Családos emberként szükséged van kockázati életbiztosításra. Akkor is, ha most pénzkidobásnak tűnik.
Az előzőekben az életbiztosításoknak azokkal a fajtáival foglalkoztunk, amikben bár van életvédelem, elsősorban befektetési céllal indítják őket (pl. ha magadnak vagy a gyerekeidnek gyűjtesz pénzt). Ilyen volt a garantált, vagyis vegyes/klasszikus életbiztosítás, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.
A kockázati életbiztosítások nem a megtakarítást szolgálják. A befizetett pénzt nem kapod vissza:
mindössze jogosultságot vásárolsz magadnak a biztosítótól, hogy egy váratlan kár bekövetkeztekor kártalanít téged (részben vagy egészben).
Ezek a kockázati életbiztosítások sok területre kiterjedhetnek:
- haláleset,
- rokkantság,
- műtéti térítés,
- baleseti halálra szóló,
- közlekedési baleseti halálra szóló,
- baleseti rokkantságra szóló,
- közlekedési baleseti rokkantságra szóló,
- baleseti műtéti térítést nyújtó,
- csonttörés, égési sérülés,
- baleseti keresőképtelenség,
- daganatos betegség esetére szóló,
- kritikus betegségekre szóló,
- kórházi napi térítés,
- gyermekekre szóló kiegészítő biztosítás,
- esőkár, jégkár,
- utasbiztosítás,
- hitelfedezeti biztosítás.
Ahogy korábban erről is írtunk, nagyon fontos megnézned, hogy mire terjed ki a biztosítás. Itt minden szónak jelentősége van. A biztosító nem ver át, csak betűről betűre betartja a szerződésben foglaltakat. Más kérdés, hogy sokan nem olvassák el kellő alapossággal. Ha valahol a ’baleset’ szócska szerepel, akkor tényleg csak baleset következtében bekövetkezett műtét/rokkantság/halál esetén fizetnek. Ha ez kiegészül azzal, hogy ’közlekedési’, akkor a közlekedési balesetek esetén fizetnek, otthoni, háztartási balesetnél nem. Hiába olcsóbb a biztosítás, ha csak kevés esetben térít.
Hogy melyiket választod, az rajtad múlik. Viszont családos emberként kötelességed lenne, hogy legalább a halálod esetére bebiztosítsd magad. Évente 5-600-an halnak meg a magyar közutakon, és a tragédiák egyébként sem válogatnak. A családfenntartó kieső fizetése elég komoly érvágás az őt túlélők számára. Ha ez még nem lenne elég, 644 ezer lakáshitel van az országban; hány család kerülne anyagi csődbe, ha a háztartás egyik felnőtt tagja meghalna? Bár az életbiztosítás kellemetlen költekezésnek, kidobott pénznek tűnhet, valójában ez a biztonság és a nyugodt lelkiismeret ára.
Az se mindegy, hogy ki mekkora térítési összegre szerződik. Nem mindegy ugyanis, hogy a biztosító mennyi pénzt fizet halál esetén. Ez nyilván arányban áll a havi díjjal: a drágább biztosítás többet térít (legalábbis azonos biztosítón belül). Egy-kétmilliós térítési összeggel nem sokat tudna kezdeni a családod; már a temetés elvinné tekintélyes hányadát. Ha hiteled van, hamar elfogyna, és akkor még nem támogattad a gyerekeid tanulmányait és munkába állását (tandíj, albérlet stb.). Szakértők szerint 10 millió forintos térítési összegben érdemes gondolkodni.
Mennyibe kerül ez?
10 millió forintos térítési összegre ekkora havi díjból tudsz szerződni:
- 30 évesen havi 5000 Ft,
- 40 évesen havi 6700 Ft,
- 50 évesen havi 10 000 Ft.
Ahogy látod, a korral növekszik az életbiztosítás díja, nyilván egyre nagyobb az esély valamilyen halálesetre, azaz a térítésre. Úgy kalkuláltunk, hogy a biztosítási időszak 65 éves korig tartson, és a szerződő nemdohányzó – nem titok, hogy ez azért olcsóbbá teszi a díjakat. Kockázati életbiztosításoknál ugyanis elég fontos, hogy mennyire veszélyes a munkád, milyen káros szenvedélyeid vannak, és összességében, mekkora esélye van annak, hogy idő előtt elhalálozol.
Azt is tudni kell, hogy az egyes biztosítók díjszabása között másfél-kétszeres különbség is lehet. Nagyon nem mindegy tehát a pénztárcád szempontjából, kinél kötsz életbiztosítást. Érdemes szakértőhöz fordulnod, aki segít az eligazodásban.