Életbiztosítás fajtái

Életbiztosítást általában kétféle okból kötnek az emberek: vagy hosszútávú öngondoskodási formára van szükségük, vagy pedig egészségüket, testi épségüket szeretnék bebiztosítani. (Esetleg mindkettő).  A gond viszont ott szokott lenni, hogy nagyon ritkán lehet találkozni olyan életbiztosítási szerződéssel, amely tökéletesen illeszkedik az ügyfél céljaihoz. Pontosan ezért első lépésként tegyünk rendet az életbiztosítások fajtáit illetően, és nézzük meg egyenként, hogy melyik pontosan mire alkalmas.

Az életbiztosítások legrégebbi fajtája a kockázati életbiztosítás, ami a nevéből adódóan csak a kockázati esemény bekövetkezésekor, azaz legtöbbször baleset, betegség és/vagy halál esetén fizet. Ha a futamidő végéig nem következik be az esemény, akkor pedig a kockázati életbiztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Javasolt akkor, ha megtakarítani nem szeretnél, hanem kizárólag a biztosítási védelem a célod a lehető legkisebb díjból, például hitelfedezeti biztosítás.

A második típusba az ún. elérési életbiztosítások tartoznak, amik akkor fizetik ki a biztosítási összeget, ha a biztosított a tartam végén életben van. (Egy esetleges halál esetén a befizetett díjakat és a hozamokat a kedvezményezett kapja.) A lejáratkor megkapott biztosítási összeg azonban általában alig több mint az évek alatt befizetett díj, így ezek az elérési életbiztosítások meglehetősen elavult konstrukciónak számítanak. Az elérési biztosítások így semmilyen esetben sem javasoltak.

Életbiztosítás megtakarítással

Az életbiztosítások harmadik és egyben legelterjedtebb fajtája a vegyes / klasszikus / hagyományos életbiztosítás. Az életbiztosítás szó hallatán az embereknek általában ez a típusú életbiztosítás szokott eszébe jutni először, ami a kockázati- és az elérési életbiztosítási formák keveréke, tehát fizet halál és futamidő elérés esetén is. A biztosítók ezekre nevetségesen alacsony hozamokat vállaltak, ezt tetőzték a kockázati díjak is, azaz egy havi 10 000 Ft-os vegyes életbiztosításból havi 5 000 Ft volt az életbiztosítási rész (plusz költségek), és csak 5 000 Ft-ot fektetnek be ténylegesen. Emiatt a vegyes életbiztosításokba befizetett pénz szinte éppen, hogy csak megtérült, vagy nagyon sok esetben még veszteséggel is szállt ki belőlük az ügyfél. A vegyes életbiztosítás megtakarításra és biztosítási védelem együttes igénybevételére volt valamikor alkalmas, de mára sajnos azt lehet mondani, hogy mindkét funkcióra létezik kedvezőbb életbiztosítási forma.

Ezt a tökéletlenséget küszöbölik ki a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások, amelyek esetében a biztosító szabad kezet a saját megtakarítási portfóliód összeállításában. A unit-linked biztosítás köthető mindenféle kiegészítők nélkül is tisztán megtakarítási célra, így gyakorlatilag megoldható, hogy a havi 10 000 Ft-ból 9 500 Ft-ot befektess. Nem véletlen tehát, hogy már évtizedek óta a megtakarításos életbiztosítások jelentik Európa kedvenc megtakarítási formáját. A unit-linked életbiztosításokba természetesen igény szerint tetszőlegesen építhető életbiztosítási védelem is, így a kettős funkcionalitást a legjobban ez a típus valósítja meg. Legyen szó nyugdíj-, lakás- vagy gyermek előtakarékosságról, a unit-linked életbiztosítás a lehető legnagyobb hatékonyságra képes, ha ügyesen választasz, és mi is leginkább ezt az előtakarékossági formát ajánljuk.

Ezt a cikket 2293 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555