Több hitelintézet megvizsgálta, hogy milyen hatást vált ki az emberekből a nagymértékű kamatcsökkenés. Azt vették észre, hogy a bankbetétekben elhelyezett pénz jelentősen csökkent és a befektetési alapokba vándorolt.
Pozitív változások
A magyarok átlagosan 14 769 forintot tudnak havonta félretenni, ami 2,5 százalékos növekedés az előző évhez képest, továbbá rendkívül pozitív, hogy a lakosság nem élte fel a betétekben fialtatott pénzét, így az első nyolc hónap után 667,2 milliárd forinttal növekedett a befektetési alapok állománya, derül ki a CIB felmérése szerint.
Továbbra is konzervatív befektetési politikát folytatunk, így a tőkevédett alapok a legnépszerűbbek a piacon. Nem állt meg a növekedés a betétek tekintetében sem, csak kisebb mértékű lett, erre jó példa a CIB Malacpersely, ami egy év alatt 30%-os állománynövekedést ért el.
A nyugdíj- és gyerekcélú megtakarítások előretörése
Az OTP Öngondoskodási Index mérései is pozitív irányú elmozdulást mutatnak, az emberek csaknem egyötöde rendelkezik nyugdíj célú megtakarítással, akiknek a 22%-a jelenleg is megtakarít időskori megélhetésére.
Míg tavasszal az elsődleges megtakarítási cél a ruhatár-frissítés volt, most rövid és hosszútávon is a tanulás, és az ehhez kapcsolódó megtakarítások kerültek a fókuszba.
Összegzés
Az egyetlen kis negatívum, hogy kevesebb embernek van bármilyen megtakarítása is, és csupán a megkérdezettek 37%-a tervezi, hogy valamilyen formában félre tesz pénzt későbbi céljaira.
Összegezve a magyar társadalom egyre tudatosabban kezeli a pénzügyeit, és egyre többen fordulnak a befektetési alapokhoz, a betétek helyett. Nő a nyugdíj és gyermek célú megtakarítások száma, és az igény az ilyen célú befektetési formák felé.
forrás: világgazdaság
