A járvány idején felértékelődött a biztosítások szerepe

Zubor Zalán

A Századvég Alapítvány által végezett felmérés szerint a biztosítók megítélése a járvány alatt tovább javult, ezzel folytatódott a több éve tartó trend.

Egyelőre kevésbé érintette a magyar biztosítási szektort a koronavírus-járvány, bár az elmúlt negyedévben várhatóan kisebb veszteségeket realizál majd a legtöbb biztosító a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előrejelzése szerint. A biztosítószövetség elnöke novemberben beszélt arról, hogy a harmadik negyedév végére legfeljebb 20-30 százalékos profitcsökkenésre számítanak átlagosan a biztosítótársaságok. A különböző szolgáltatásokat persze eltérően érinti a válság, a legnagyobb veszteségeket értelemszerűen az utasbiztosítások után szenvedték el a cégek, ezt a piacot a járvány miatti korlátozások lényegében megszüntették.

Bejött az online ügyintézés

A lezárások sajátos módon érintették a kötelező biztosításokat is: a járvány miatt jelentősen mérséklődött a gépjárműforgalom, így jelentősen csökkent a teljes közúti közlekedési balesetszám is. Ez megmutatkozott a kárráfordításban is, ennek köszönhetően a második negyedévben 12 százalékkal javult a biztosítások mérlege. A tavaszi lezárások végével, a nyár folyamán azonban a károk és a kifizetések mértéke már visszatért válság előtti szintekre, ahogy ismét sokan ültek autóba. Emiatt a kötelező biztosítások mérlege hasonlóan mutathat majd az idei harmadik negyedévben, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A járvány időszakában az életbiztosítások száma jelentősen növekedett, ami annak is köszönhető, hogy a karantén miatt sok cég bevezette a teljesen online ügyintézést. A járvány láthatóan felértékelte az életbiztosításokat az ügyfelek szemében, ez abból is látszik, hogy nem volt drámai a pénzkivonás a biztosításokból, sőt jól alakulnak a számok. A MABISZ szerint ebben az is szerepet játszott, hogy az emberek a megtakarításaik viszonylag kis részét tartják életbiztosításban, annál jelentősebb viszont a készpénztartalék, és természetes, hogy először ehhez nyúlnak hozzá az emberek.

Hozzá kell-e nyúlni a biztosítási számlákhoz?

Ez a későbbiekben azonban változhat, hiszen a gazdasági válság hatásait a második hullám miatt hosszabb távon érzik a háztartások. A növekvő munkanélküliség és az elhúzódó lezárások miatt sokan arra kényszerülhetnek, hogy további tartalékokhoz nyúljanak, akár az életbiztosítási számlákhoz is. A befektetési célú életbiztosításoknál általános szabály, hogy ha az első 5 évben felvennénk a biztosítási összeget és a kamatokat (azaz visszavásárolnánk a biztosítást), akkor a hozam után 15 százalékos kamatadót vonnak le.

A biztosítási szerződés aláírása után számított hatodik évben történő visszavásárláskor már csak a kamatadó felét kell befizetni, a tizedik évtől kezdve pedig már teljesen kamatadó-mentes a hozam.

Külön kategóriát jelentenek a nyugdíjbiztosítások: az ilyen konstrukciók hozamára alapvetően ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak, mint minden más életbiztosítás kamataira, jár viszont még rájuk egy adókedvezmény, amellyel a befizetéseink 20 százalékát, évente maximum 130 ezer forintot visszaírhatunk a bruttó bérünk után fizetett személyi jövedelemadónkból. Ezt a lehetőséget ki is használja az ügyfelek 60-70%-a, ha azonban bármikor a futamidő lejárta (azaz a nyugdíjkorhatár elérése) előtt vennénk ki az összeget, akkor az adójóváírások 20 százalékkal megnövelt összegét is vissza kell fizetni az államnak.

Azt, hogy az életbiztosítások hogyan állnak majd a közeljövőben, nagyban függ attól, milyen pénzügyi helyzetben találják majd magukat a meglévő és potenciális ügyfelek. A MABISZ szerint a járvány növelte a biztosítókkal szembeni bizalmat és a felértékelte a biztosításokat, ez alapján az igény a jövő évben is magas maradhat a biztosítások iránt. Ha a lakosságnál lévő magas készpénzállományból indulunk ki, van fejlődési potenciál az élet- és nyugdíjbiztosítások tekintetében. Kérdés, marad-e elég pénz az embereknél jövőre, amit majd be tudnak fektetni. A biztosítószövetség ebből a szempontból inkább pesszimistának tűnik, szerintük a járvány be fog gyűrűzni a biztosítók életébe, ennek hatása a jövő évben fog jelentkezni.

Az egészségbiztosításokban bízunk leginkább, de nem ezek a legelterjedtebb

A MABISZ megbízásából, a Századvég Alapítvány által végezett felmérés szerint a biztosítók megítélése a járvány alatt tovább javult, ezzel folytatódott a több éve tartó trend. A teljes piac elégedettségének mértékét tükröző Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX) a tavalyi 51,9-es értékről idén októberre 55,8 értékre emelkedett.

Az egyes biztosítástípusok közül az egészségbiztosításokban bíznak a leginkább az emberek, ezek bizalmi indexe 81,4 pont (ahogy korábban írtuk, a munkahelyek kiválasztásánál is egyre fontosabb, hogy kínálnak-e egészségbiztosítást béren kívüli juttatásként). Ennek ellenére nem az egészségbiztosítás a legelterjedtebb biztosítástípus, a felmérés szerint lakásbiztosítással rendelkeznek a legtöbben, a magyar felnőtt lakosság 73,9 százaléka.

KGFB-je 70,7 százalékuknak, életbiztosítása 50,8, balesetbiztosítása pedig 46,6 százaléknak van.

Az egészségbiztosítások után a balesetbiztosítások megítélése a legpozitívabb (80,8 pontos bizalmi index), harmadik helyen a lakásbiztosítás (80,6 pont) áll. A legalacsonyabb az elégedettségi szint az utasbiztosítással rendelkezők körében, ennek értéke 78,4 pont a 100 fokú skálán, az előző évhez képest pedig a CASCO-val való elégedettség nőtt a leginkább (4,6 pontos növekedés).

Ezt a cikket 149 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

Megismertem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
+36 1 585 8555