Hogyan lehetne neked is 600.000 Ft-os nyugdíjad?

november 26, 2013
Hogyan lehet neked is 600 ezer forint nyugdíjad?

A múlt hét szerdán közzétett  7 megdöbbentő tény, amit nem tudtál a nyugdíjról című cikkem sokkal nagyobb figyelmet kapott ,mint amilyenre számítottam. A facebook-on a mai napig közel 400-an osztottátok meg és több mint 1300 lájk érkezett erre az írásra, sőt a Pest Megyei Hírhatár magazin is megjelenítette, amely további 6000 lájkot eredményezett az írásnak. Nagy öröm nekem, hogy számotokra is érdekesen tudtam írni erről a mindenkit érintő és már agyon szajkózott nyugdíj témáról. Ami további érdekesség volt számomra, hogy a legsokkolóbb tény az ötödik pont volt a hétből, és ezzel kapcsolatban kaptam a legtöbb levelet tőletek:

 

„5. Az átlagos bruttó 219.833 Ft-os fizetésből összesen havi 74.528 Ft-ot vonnak le nyugdíjjárulékként. Ha ezt az összeget nem az államnak hanem saját magának gyűjtené az ember, akkor 40 éves munkaviszony után havi 594.323 Ft-os nyugdíjunk lenne életünk végéig.”

„Már hogy vonhatnák le a nettó fizetés felét nyugdíj járulék címen?”  „Matematikából egy nagy egyes az Életbiztositas.com csapatának” „Mindenki tudja, hogy 10% a nyugdíjjárulék, hogyan jött ki nektek ez a horribilis összeg?” és hasonló reakciók érkeztek a postaládánkba. 🙂 Mivel ez a fránya ötödik pont ekkora vihart kavart, elhatároztam, hogy szentelek neki egy külön cikket és rendet teszek a fejekben, a nyugdíjjárulék körül. Annyit azért elöljáróban elmondhatok, hogy nem elírás és nem is elszámolás következménye a fenti adat, így sajnos a 600.000 forintos nyugdíj igenis megoldható lenne, ha ezt mindenki egyformán a saját ügyének is érezné.

Mennyit vonnak le a béremből nyugdíj célra?

Amikor valaki megnézi a bérelszámolását, akkor való igaz, hogy csak egy 10%-os nyugdíj járulékkal találkozik. Ez egy 219.833 Ft-os bruttó kereset esetén (ennél picivel több volt az átlagbér. ) 21.983 Ft-os levonást jelent havonta. Ez az az összeg amit a bruttónkból levonnak és ez az összeg vándorol át szépen a jó öreg felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe, a mostani nyugdíjasok öregségi nyugdíjaként. Ez tehát ha minden igaz oda is megy, ahova levonják.

 

Van azonban egy másik tétel is, amivel a munkavállalók ugyan kevesebbet, a vállalkozók és munkáltatók viszont annál többet találkoznak. Ez pedig az úgynevezett szociális hozzájárulási adó, amelyet tavaly még munkaadói nyugdíjjáruléknak neveztek. Ez a tétel a pedig a bruttó bér további 27%-át teszi ki, a fenti számítás szerint pontosan 59.355 Ft-ot. És bár valóban, ezt nem a munkavállaló bruttójából vonják le viszont, azzal hogy a munkáltató ezt minden bejelentett munkavállalója után köteles fizetni, közvetve mégis hozzájárul a bruttó bér csökkenéséhez. Enélkül ugyanis valószínűleg nagyobb bruttóra, ezáltal pedig magasabb nettóra lehetne bejelenteni minden munkavállalót. (Elnézést ha túl jóhiszemű vagyok, de magamból indulok ki.)

 

Néhányan írtátok azt is, hogy ez badarság, hiszen a „szocho”-t nem a nyugdíjra vonják le! Vizsgáljuk meg a kérdést egy picit közelebbről: Adott egy olyan járulékteher, amely pontosan ugyanannyi százalék, mint egy évvel korábban, csak akkor még munkáltatói nyugdíjjáruléknak hívták. Eddig járulék volt, most adó. Ugyanannyit vonnak, ugyanabból az összegből csak máshogy hívják. Mindenki döntse el maga, hogy ez a pénz szerinte hova vándorolhat, mi szeretnénk abban a hiszemben megmaradni, hogy a 27%-os szociális hozzájárulási adó ténylegesen hozzájárul a majdani nyugdíjunkhoz.

 

A teljes levonás tehát, 10% + 27% = 37%-az átlagos bruttó keresetre kivetítve, azaz összeg szerűen pontosan 81.388 Ft, ez pedig az átlag 140 ezer forintos nettó kereset több mint a fele.

 

„Egy átlagos fizetésű embertől 40 évig tartó munkaviszonnyal számolva élete során összesen 76.233.876 Ft nyugdíjjárulékot vonnak le”

Ez a pont, szám szerint a négyes is, sokaknál kiverte a biztosítékot. Már hogy a fenébe vonhatnának le tőlem 76 millió forintot 40 év alatt az havi majdnem 160.000 ezer forint ennyit nem is keresek! A válasz pedig a következő:

 

A fenti számítások alapjaként a havi 81.388 Ft nyugdíjjárulékot vettük. 40 év munkaviszony az 40 x 12 = 480 hónap. 40 év alatt a viszont a bérnövekedéssel is kell számolnunk. Mivel azonban sajnos kis hazánkban nem igazán szoktak nagymértékben bért emelni, így számoljunk csak éves infláció mértékű béremeléssel, azaz évi 3,15%-kal. A bruttó béremeléssel együtt így a 40 év alatt nem csak a nettó bér összege nő, de természetesen a levont járulékok nagysága is.

 

Az inflációs faktort tehát ha 40 évre kiszámítjuk az 1,0315(a negyvenediken)= 3,457.  Ez pedig azt jelenti, hogy a ma felfelé kerekítve 81.400 ft levonás a 40. évben már 272.850 Ft lesz. A minimális és maximális érték, azaz a mostani legalacsonyabb és a legdrágább bérek átlaga 146.737 Ft. A 20. évben tehát már ennyit vonnak le tőlünk a kezdeti 81.400 Ft helyett.  Ennyi tehát az a havi járadék összeg amelyet egy ilyen fizetésből 40 év alatt átlagosan levonnak egy munkavállalótól évente.

 

A 40 év alatt történő összesen 76 millió forintos lervonásról ennek megfelelően készítettem egy excelt, amelyet ide kattintva tudtok megtekinteni.

 

Hogyan lehetne ebből havi 600.000 forintos nyugdíj?

Képzeljük el ezt az esetet, ha az állam ezt a havi kezdeti 81.400 Ft-os nyugdíjra levont pénztömeget mégsem vonná le az állampolgároktól, hanem odaadná nekik. Természetesen nem szabad felhasználásra, hanem egy elkülönített letéti számlán. Ehhez nem férhetnénk hozzá, nem vehetnénk ki belőle sőt még hozzá sem rakhatnánk további összegeket. Nem szeretnénk rá magas kamatot, a hosszú távú infláció felett 4%-kal számolnánk úgy gondolom, ez reális egy 40 éves időszakot tekintve. Ez a 40 éves időszak egy izmos 300 millió forintot dolgozna ki nekünk a lejáratkor amit azonban jelenértékre kell számolnunk azaz le kell osztanunk a 40 éves inflációs faktorral.

 

300 millió / 3,457 = 86.780.000 Ft. Ennyit ér mai értéken tehát a 40 év alatt kamatozott tőkénk. A befizetést a 40. évben az állam leállítja nekünk és innentől számítva csak a további hozamokat és a tőkét szeretnénk felélni mondjuk 20 évig. Az orvostudomány már fejlett 40 év múlva annyira, hogy a 70, vagy akár 75 évig kitolt állami nyugdíjkorhatár után is élünk átlagosan 20 évig. 20 évre tehát ez a tőke a folyamatos kamatozás mellett havonta átlagosan 594.323 Ft-os nyugdíjat biztosítana nekünk.  Mindez természetesen a mai vásárlói értéken.

Persze ez azért nem ilyen egyszerű

Természetesen és sajnálatos módon ez egy utopisztikus cikk és egy „mi lenne akkor ha” típusú számolás. Nem nagy esélyt látok arra, hogy a Parlamentben valaki holnap elolvassa a cikkemet és nekilát ezeket a gondolatokat a gyakorlatban is megvalósítani 🙂 Persze örülnék neki ha megosztanád, hátha mégis eljut odáig 😉

 

A csodára nem érdemes várni, amit viszont lehet: tenni érte. A nyugdíj ma Magyarországon egy olyan társadalmi méretű katasztrófa, amelyet megoldani már csak egyéni szinten lehet. Lehet az államot szidni, vagy bűnbakot keresni, de a fájdalmas igazság az, hogy a rendszer fenntarthatatlan.  De nem csak nálunk hanem, Európában még nagyon sok helyen. A felosztó- kirovó rendszer egy szépen lassan összedőlő „nyugdíj MLM”, amelyből egyedül az öngondoskodás jelenti a kiutat.

 

Európában erre már egyre többen jöttek rá, nekünk szocializmuson nevelkedett országnak, még ehhez egy kis idő kell. Ha a felosztó kirovó rendszer teljesen összeomlik, akkor talán a következő lehet majd egy tőkefedezeti alapon működő, igazságos nyugdíjrendszer, ahol mindenki saját magának gyűjt. Ahol nem attól függ majd az én nyugdíjam, hogy az utánam következő generáció talál majd itthon munkát vagy inkább tömegesen kivándorol. Talán lesz majd egyszer egy olyan kezdeményezés, ami sikerre viszi azt az elképzelést, amelybe a hazai magánnyugdíjpénztárak belebuktak.

 

Addig is viszont amíg a csodát várjuk, az idő telik, és csakis rajtunk múlik, hogy mit kezdünk vele. Az idő és a kamatos kamat együtt csodákat tud művelni, ezt a fenti számolás is igazolja. Nem baj ha nincs havi 80 ezred nyugdíjra. Elárulom, hogy nekem sincs. Ennél sokkal kevesebb van. Ez viszont az enyém és nem vándorol sehova ahova nem akarom. Saját magamnak takarítom meg, teszem félre, kamatoztatom és arra költöm majd amire szeretném. Szerintem ez így igazságos, mert így csakis rajtam múlik majd a boldogulásom. Mi a véleményed erről?

 


Deák Ferenc István

Élőtakarékosság kalkulátor

Kérjük, adja meg a havonta megtakarítani kívánt összeget és a megtakarítási időtartamot, majd kattintson a "Kalkuláció indítása!" gombra!

4% 6% 8%
Kalkuláció indítása

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot és kollégáink 1 munkanapon belül megkeresik Önt a legjobb ajánlattal! Kérje díjmentes ajánlatunkat!

Adatvédelmi szabályzat elfogadása

Legnézettebb Cikkeink

7 megdöbbentő tény a nyugdíjról
7 megdöbbentő tény, amit nem tudtál a nyugdíjról!

Az eddigi magyar nyugdíj Guiness-rekordot egy 57 éves munkaviszonnyal bíró honfitársunknak osztották ki: a havi nyugdíjszelvényen pontosan 789.870 Ft áll. Vajon mi …

Gyerek megtakarítási számla, melyiket válasszam?
Gyermek megtakarítási számla, melyiket válasszam?

Nagyon fontos kérdés, a baba megtakarítás, ezért írunk róla kicsit bővebben. A két legfontosabb tényező, amikor gyermekünk számára szeretnénk pénzt félretenni, nem más, …

Szolgáltatás alapú egészségbiztosítások összehasonlítása

Biztos Ön is találkozott már a Társadalombiztosítás (TB) által finanszírozott egészségügyi szolgáltatással. Meg volt elégedve? Gondolom Önt is gyorsan, sorban állás nélkül, emberien, …

5 millió forint: Ennyit spórolhatsz Unit-linked biztosítással
5 millió forint: Ennyit spórolhatsz unit-linked életbiztosítással

Rengeteg helyen lehet olvasni az interneten, hogy milyen nagyon drága a befektetéses életbiztosítás, sokan még ki is számolják nekünk egy konkrét példán keresztül. …

Egyszeri díjas befektetéses életbiztosítások összehasonlítása
Egyszeri díjas befektetéses életbiztosítások összehasonlítása

Mit tegyünk, ha van egy kis megtakarított pénzünk? A kérdés aktuálisabb, mint valaha. Mivel a mai Magyarországon levő kamatkörnyezet nem ideális, (alacsonyak a …

Életbiztosítás: Mennyit számít az adókedvezmény 2014-ben?
Életbiztosítás: Mennyit számít az adókedvezmény 2014-ben?

Magyarországon mindenki arról panaszkodik, hogy nagyon sokat kell adózni. Ebben teljesen egyet tudunk érteni, sajnos tényleg elég nagy adóterhek nyomják a vállainkat. Viszont …