Befektetéseknél általában kamatadót és/vagy egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a tőkén felül keresett kamatok/hozamok után, amiket akkor vonnak le, amikor felveszed a pénzt. Az életbiztosítások egyik nagy előnye, hogy bár befektetésre is alkalmasak, nem kell utánuk eho-t fizetni, sőt a kamatadót is megúszhatod bizonyos esetekben. Adómentes a kifizetés például akkor, ha a biztosító betegség, baleset vagy halál esetén fizet (de a kórházi napidíj már adóköteles).
Ha megtakarításos életbiztosításról van szó, akkor a kamatjövedelem után 15% szja-t kell fizetni (ez a kamatadó), ám ezeknél sem minden esetben.
A megtakarításos életbiztosításoknál 50%-kal csökken a kamatadó:
- egyszeri díjas szerződésnél a kötés utáni 3. évtől,
- rendszeres díjas szerződésnél a kötés utáni 6. évtől.
Ezeknél az életbiztosításoknál a kamatadó 0%-ra csökken:
- egyszeri díjas szerződésnél a kötés utáni 5. évtől,
- rendszeres díjas szerződésnél a kötés utáni 10. évtől.
Nyugdíjbiztosítások esetén ugyanezek a kamatadó-kedvezmények élnek, ezen kívül a kifizetés akkor is adómentes, ha
- a szerződő meghal vagy 40%-ot meghaladó egészségügyi károsodás éri,
- a szerződő eléri a nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíjbiztosítások esetén azzal is számolni kell, hogy az adójóváírások 20%-kal megnövelt összegét is vissza kell fizetni abban az esetben, ha a szerződés nyugdíjszolgáltatás nélkül megszűnik, vagyis a lejárat előtt felmondják a szerződést.
