Életbiztosítás: Mennyit számít az adókedvezmény 2014-ben?

Magyarországon mindenki arról panaszkodik, hogy nagyon sokat kell adózni. Ebben teljesen egyet tudunk érteni, sajnos tényleg elég nagy adóterhek nyomják a vállainkat. Viszont …