Mennyibe is kerül valójában az ingyenes és a fizetős felsőoktatás?

november 15, 2013
A felsőoktatás költségei

A megfelelő felsőfokú végzettség alapjaiban határozza meg az ember életét. A piacképes diploma jobb karrierlehetőségeket, magasabb fizetést és egyben magasabb társadalmi elismertséget jelent. Ezért minden szülő igyekszik megteremteni gyermekei taníttatására az anyagi hátteret. Az elmúlt években azonban a felsőoktatásban az államilag finanszírozott helyek csökkenése és a külföldi továbbtanulás igénye – ami a versenyképes tudást biztosíthatja az egyre növekvő diplomás végzettségű munkavállalókkal szemben – jelentősen megnövelték az iskoláztatás költségeit. A továbbtanulásra ma már érdemes hosszú távú befektetésként gondolni, aminek érdemes ideje korán megteremteni az anyagi alapjait.

2013-ban, csak minden második felvételiző jutott hozzá államilag támogatott oktatáshoz

A felsőoktatási reform egyike a megosztó kormányzati intézkedéseknek, amelyet sokan elítélnek, legfőbb érvként felhozva, hogy a fizetős felsőoktatás kirekeszti a nehezebb anyagi helyzetűeket, ami miatt csorbul az esélyegyenlőség, lezárja az utat a középosztályba való felemelkedés elől. Ugyanakkor vannak, akik üdvözlik az intézkedést, és úgy ítélik, hogy fölösleges ennyi diplomás, a fizetős oktatásból kihullók így betölthetnek olyan szakmunkákat, amelyekből jelenleg is hiány mutatkozik. Így vagy úgy, ami biztos, hogy az államilag finanszírozott oktatás költségvetési terhét egyre inkább csökkenteni kívánja a kormányzat.

 

A mostani tervezetben egyelőre csak azt határozzák meg központilag, hogy az egyes képzési területeken hányan kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjasként, tehát keretszámok nincsenek, de az oktatásért felelős miniszter állapítja meg, hogy egyes szakokon milyen felvételi pontszám felett lehet bekerülni az államilag finanszírozott helyekre. A 2013-as felvételi eljárásban alapképzési és mesterképzési szakokon az ösztöndíjas minimum-pontszám 240 pont, felsőoktatási szakképzésen 200 pont volt. Csak az a jelentkező nyerhetett felvételt államilag finanszírozott felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, illetve osztatlan mesterképzésre, akinek felvételi összpontszáma elérte az oktatásért felelős miniszter által megállapított minimum-pontszámot és a jelentkezési kérelmében megjelölt szakon az intézményi kapacitás lehetővé tettei ezt.

 

Szeptemberben 95 147-en jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ebből 53 759-en kezdhetik el tanulmányaikat állami ösztöndíjasként. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint teljes vagy részösztöndíjas képzésben nappali szakon, alap és mesterképzésen a hallgatók 69,8 százaléka vehet részt.

Egy átlagos szak elvégzése 1.456.000 forintba kerül, az orvosi ennek közel tízszerese!

Aki azonban nem, vagy csak részben kap állami ösztöndíjat, annak komoly pénzek megfizetésére kell készülnie. Csak példaként tavaly az egyik legnépszerűbb a gazdálkodás és menedzsment szak volt, amiért egy félévre a Debreceni Egyetemen 150 ezer forintot, a Dunaújvárosi Főiskolán 160 ezer forintot, míg a Budapesti Gazdasági Főiskolán 216 ezret kellett fizetni, angol vagy francia nyelvű képzéssel már 350 ezret. Ugyanez a szak a Corvinuson 295 ezer per szemeszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemen (BME) pedig 300 ezer forint. Turizmus és vendéglátás szakon az egyik legolcsóbb képzést a Pécsi Tudományegyetem nyújtja, ahol 150 ezret kérnek félévente, a Debreceni Egyetemen 177 ezret, a BGF-en már 216 ezret, a Corvinuson pedig közel 300 ezret. A legdrágább jogászképzést az ELTE kínálja 237 ezer forint per félévért, a Pázmányon 225 ezer ugyanez a szak. A legkevesebbet a győri Széchenyi István Egyetemen kérnek a joghallgatóktól, félévente 165 ezer forintot.

 

A társadalomtudományokon belül a legnépszerűbb alapszak a kommunikáció és médiatudomány, ezen a szakon a legdrágább képzést a Budapesti Kommunikációs Főiskola kínálja, félévente 274 ezer forintért, a Corvinuson ugyanez a szak félévente 190 ezer. A műszaki képzések az egyik legdrágábbak, a BME gépészmérnöki szakán például 325 ezer forint egy félév, részösztöndíjas képzésben ennek a felét, 162 500 forintot kell kifizetni. Mérnök-informatikus szakon a BME-n 300 ezer forintot kell majd fizetni félévente, az ELTE informatikai karán indított programtervező matematikus szakon 237 ezer forintot kérnek félévente.

 

A prímet az orvosi egyetemek viszik, ahol a hatéves általános képzés költsége közel 12 millió forint. A legdrágább hazai szak címmel a Semmelweis Egyetem büszkélkedhet, ahol a fogorvosi képzés 1 355 400 forintba kerül, de mellette még bőven vannak olyan képzések ahol milliós tandíjat kell leszurkolniuk az önköltséges diákoknak.

Közel ugyanennyit fizet az is, akit az állam finanszíroz

Ez azt jelenti, hogy a három éves alapképzés díja költségtérítéses szakon 900 ezer forinttól kezdődik, de jellemzően többmilliós kiadással lehet számolni, ha csak a tandíjat számoljuk. Azonban rengeteg járulékos költség is felmerül, amit az államilag finanszírozott szakokon is meg kell fizetni, amelyek olyan egészen apró tételektől kezdődnek mint az utóvizsga díja, a jegyzetek fénymásolásának díja, de egyre komolyabb tételek kerülnek elő ha a tankönyvek megvásárlására, vagy a napi utazás költségeire, vagy netán más városban folytatott tanulmányok esetében a kollégiumi szállás vagy apartman bérleti díjára gondolunk.

 

Például egy közkedvelt szakon, a Corvinus Gazdálkodástudományi szakán az alapképzés államilag finanszírozott diákjaként a következő biztos költségekkel lehet havi szinten számolni: 19500 forint a kollégium díja, 3850 a havibérlet, 26 ezer forint a menza és egyéb étkezés díja, 7800 forint a felmerülő utóvizsga, illetve jegyzetmásolásra fordított kisebb kiadások összege. Ezekkel a minimális költségekkel számolva is közel 285 750 forintos kiadásnál járunk szemeszterenként, ami azt jelenti hogy a hároméves, államilag finanszírozott alapképzésnél is közel 2 millió forintos ráfordítással lehet számolni, és innentől a kiadások csak nőhetnek.

 

A külföldi képzésen való részvétel – vagy a mester képzés külföldi elvégzése – például jelentősen megnöveli a későbbi álláslehetőségek számát, és a kiadások mértékét. Persze célszerű ingyenes egyetemre felvételizni, a skót egyetemi képzések például azok, amennyiben a jelentkező első diplomáját végző EU állampolgár, aki még nem járt államilag finanszírozott képzésre máshol. Magyarországon folyamatban lévő, de befejezetlen tanulmányok esetében az államilag finanszírozott teljesített féléveket levonhatják az ott felhasználható ingyenes félévek számából. Skócián kívül több országban is lehet találni tandíjköltségek nélkül, vagy minimális hozzájárulási díjért igénybe vehető angol és német nyelvű felsőoktatási képzéseket, többek között Írországban, Dániában, Ausztriában, vagy Németországban. Azonban az angol nyelvű képzésekre más nyelvterületeken a legtöbb esetben eltérő követelmények és árak vonatkoznak, vagyis a legtöbb helyen fizetősek.

A külföldi képzések akkor is nagyon drágák, ha ingyen vannak

A magyar diákok számára – már csak a nyelv miatt is – az Egyesült Királyság illetve az Egyesült Államok a legvonzóbb úti cél. Azonban a finanszírozási kérdés miatt határozottan az Egyesült Királyság felé billen a mérleg nyelve. Négy év egy elit magániskolában, például a Chicagói Egyetemen vagy a Stanfordon több mint negyedmillió dollárba kerül. Egy megfizethetőbb iskola, mint a William and Mary Főiskola, vagy a Berkeley Egyetem még mindig százezer dolláros költséget jelent (22 millió forint).

 

Így érthető módon Anglia a legnépszerűbb célpont, olyan nagyvárosok egyetemeivel, mint Bath, Warwick, Durham, University of Cardiff, Oxford és Cambridge. Második helyen Skócia áll elsősorban a színvonalas angol nyelvű oktatás és a képzések ingyenessége miatt, ott a University of Edinburgh és University of Glasgow áll a népszerűségi lista élén. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a magyar viszonylatokban igen magas megélhetési költségeket, amikkel a tandíjon felül, vagy egy ingyenes képzés mellett is minden diáknak számolnia kell.

 

A mindennapos kiadások mértéke az adott várostól is függ és az is jelentősen befolyásolja a költségeket, hogy albérletet vagy kollégiumot kell-e fizetni, azonban nagy vonalakban átlagosan 500-600 GBP (170-200 ezer forint) havi költséggel érdemes számolni – lakásra, ételre, tankönyvre, buszjegyre, ruhára.

Tandíj előtakarékossággal a milliós kiadásokra jó előre felkészülhetünk

Összességében elmondható, hogy a taníttatás költségei ma államilag finanszírozott szakokon is többmilliós kiadást jelentenek, ezért a szülőknek érdemes elkezdeni az anyagi alapok megteremtését mielőbb, még gyerekkorban. Ha gyermekeinket külföldi egyetemre szánjuk akkor az előtakarékosság egyenesen kötelező, és mélyebben a zsebünkbe kell majd nyúlnunk. A hazai felsőoktatásra szánt tőke, viszont az infláció figyelembevételével egy 15-20 éves időtartam alatt havi 20-25 ezer forintos ráfordítással könnyedén összegyűjthető.

 

Természetesen a rendszeres megtakarításainkat nem célszerű otthon a párna alatt tartani, még akkor sem ha a jelenlegi banki kamatok mellett elsőre ez tűnik a legjobb ötletnek. Rengeteg pénzintézet kínál olyan havi díjfizetésű tandíj előtakarékossági programokat, amelyek a pénzügyileg kevésbé jártas szülők körében is népszerűek lehetnek.  Ide kattintva Ön is kérheti díjmentes tanácsadásunkat, és kollégáink ismertetik Önt lehetőségeivel!


Deák Ferenc István

Élőtakarékosság kalkulátor

Kérjük, adja meg a havonta megtakarítani kívánt összeget és a megtakarítási időtartamot, majd kattintson a "Kalkuláció indítása!" gombra!

4% 6% 8%
Kalkuláció indítása

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot és kollégáink 1 munkanapon belül megkeresik Önt a legjobb ajánlattal! Kérje díjmentes ajánlatunkat!

Adatvédelmi szabályzat elfogadása

Legnézettebb Cikkeink

7 megdöbbentő tény a nyugdíjról
7 megdöbbentő tény, amit nem tudtál a nyugdíjról!

Az eddigi magyar nyugdíj Guiness-rekordot egy 57 éves munkaviszonnyal bíró honfitársunknak osztották ki: a havi nyugdíjszelvényen pontosan 789.870 Ft áll. Vajon mi …

Gyerek megtakarítási számla, melyiket válasszam?
Gyermek megtakarítási számla, melyiket válasszam?

Nagyon fontos kérdés, a baba megtakarítás, ezért írunk róla kicsit bővebben. A két legfontosabb tényező, amikor gyermekünk számára szeretnénk pénzt félretenni, nem más, …

Szolgáltatás alapú egészségbiztosítások összehasonlítása

Biztos Ön is találkozott már a Társadalombiztosítás (TB) által finanszírozott egészségügyi szolgáltatással. Meg volt elégedve? Gondolom Önt is gyorsan, sorban állás nélkül, emberien, …

5 millió forint: Ennyit spórolhatsz Unit-linked biztosítással
5 millió forint: Ennyit spórolhatsz unit-linked életbiztosítással

Rengeteg helyen lehet olvasni az interneten, hogy milyen nagyon drága a befektetéses életbiztosítás, sokan még ki is számolják nekünk egy konkrét példán keresztül. …

Életbiztosítás elszámolása költségként
Életbiztosítás elszámolása költségként

2014-ben nem egyszerű a kis- és középvállalkozások (KKV) élete. Ezzel a ténnyel mi magunk is szembesülünk, és pont ezért gondoltuk, hogy segítőkezet nyújtunk …

Egyszeri díjas befektetéses életbiztosítások összehasonlítása
Egyszeri díjas befektetéses életbiztosítások összehasonlítása

Mit tegyünk, ha van egy kis megtakarított pénzünk? A kérdés aktuálisabb, mint valaha. Mivel a mai Magyarországon levő kamatkörnyezet nem ideális, (alacsonyak a …