Életbiztosítás kisokos

Életbiztosítás kisokos: Minden tudnivaló őszintén az életbiztosításokról

Közel 10 éve foglalkozunk életbiztosításokkal, és ha a GRANTIS 35 magasan képzett tanácsadóikrét élett összesítjük, akkor azt lehet mondani, hogy ebben az időszakban több mint 35.000 ingyenes konzultációt tartottunk már érdeklődőinknek ebben a témában. A tapasztalatunk pedig az, hogy az átlag ember tudása felszínes az életbiztosításokkal kapcsolatosan és ez nem is csoda, hiszen ezt sehol nem tanítják meg nekünk. Ráadásul ha az interneten rákeresünk az életbiztosítás kulcsszóra, akkor a legtöbb találat itt a különböző biztosító társaságok konkurens biztosítási ajánlatai lesznek, de sehol nem található 1 olyan összefoglaló cikk, amely az alapokat rakná rendbe. 

A Grantis Hungary Zrt-nél, az etikus pénzügyi tanácsadásra tettünk fel mindent, amely az objektív és őszinte informálásnál kezdődik. Ezért ebben az összefoglalóban arra vállalkoztunk, hogy az elmúlt 10 év ilyen irányú tapasztalata, és az ügyfeleink kérdései alapján egyetlen részletes összefoglalóban valóban függetlenül mutatunk be minden fontos tudnivalót az életbiztosításokról. Mindezt olyan részletességgel, ugyanakkor közérthető nyelven, ahogyan még azt senki nem tette ezelőtt. És hogy mi a célunk vele? Az, hogy aki már rendelkezik életbiztosítással, az jobban képben legyen azzal, hogy mije is van, aki pedig még csak most tervezi, hogy belevág valóban racionális és megalapozott döntést tudjon hozni.

De kik vagyunk mi? Mi ez az Életbiztosítás.com weboldal? 2013-ban két lelkes fiatal tanácsadó a fejébe vette, hogy megreformálják a pénzügyi tanácsadói piacot, azaz tudást, jó szándékot és szakmaiságot visznek egy olyan szakmába, ami eddig kizárólag az értékesítésről szólt. (A teljes történetünk itt olvasható: https://grantis.hu/grantis-sztori/)

Ennek első komoly állomása 2014-ben történt, amikor a nyugdíj célú életbiztosítások (azaz a nyugdíjbiztosítások) újra 20% szja adókedvezménnyel támogatottak lettek és az emberek tömegeseb kezdtek el félretenni a nyugdíjukra. Ebben az időben alkottuk meg a Nyugdijbiztositas.com weboldalunkat, ahol az összes piaci nyugdíjbiztosítási ajánlat összehasonlítható volt, és ahova azóta közel 500 cikket írtunk ebben a témában. Ez a mélyen szakmai és végre közérthető segítségnyújtás hozta meg nekünk, a GRANTIS számára az első sikereket, és a sajtó azóta is havi szinten kikéri a véleményünket, amikor valóban független információra van szüksége. (TV riportjainkat itt éri el)

Azóta eltelt 5 év és a GRANTIS 35 magasan képzett tanácsadója napi szinten járja az országot és segít azoknak az érdeklődőknek, akik megtakarítási döntés előtt állnak és ehhez szakmai iránymutatásra van szükségük. Büszkék vagyunk rá, hogy ügyfeleinek 70-80%-a saját magától, az internetet böngészve talál ránk, így az emberek által nem igazán közkedvelt hideg hívásokat és házalásokat sikerült már az elejétől kezdve mellőzni az ügyfélszerzési modellünkből.

Történetünket a FORBES magazin is lehozta (https://issuu.com/grantis/docs/098-109_forbes1804), illetve ügyfeleink több mint 250 önkéntes visszajelzésük alapján, 4,9 csillagosra ítélik szolgáltatásunkat, amelyhez a nevüket és az arcukat is adják a Google rendszerében. Itt tudja elolvasni ezeket: (https://www.google.com/search?rlz=1C1GCEU_huHU821HU821&ei=cR8SXafQGpHxrgTz2574DQ&q=grantis+&oq=grantis+&gs_l=psy-ab.3..0l3j0i10j0l6.1700.1819..2026…0.0..0.85.151.2……0….1..gws-wiz…….0i71j0i22i30.ZOEOOf5tEy8#lrd=0x4741dc6b09949a55:0x341d50acae67fcad,1,,,)

A mai napig a legfontosabb motiváció ami minden nap előrevisz minket, semmit sem változott a kezdetek óta: Megadni azt a kristálytiszta és őszinte információt az embereknek, amit a legtöbb ügynök / értékesítő az értékesítés reményében eltitkol, vagy elferdít. Hisszük és valljuk azt, hogy a pénzügyi tanácsadónak semmit nem feladata eladni. Az ügyfelek pontosan tudják mire van szükségük, ha ehhez minden információt és adatot, érthetően megkapnak. Mi pedig erre a független és etikus tájékoztatásra tettük fel az életünket

Ennyi bevezető után azonban vágjunk is bele az életbiztosítási útmutatónkba.

MI AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS? – AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS FOGALMA

Elöljáróban megígérjük azt az olvasónak, hogy az érthetőség jegyében minden esetben a száraz fogalmak és definíciók helyett, a hétköznapi nyelvet részesítjük előnyben.

Legtöbbünknek már van valamilyen tapasztalata az életbiztosításokkal kapcsolatosan. A 90-es évek elején jöttek be hozzánk a nagyobb biztosító társaságok, illetve a 2000-es évek közepén emelkedtek fel a nagy “hálózatépítő” biztosítás közvetítő cégek, akiknek köszönhetően szinte mindenkinek volt már, vagy van tapasztalata életbiztosítással. Ha az elmúlt 10 év és közel 35.000 ügyféltárgyalás tapasztalatát vesszük, akkor nagyjából így él bennünk magyarokban az életbiztosítás fogalma:

“Egy olyan szerződés ami, ha szerencsém van legalább azt a pénzt visszahozza a lejáratkor, amit bele fizettem, miközben az életemet is bebiztosította néhány millióra.” 🙂

Tehát az életbiztosítás fő funkciója (egyéni és társadalmi szinten egyaránt), hogy egy váratlan tragédia, haláleset esetén a kedvezményezettek számára anyagi segítséget nyújtson. 

(Egyébként ha visszamegyünk a történelemben maga a biztosítás kialakulásához is pontosan ez a cél vezetett: A váratlan eseményekre, jó előre történő felkészülés, ún. kockázati közösségek létrehozásával: Azaz az egyéni kockázatokat nem az egyének vállalják, hanem sok-sok egyén együtt, így az hatékonyabban, olcsóbban kezelhető. Szóval a biztosítás kialakulása egészen az ókori kereskedőkig megy vissza, akiket folyamatosan kiraboltak, így egy idő után összefogtak és létrehoztak egy közös alapot, amelybe mindenki fizetett valamennyi kis pénzt, és ha bárkit kiraboltak, akkor ebből az alapból kárpótolták a károsultat. Akkor még nem sejtették, hogy a találmányuk, a modern kori biztosítás alapját fogja szolgálni, majd több ezer év múlva.)

Tehát az “újkori” életbiztosítás esetén, a biztosító társaság vállalja azt, hogy beszedi a hozzájárulást a tagoktól, ebbe az alapba, és ha a közösségen belül bárkivel haláleset vagy tragédia történik, akkor kifizeti számára ezt az előre meghatározott haláleseti szerződéses összeget. A közösség tagjai ma már nem ismerik egymást, hiszen több ország több millió vagy több tízmillió emberéről van szó, ezért az életbiztosítás mára már nem csak nagy üzlet, de valódi súllyal rendelkező társadalmi felelősségvállalási eszköz is lett.

Ezen felül még egy dolog változott az ókor óta: Mivel ezek a ma már óriásira nőtt, nem egy esetben többszáz éves múlttal rendelkező, multinacionális biztosító társaságok hatalmas mennyiségű pénzt tárolnak és kezelnek egy helyen, az évek előrehaladtával elkezdtek érdekeltek lenni ennek az iszonyatos pénzmennyiségnek a kezelésével is, azaz befektetőkké is váltak.

Ezért a mai kor életbiztosítása a legtöbb esetben már nem csak arra szolgál, hogy halál esetén fizessen, hanem szerencsés életbenmaradás esetén, a befizetett díjakat (akár hozammal növelten) vissza is fizeti a biztosítottnak. Ezért az életbiztosítás – fajtájától függően – már nem csak tisztán arra jó, hogy a halál esetén térítsen, hanem megtakarítási, tőkefelhalmozási funkcióval is rendelkezik.

De még mielőtt megnézzük, hogy pontosan milyen típusai is vannak az életbiztosításoknak, először tegyük rendbe, hogy egy általános, biztosító társaságtól és ajánlattól teljesen független életbiztosítási szerződés esetén milyen szereplők vannak és kinek mi a funkciója?

  • A szerződő: Az életbiztosítási szerződés szerződője az, aki a szerződést aláírja és alapesetben a díjfizetést vállalja, tehát ő fizeti majd az életbiztosítást. (Néhány új típusú szerződés esetén lehet más a szerződő és a díjfizető személye, tehát lehet az én “nevemen” az életbiztosítás úgy hogy közben pl.:a testvérem fizeti.)
  • A biztosított: A biztosított az akinek a személye / élete / testi épsége be van biztosítva, tehát a vele kapcsolatos bizonyos jövőbeni eseményekre (de nem biztos hogy neki!) szolgáltat majd az életbiztosítás. A biztosított magától értetődően így minden esetben csak személy lehet, nem úgy mint a szerződő, aki lehet cég, vagy vállalkozó is. (Erről bővebben az életbiztosítás adózása részben). Illetve fontos tudni, hogy ha a szerződő és a biztosított személye nem egyezik, akkor a szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított személy aláírása is szükséges.
  • A kedvezményezett: A szerződő és a biztosított által megjelölt személy vagy személyek, aki(k)nek a biztosító, az ún. biztosítási esemény bekövetkezésekor szolgáltat. Haláleseti kedvezményezett a biztosított nem lehet, hiszen ő már nem tudja felvenni a pénzt, ha mégsem jelölünk meg kedvezményezettet a szerződésben akkor a törvényes örökös(ök) kapják a pénzt, azonban a kedvezményezett megjelölésének lehetőségével minden esetben érdemes élni, hogy elkerüljük a felesleges adminisztrációt, félreértéseket, és örökösödési eljárást.

Tehát a szerződő leszerződik a biztosító társasággal, hogy fizeti a megállapított díjat, amelyért cserébe a biztosítottat kockázati védelem illeti meg (aki lehet maga a szerződő is), amelyért pedig az anyagi térítést a kedvezményezett kapja majd meg. (ez szintén lehet a szerződő is.)

Egy mondat erejéig térjünk csak vissza arra, hogy hogyan ismerik az emberek az életbiztosítást, általánosan milyen kép él a fejükben róla?

“Egy olyan szerződés ami, ha szerencsém van legalább azt a pénzt visszahozza a lejáratkor, amit bele fizettem, miközben az életemet is bebiztosította néhány millióra.” 

Valóban a lehető legjobb eredmény amit elvárhatunk egy életbiztosítástól -a haláleseti védelmen kívül- mindössze annyi, hogy jobb esetben a befizetett pénzt is visszakapjuk?

Nos a 90-es évek elején amikor bejöttek hozzánk az életbiztosítások, akkor sok esetben tényleg csak ennyi volt a realitás, de a mai kor életbiztosításai ennél már sokkal többre képesek. Pontosan mire is? Az elsősorban a fajtájuktól függ. Az életbiztosítás típusa határozza meg ugyanis, hogy pontosan milyen célra érdemes megkötni azt, így azt is a fajtája dönti el, hogy mit várhatunk el egy életbiztosítástól.

Nézzük meg most ezeket:

ÉLETBIZTOSÍTÁSOK FAJTÁI

Alapesetben az életbiztosítások haláleseti kifizetés céljára indultak, de ma már léteznek ennél több szolgáltatás nyújtó hibrid megoldások is. Sőt a legújabb ún. megtakarításos életbiztosítások már alkalmasak arra is, hogy hosszútávú tőkefelhalmozásra / megtakarításra használjuk őket, azaz az ezekbe fizetett (félrerakott pénz) még a költségek levonása után is képes számottevő kamatot / hozamot termelni. De menjünk sorban:

A TISZTÁN KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

Azok az életbiztosítási típusok sorolhatók ide, amelyek a kalkulált díj ellenében kizárólag a szerződés által vállalt kockázatokat hivatottak megtéríteni, de megtakarítási résszel nem rendelkeznek, tehát tőkegyűjtésre és hozam elérésére nem alkalmasak.

A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS: 

A tisztán kockázati életbiztosítás, az életbiztosítások alapja. A biztosító társaság csak halál esetére vállal térítést, egyéb szolgáltatást ez a típus nem tartalmaz. Azaz ha a tartamon belül a biztosított meghal, akkor a társaság kifizeti a biztosítási összeget, ha életben marad, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Jellemzően a hitelfedezeti biztosítások tisztán kockázati jellegűek. Illetve a tartamot tekintve lehet ún. “whole life” azaz egész életre szóló életbiztosítást kötni, amely a biztosított haláláig tart, tehát biztos, hogy kifizetéssel szűnik meg. 

“De mi történik ha tartamosat kötök és nem halok meg? Az egész egy kidobott pénz?

Erre az igényre született meg a biztosítók által az ún. “vegyes életbiztosítás” típusa, de előtte még feltétlenül szóljunk egy olyan életbiztosításról, ami már rég elfeledett konstrukció, azonban a múltban nagyban hozzájárult az életbiztosítások gyenge “hozam termelési” 

megítéléséhez.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

A kockázati életbiztosítások egy speciális fajtája az egészségbiztosítás, amelynek fő kockázati köre nem az életünket, hanem az egészségünket veszélyeztető hatások, tehát a betegségek és a balesetek. Egészségbiztosításból alapvetően 2 fajta van:

  • Az összeg alapú egészségbiztosítások, amelyek egy-egy betegség vagy baleset esetén, számla ellenében és ajánlattól / csomagtól függően bizonyos összeghatárig megtérítik a kórházi kezelésünk költségeit, vagy azok nagy részét. Az összeg alapú egészségbiztosítások esetén tehát nem kapunk extra intézményi ellátásokat, és a biztosítás nem is biztosít nekünk kiemelt magánkórházi hozzáférést, hanem az amúgy is igénybe vett ellátások egy részét, vagy egészét finanszírozza meg nekünk a biztosító a kalkulált havi díj ellenében.
  • A szolgáltatás alapú egészségbiztosításokkal ennél jóval többet kapunk. Ezeknél nem csak a kezelések, ellátások, vizsgálatok biztosító általi finanszírozásának lehetőségét vesszük meg, hanem egy magasabb szintű egészségügyi ellátást is magánkórházakban, várakozás és hálapénz nélkül. Ha tehát rendelkezünk szolgáltatás alapú egészségbiztosítással, akkor egy baleset vagy betegség esetén elég csak egy telefonszámot felhívnunk a panaszunkkal és az ellátásszervező cég a komplett gyógyításunkat is megszervezi – és természetesen a biztosító finanszírozza is azt – nekünk csak el kell menni az adott magánkórházba. Ezen felül az ilyen egészségbiztosítások tartalmazhatnak szűrővizsgálatokat és kiegészítő kezeléseket is, például gyógytornát.

A BALESETBIZTOSÍTÁS

A balesetbiztosítás a kockázati életbiztosítások talán egyik legszűkebb köre, amely csak az életünket, egészségünket kívülről veszélyeztető kockázatokra, tehát a balesetekre specializálódott. Kétségtelen előnye, hogy emiatt általában sokkal olcsóbban igénybe vehető mint a “teljesebb” életbiztosítások, pontosan ezért kötelező minimumnak is tartjuk ezt, tehát legalább egy balesetbiztosítással mindenkinek kellene rendelkeznie. Ráadásul a legtöbb különálló balesetbiztosítási termék nem differenciálja a díját nem- vagy életkor szerint tehát dobozos termékként, mindenki számára egységes díjon vehetők igénybe. Ez annyit jelent, hogy havi 3.000 – 5.000 Ft-ból már egy ember összes baleseti kockázata, több milliós, vagy akár több tízmilliós fedezetre is bebiztosítható, beleértve a baleseti halált, a rokkantságot, a csonttörést, a kórházi ellátási költségeket, az égési sérüléseket, mindezeket a kockázatokat pedig akár külföldön is.

AZ UTASBIZTOSÍTÁS

Utasbiztosítással talán már mindenki találkozott, és ez valójában nem is számít tisztán életbiztosításnak, hiszen a sürgősségi- és orvosi / mentési költségek térítésén felül tartalmaz asszisztencia- és vagyon (poggyászbiztosítás), jogi- és felelősségbiztosítási elemeket is. Az utasbiztosítást kizárólag Magyarország területén az utazás megkezdése előtt lehet megkötni, és minden olyan kockázatra fedezetet nyújt, ami külföldön veszélyt jelenthet az ember számára, tehát betegség, baleset, a holmijaink eltulajdonítása, a különböző jogi ügyek, véletlen károkozás, mentés, szállítás, asszisztencia sőt még a hozzátartozók értesítése is.

A MEGTAKARÍTÁSOS ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

A kockázati életbiztosításokkal ellentétben a megtakarítási életbiztosítások, a biztosítási szerződésben lefedett kockázatok mellett, megtakarítási díjrészt is tartalmaznak, azaz nem kizárólag egy kockázati esemény bekövetkezésekor fizetnek, hanem típustól függően akár lejáratkor, vagy lejárat előtti hozzáférés esetén is. 

AZ ELÉRÉSI ÉLETBIZTOSÍTÁS

Az elérési életbiztosítás a magyar piacon már rég nem köthető, de a 90-es évek elején szinte csak ez és a kockázati életbiztosítás volt elérhető. Az elérési életbiztosítás két esetben fizet:

  • Ha a biztosított a tartam végén életben van, akkor a lejáratkor kifizeti a biztosítási összeget
  • Ha a biztosított a tartam alatt meghal, akkor a befizetett díjakat és az elért hozamokat fizeti ki a költségek levonása után.

Ennek az elavult konstrukciónak tehát a fő célja a lejárati tartalék képzés volt, hiszen halál esetén csak a befizetett díjak egy kevés hozammal növelt összegét, vagy a levont költségek miatt valamivel kevesebb mint a befizetett díjakat térítette a lejáratkor.

Segítségével még ha kezdetlegesen is, de megoldható volt az, hogy életben maradás esetén is visszakaptunk valamennyi összeget a befizetett díjakból. Ezek a 90-es évek eleji szerződések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az életbiztosításokkal kapcsolatosan kialakuljon az a vélemény az emberekben, hogy az legjobb esetben is csak a befizetett díjakat fizeti vissza. Itt azonban nem állt meg az életbiztosítási termékfejlődés:

A VEGYES ÉLETBIZTOSÍTÁS

A vegyes, vagy ún. hagyományos életbiztosítás ötvözi a kockázati és az elérési biztosítást, azaz:

  • Ha a biztosított a tartamon belül bármikor meghal, akkor a biztosító azonnal kifizeti az akkor érvényes és hozammal növelt biztosítási összeget.
  • Ha a biztosított a tartam végén életben marad, akkoris ugyanezt teszi: A lejáratkor is kifizeti az akkor érvényes biztosítási összeget a hozamokkal együtt.

A vegyes életbiztosítás esetén, tehát egy biztosítási összeget, mint szolgáltatást vásárolunk meg, amit a biztosítótársaság az életkorunk és egészségi állapotunknak megfelelően, az egyéni árazási politikájának megfelelően beáraz nekünk.

Tehát ha szükségünk van egy X millió Ft-os összegre, amit meg szeretnénk kapni a lejáratkor, ha nem történik haláleset, vagy halálesetkor is, akkor ezt megvásárolhatjuk a kiszámított Y Ft-os havi díj mellett.

A vegyes életbiztosítások előnye így a kiszámíthatóság és a garantált biztosítási összeg, ugyanakkor a hátránya is ugyanebben rejlik: Mivel a biztosító társaság szerződésszerűen garatál nekünk egy összeget, amelyet mindenképp kifizet majd, ezért nem igazán fog kockázatos befektetéseket alkalmazni, hanem a biztonságra törekszik majd, amely viszont várhatóan kevesebb hozamot eredményez majd, a fix biztosítási összegen felül.

Ráadásul azt, hogy a befizetett pénzünket hova fektetik, a legtöbb esetben nem is kötik az orrunkra, nem hogy bármilyen beleszólásunk is lehetne. Ezt a legtöbb biztosító társaság úgy nevezi, hogy “pénzalap”, amelyből mi egy ránk eső szeletet vásárolunk a megállapított biztosítási díj ellenében. Ez az ami biztos, ha pedig valami kis hozamunk is keletkezik, akkor azt is megkapjuk, de túl nagy haszonra itt ne építsünk, mert a vegyes életbiztosításnak nem ez a célja, hanem a biztonság és a szerződéses garancia.

A másik fontos dolog, amit a vegyes életbiztosítások mérlegelésekor ki kell számolnunk, az a biztosítási díj megtérülése. A vegyes életbiztosítások esetében ugyanis nem nyilvánosak a díjból levont költségtételek (bár a TKM-ből, azaz a százalékosan meghatározott éves teljes költségmutatóból már következtethetünk erre), így érdemes mérlegelni, hogy a teljes futamidő alatt az összes befizetett pénzből – az értékkövetést is beleszámolva – a végén mennyit kapunk majd vissza. Mindezt a különböző biztosítási ajánlatok esetében

Itt jön egyébként a képbe egy olyan független tanácsadó, aki ezt kalkulátorral ki tudja számolni nekünk, így a döntést valóban racionális alapokon tudjuk meghozni.

A vegyes életbiztosítások havi díja egyébként alapvetően 3 részre oszlik:

  1. Az első részből a  biztosító a költségeit vonja le
  2. A második rész a haláleseti védelem díja, ennek az ára
  3. A harmadik, fennmaradó rész pedig a befektetésre kerülő összeg, az ún. megtakarítási díjtartalék, amely alapján a kiszámított biztosítási összeget garantálják

Ez azt jelenti hogy a példa kedvéért egy havi 10.000 Ft-os vegyes életbiztosítás esetén biztos, hogy nem a teljes havi 10.000 Ft-unk fog kamatozni, (és nem ez alapján számolják a garantált biztosítási összeget), hanem csak a 3. rész után ami mondjuk 5-7.000 Ft. Ez persze a különböző ajánlatonként eltérő lehet.

A vegyes életbiztosítások legnagyobb előnye tehát a fix, garantált biztosítási összeg, amelyet mindenképpen megkapunk, ha meghalunk ha életben maradunk. Ezt a 3. rész, a díjtartalék alapján számítják ki egy garantált kamatot figyelembe véve – amely szintén ajánlatonként eltérő – és erre jön majd rá az elért hozam, ami általában a kockázatkerülő befektetési politika miatt alacsony.

De mi van abban az esetben, ha úgy szeretnénk az életbiztosítás alapjaként szolgáló kockázati / haláleset védelmet élvezni, hogy mellette számottevő hozamot is elérhetünk? Elérkezünk a legmodernebb életbiztosítási konstrukcióhoz:

A UNIT-LINKED ÉLETBIZTOSÍTÁS

A unit-linked vagy magyarul befektetéssel kombinált életbiztosítás legnagyobb előnye a vegyessel szemben, hogy nem csak, hogy látjuk, hogy a biztosító társaság (vagy az alapkezelője) pontosan hova fekteti a pénzünket, de pontosan meg is határozhatjuk azt

A megtakarítással kombinált életbiztosítások esetében a biztosítók kínálataiban ún. eszközalapok vannak, amelyek tulajdonképpen értékpapír kosarakat jelentenek, több száz vagy több ezer, meghatározott tematika szerint kiválogatott értékpapírból. Kínálattól függően így fektethetünk bizonyos régiókba, iparágakba, de választhatunk szimplán kockázat szerint is. Találunk garantált kamatot ígérő, vagy ún. menedzselt eszközalapokat is, amelyeket az alapkezelők szakemberei egy meghatározott stratégia mentén kezelnek nekünk egy kimagasló hozamra törekedve.

A unit-linked életbiztosítással így esélyünk van eléri a banki kamatoknál magasabb hozamokat, mindezt teljes transzparencia mellett. Ráadásul a vegyes életbiztosítással ellentétben a levont költségeket is pontosan tartalmazzák az ajánlatok szerződéses feltételei.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a biztosító társaságok által kínált unit-linked életbiztosítási ajánlatok értékelését, összehasonlítását érdemes olyan független tanácsadóra bízni, aki rendelkezik az ehhez szükséges független összehasonlító kalkulátorral. Erre azért van szükség mert az ajánlatokból kibogozni a költségeket az egy dolog. De ezt még utána “le kell programozni”, hogy konkrét számok is legyenek belőle és akkor még nem beszéltünk a reálisan várható hozamokról is.

Ide kattintva 2 perc alatt tud ebben segítséget kérni tőlünk. Naponta 10-15 konzultáción tesszük meg ugyanezt, díjmentesen és kötelezettség mentesen.

Tehát a unit-linked életbiztosítás esetében nem egy konkrét és garantált biztosítási összeget vásárolunk, adott díj ellenében mint a vegyes életbiztosításnál, hanem pont a másik irányból indulunk neki a dolognak:

Adott havi befizetés (félretett összeg) mellett tudjuk kikalkulálni azt, hogy a piaci ajánlatok közül a költségek levonásával és egy óvatos várható hozambecslés mellett tisztán mennyi pénzünk lesz.

Ez a “nyers” unit-linked szerződés, amely valamekkora alacsony összegű (500.000 Ft és 1.000.000 Ft) körüli haláleseti térítést is tartalmaz, és ha ennél is többre van szükségünk akkor erre vásárolhatunk pusz haláleseti összeget, illetve ajánlattó függően egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is (haláleseti díjátvállalás, baleseti rokkantság, stb…).

Ráadásul a megtakarításos életbiztosításokhoz tartozik egy ún. eseti számla is, amely befektetés tekintetében úgy működik mint a rendszeres díj számlája, azonban a hozzáférést nézve teljesen likvid, bármikor hozzáférhető. Az életbiztosítások hozzáférhetőségéről egy lentebbi fejezetben írunk bővebben.

Végül tehát a havi díjunkat és a szolgáltatási körünket is mi határozzuk meg, de a fő cél itt a megtakarítás lesz, bizonyos összegű kockázati védelemmel kombinálva. 

A biztosító a szerződésben itt semmilyen garanciát nem vállal, ezért kritikusan fontos, hogy ne csak jó ajánlatot, de megfelelő befektetési összetételt is válasszunk, hogy elkerüljük a veszteségeket. A szabadság tehát itt nagyobb felelősséget is jelent, amelyet a legkönnyebben egy független tanácsadóval tudunk kontrollálni. 

35 képzett tanácsadónk egyikével már akár napokon belül találkozhat, ha kitölti ezt a rövid űrlapot.

Kinek ajánlott a unit-linked biztosítás? Mindenki aki a banki kamatoknál magasabb hozamot szeretne elérni hosszútávon, mindezt biztosítási védelemmel kombinálva úgy, hogy ehhez nem szeretne különösebben érteni, vagy elmerülni benne, ezt ráhagyja a tanácsadójára.

Az életbiztosítások típusánál fontos még szót ejtenünk egy olyan konstrukcióról, amely csak 2014 óta létezik ebben a formában, mégis már több mint 300.000 szerződést kötöttek belőle az országban.

ÉLETBIZTOSÍTÁS ADÓKEDVEZMÉNYE – A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS

Külön fejezetet érdemel a nyugdíjbiztosítás, mert itt nem csak egy nyugdíj célú életbiztosításról van szó, amelynek lejárata a biztosított személy jelenlegi nyugdíjjogosultságának időpontja (65.születésnap), hanem ezt az előtakarékossági formát az állami is támogatja adójóváírás formájában.

Arról van szó, hogy minden a nyugdíjbiztosításba félretett forint után lehetőségünk van 20%-ot pluszban visszaigényelni (és a számlára helyezni) a már befizetett személyi jövedelem adónkból. Gyakorlatilag tehát minden nyugdíjbiztosításba félretett pénz 20%-kal többet ér. Havi 20.000 Ft-ra így +havi 4.000 Ft-ot “ajándékba kapunk” a visszaigényelt személyi jövedelem adónkból.

Az szja adójóváírás éves maximuma így 650.000 Ft, amelyet havi 54.000 Ft félrerakásával tudunk elérni.

SZJA-t pedig mindenki fizet bőségesen, hiszen már egy havi bruttó 127.500 Ft-os minimálbéres kereset után is évente 229.500 Ft befizetett SZJA keletkezik.

A nyugdíjbiztosítás legnagyobb előnye tehát a +20% bónusz, illetve az is, hogy életbiztosítás lévén nem csak a nyugdíjba vonuláskor, de közben egy esetleges halál esetén, vagy 40%-ot meghaladó rokkantság bekövetkeztekor is fizet.

Ráadásul a 3 államilag támogatott adókedvezményes nyugdíj célú megtakarítás közül (Nyesz számla, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) csak a nyugdíjbiztosítás jár le a megkötéskor aktuális nyugdíjkorhatárkor, a másik kettő a lejáratkori aktuális nyugdíjkorhatárig tart. Tehát ha a jövőben ezt megemelik, 67, 70 vagy 75 évre, akkor csak a nyugdíjbiztosítás lejárata nem csúszik

A nyugdíjbiztosítás egyéb tekintetben egyébként ugyanúgy “viselkedik” mint egy életbiztosítás és szintén elérhető belőle klasszikus vegyes – azaz fix lejárati összeget garantáló – és befektetéssel kombinált nyudíjbiztosítás is.

Nyugdíjbiztosítás esetén tudunk a legnagyobb segítséget adni a választáshoz, hiszen a nyugdíjbiztosítások 2014-es megjelenésekor már azonnal rendelkeztünk egy olyan összehasonlító kalkulátorral, ami transzparensen rangsorolta az ajánlatokat a költségek szerint. Erről akkor az Origo is írt: 

https://www.origo.hu/gazdasag/20150123-egy-haz-arat-is-elbukhatjuk-egy-rossz-nyugdijbiztositassal.html

A kalkulátort azóta tovább fejlesztettük és több mint 50 nyugdíjbiztosítási ajánlat összehasonlítására alkalmas, így tanácsadóink mindennapos munkaeszköze lett a tanácsadásaink során.

Díjmentes és kötelezettségmentes konzultációra az ország bármely területén egyetlen űrlap kitöltésével tud jelentkezni ide kattintva: https://nyugdijbiztositas.com/nyugdij-tanacsadas/

Na, de menjünk tovább az életbiztosítások vizsgálatában a következő népszerű, általunk a tanácsadásokon sokat hallott kérdésre. Mekkora kamatot hoz egy életbiztosítás?

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS KAMATA / HOZAMA

Jogosan fontos kérdés, hogy “mennyit fial” egy életbiztosítási szerződés, hiszen a haláleseti védelem mellett, megtakarítási céllal is választhatjuk az életbiztosításokat. Tisztán kockázati életbiztosításoknál, tehát kockázati- baleset- egészség- és utasbiztosítás esetén értelemszerűen nem beszélhetünk hozamról, vagy kamatról, csakis a klasszikus vegyes vagy a unit-linked életbiztosítások esetén. Apropó:

Fontos rögtön az elején tisztázni a kamat és a hozam közötti különbséget.

A kamat előre meghatározott fix növekmény, amit biztosítások esetén a vegyes életbiztosításokra kapunk.

A hozam ezzel ellentétben nem fix, előre nem meghatározott nyereség mérték, ami jellemzően a befektetési alapok vételének és eladásának árfolyamkülönbözetéből adódik. (Tehát hozamunk akkor keletkezik egy életbiztosításban, ha a biztosító a rendelkezésre álló befektetési eszközök adás-vételéből árfolyamnyereséget realizál.)

Ez egyébként nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik. Ha kamatot szeretnénk az jellemzően alacsonyabb lesz mint a hozam, cserébe viszont garantált. Ha a hozamra pályázunk az lehet negatív is, viszont esélyünk van a kamatok többszörösére is.

Aki tehát az alacsonyabb, de biztos kamatra játszik, neki célszerű a hagyományos (vegyes) életbiztosítást választania. llyen esetekben a reális kamat elvárás 1,5 – 2% / év, és erre jön rá a pénzalap által elért többlethozam 80-100%-a.

Azok akik pedig a magasabb hozamokat célozzák meg egy megtakarítással kombinált életbiztosítással, számukra a határ a csillagos ég. Ez szó szerint így van, ugyanis a hozam teljes mértékben attól függ, hogy hogyan választunk a befektetési eszközalapok közül és hogy azokat milyen teljesítményt érnek el az évek alatt.

De mégis mi a reális elvárás? Mennyit “szoktak” hozni ezek a megtakarításos életbiztosítások? Természetesen ez attól függ, hogy milyen kockázati besorolású értékpapírok vannak a kosárban, és hogy milyen időtávban gondolkodunk. Mivel az életbiztosítás maga egy minimum 10 éves, hosszútávú konstrukció, ezért a hozamokat sem érdemes ez alatti időtávban értékelni.

A jövőre vonatkozóan ígéreteket senkitől nem várhatunk a hozamokra vonatkozóan. Aki az értékpapír piacon várható hozamokat ígér, ott erősen megkérdőjelezhető, hogy nem lépte-e át a szakmai kompetencia szintjét, avagy mire alapozza ezeket az ígéreteket?

Ő előre látja a gazdaság jövőbeni teljesítményét? Biztosan tudja a részvénypiacok ingadozásait? Tudja mikor jön a következő válság és meddig fog tartani? Persze a múlt alapján ezekre lehet következtetni, de ez csak következtetés.

Amit mégis tudunk csinálni az egy hosszútávú átlagolás, egy nagyon óvatos becslés amit a múlt hozamteljesítményeire alapozunk. Ehhez is először nem az életbiztosítási hozamokat érdemes megnézni, hanem az értékpapír hozamokat, amelyek képzik a megtakarításos életbiztosítás eszközalapjainak összetételét is, mondjuk egy hosszabb távra 150-170 évre visszamenőleg.

Miután ezt megtettük egyértelműen látjuk azt, hogy a kincstárjegy (azaz állampapír) és kötvény alapok, -azaz amelyek kamatot biztosítanak nem hozamot- mindig az inflációval együtt mozognak és jellemzően sokkal alacsonyabb növekményt produkálnak hosszútávon mint a részvényalapok.

A részvényalapok ugyanis elszakadnak az inflációtól és egy egy (vagy több) vállalat, iparág, régió teljesítményének mozgásait követik le.

A nagy képet megvizsgálva és megértve érdemes vissza közelíteni a kicsibe, és megvizsgálni az életbiztosítások konkrét múltbeli hozamadatait. 

Mi a helyzet a konkrét számokkal? Fontos kiemelni, hogy almát az almával, körtét a körtével érdemes összehasonlítani, ezért az életbiztosítások (konkrétabban a nyugdíj célú életbiztosítások) tekintetében az elmúlt 5 év hozamadatait, 3 kockázati szint szerint vizsgáltuk meg és az összes olyan biztosító hozamadatait figyelembe vettük, akik nyilvánosan közlik az elért hozamaikat. Született tehát egy nyugdíjbiztosítási“iparági” átlag, amely végül 13 biztosító társaság 153 különböző eszközalapjának 2012 és 2017 közötti hozamteljesítménye alapján az alábbi számokat mutatta meg nekünk:

Az ábrán az éves átlaghozamok láthatóak, a költségek levonása nélkül. (a költségek termékfüggőek, ezt a következő részben taglaljuk). A kötvény- vegyes- és részvénytúlsúlyos nyugdíjbiztosítási alapok átlagosan 3,58%, 6,05% és 8,15%-os éves átlaghozamot produkáltak az elmúlt 5 évben. Az átlagosan azt jelenti, hogy volt olyan biztosító, amely egy adott kockázatú alapja ennél az átlagnál többet hozott, de volt olyan is, amelyik ennél kevesebbet.  Ha az arany középutat, azaz a vegyes (kék oszlop) befektetési eszközalapokat vizsgáljuk akkor éves 6,05 % teljesítményt voltak képesek elérni ezek az alapok, amit viszonylag stabilan, tehát erős kilengések nélkül hoztak. A részvény alapok ennél magasabb 8,15%-os átlagteljesítményt hoztak. Tipikusan a részvényhozamok szoktak egyébként kétszámjegyűek is lenni, de ezek akár negatívban is jelenthetnek ugyanennyit, ezért érdemes óvatosan bánni a részvényekkel.

A múlt persze nem garancia a jövőre, mégis azt szoktuk mondani fentiek alapján, hogy az aki évi 6-8%-nál többel kalkulál, az nem ért a nyugdíjbiztosításokhoz. Mi 6%-os elméleti kalkulációt használunk ügyfeleinknél és törekszünk arra, hogy olyan egyedi portfóliót állítsunk össze, amely a vállalt kockázat figyelembevételével, legalább ekkora, vagy akár ennél magasabb hozamot is esélyes elérni a gyakorlatban

A hozam tehát egy valóban egy fontos dolog, hiszen azért teszünk félre az életbiztosításba, hogy az évek alatt gyarapodjon a pénzünk, de a végén csak a teljes haszon fog számítani, amelyet a hozam mellett egy másik fontos tényező is meghatároz, ez pedig az adott életbiztosítás költsége. Vizsgáljuk most meg ezt egy külön fejezetben.

ÉLETBIZTOSÍTÁS KÖLTSÉGE

Az életbiztosítások várható és múltbeli hozamainak vizsgálata után ejtsünk most néhány szót a költségekről. 

A tisztán kockázati életbiztosítások esetén a költséget tulajdonképpen a teljes fizetendő díj jelenti. (Ugye a biztosító a teljes díjból fedezi a saját működési és adminisztrációs költségeit, illetve a díjtartalékból a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó költségeket is.)

A tisztán kockázati életbiztosítások esetén a biztosító által levont és a különböző célra elkülönített díjtételek nem kerülnek tételes feltüntetésre, mi csak az összegüket, azaz a teljes fizetendő díjat látjuk, a tarifát, amely a biztosítás árát jelenti, így ezeket tudjuk összehasonlítani a többi biztosító által kiszámított díjjal.

Persze az egészség- utas- és balesetbiztosítások esetén ráadásul a szolgáltatási körök sem pontosan megegyezőek az egyes ajánlatok terén, tehát azt sem mondhatjuk, hogy lenne 2 pontosan ugyanolyan ajánlat a piacon, ezért ezek összevetése egy átlagember számára meglehetősen nehézkes.

Pontosan ezért érdemes független életbiztosítási tanácsadót igénybe venni, hiszen a tanácsadó a széleskörű termékismeretén túl, az összehasonlító kalkulátorai segítségével teljeskörűbb képet tud adni nekünk, arról, hogy mely kockázatok milyen biztosítási típusokkal fedhetők le a legköltséghatékonyabban.

A megtakarításos életbiztosítások esetén a költségek tekintetében más a helyzet.

A klasszikus vegyes életbiztosítások esetében a költségeket tételesen szintén nem kötelesek közölni a biztosító társaságok, míg ugyanerre kötelezve vannak a megtakarításos (unit-linked) életbiztosítások esetében.

Létezik azonban egy olyan egységes mutatószám, amely mindkét típus esetében, minden egyes pénzintézeti ajánlat vonatkozásában megismerhető, ezért így egy általános összehasonlítás alapját szolgálhatja.

Ez a mutató pedig a TKM, azaz a Teljes Költség Mutató, amely azt hivatott megmutatni, hogy az adott szerződés egy évben átlagosan mekkora költséget von le tőlünk. Azért írom, hogy átlagosan mert ennek a költségnek a pontos mértéke több dologtól is függ, mint például:

  • Az életbiztosítás havi díja (van ahol magasabb díjnál kisebbek bizonyos költségek)
  • Megtakarítások életbiztosítások esetében a választott befektetési eszközalapok típusai (a magasabb kockázatú alapok nagyobb költséget is vonnak le mint az alacsonyak)
  • Az életbiztosítás futamideje, ami szintén fordítottan arányos a levont költségekkel. Minél hosszabb időben gondolkodunk, annál alacsonyabb lesz az éves átlag költségünk, azaz a TKM-ünk.
  • A kiegészítő biztosításokról már nem is beszélve, amit a beleválasztunk az életbiztosításba, az nyilván tovább fogja emelni a TKM mutatót.

A TKM-t egyébként egy típuspéldán keresztül számolják ki meghatározott életkorral, havi díjjal és futamidővel, tehát ez csak egy referencia érték egy termék esetében. A mi egyéni TKM-ünk így biztos, hogy eltérő lesz a referencia TKM-től.

És pontosan itt érdemes az egyes életbiztosítási ajánlatok összehasonlításánál a TKM-et meghaladva a konkrét lejárati összegeket megvizsgálni, hiszen ezek minden esetben a saját számainkkal kerülnek kiszámításra. Többek között ezért is van értelme az életbiztosítás összehasonlító kalkulátorunknak és a díjmentes tanácsadásunknak, hiszen ezen a találkozón a lehető legkonkrétabb lejárati összegek tükrében lehet megviszgálni az egyes ajánlatok költségeit. A díjmentes tanácsadásra ide kattintva tud jelentkezni.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a TKM szabályozás az utóbbi években egyre erősebb, és egyre több konkrét jogszabályi döntést eredményezett a piaci felügyelettől, ennek köszönhetően a mai életbiztosítások között, már egyre több ajánlat dolgozik “korrekt” TKM szinttel.

Mit nevezünk mi korrekt TKM-nek? Természetesen azt a költségszintet, amely mellett az inflációt is beleszámítva, van esélyünk egy tisztességes reálhozam elérésére.

Ha ugyanis 4% életbiztosítás TKM mutatója, akkor azt jelenti, hogy 4% hozamot kell elérnem ahhoz, hogy 0% hozamban legyek. Ha erre rászámítom a 2%-os várt inflációt is akkor 6% éves hozam mellett vagyok a pénzemnél.

Értelemszerűen tehát az alacsony TKM-et érdemes keresni, és a legjobb ha az az érték maximum 1,5% és 3% között mozog.

Az egyes konkrét biztosítói ajánlatok TKM-jeinek összehasonlításához használhatjuk az MNB tkm listázóját is: http://tkm.mnb.hu/

A konkrét lejrati összegeket (tehát a tételes költségekkel csökkentett befizetések értékét) pedig összehasonlító kalkulátorral tudjuk megmutatni.

De mi a helyzet a végösszegekkel? Adómentesen vehető fel az életbiztosításból kivett összeg? Menjünk tovább az életbiztosítás adózására.

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS ADÓZÁSA

Adózás tekintetében megkülönböztetjük, hogy tisztán kockázati-, vagy megtakarításos életbiztosításról van-e szó, illetve hogy cég vagy magánszemély-e a szerződő. 

Magánszemélyként kötött bármilyen életbiztosítás esetén mind az életbiztosításba befizetett díj, mind a lejáratkor felvett összeg 100%-ban adómentes és 10 év után a hozamot sem terheli kamatadó, hiszen az ilyen életbiztosításokat már a leadózott fizetésünkből finanszíroztuk.

Ráadásul mivel az életbiztosítás külön jogi kategóriát képez, és nem számít magánvagyonnak ezért nem kerülhet végrehajtás, peres eljárás alá, nem inkasszálható és az örökösödési eljárásnak sem része.

A cégként fizetett (jogi személy a szerződő  – ezeket jellemzően a cég köti a munkavállalóra, tulajdonosra ) kockázati és megtakarításos életbiztosítások esetében viszont minden esetben jelentkezik adófizetési kötelezettség, amellyel kapcsolatban ráadásul a 2019-es évtől komoly változások léptek érvénybe. Ennek megfelelően 2019-től a  következő adóterhek vonatkoznak a cégként kötött életbiztosításokra:

  •  A kockázati és megtakarításos életbiztosítások esetén egyaránt.

munkáltatói, tehát a szerződőt illető terhek. (a befizetett díjak után)

    • 50,37% adó a biztosítási díjra
    • 19,5%munkáltatói szochó
    • 1,5% szakképzési hozzájárulás

munkavállalói, tehát a biztosítottat illető terhek: (a kifizetés összege után)

  • 15% szja
  • 10% nyugdíjjárulék
  • 7% egészségbiztosítási járulék
  • 1,5% munkaerőpiaci járulék

A 2019-es változást pedig egy példán keresztül az alábbi táblázat szemlélteti:

(forrás: CIG Pannónia)

  Kockázati biztosítás Befektetési egységhez kötött életbiztosítás
2018-ban kezdődő biztosítási év* 2019-ben kezdődő biztosítási év 2018-ban kezdődő biztosítási év* 2019-ben kezdődő biztosítási év
Éves biztosítási díj

(mint nettójuttatás)**

100 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft
Bruttó juttatás a biztosítási díj vonatkozásában 150 377 Ft 150 377 Ft
Munkáltató, mint szerződő fizetési kötelezettsége adómentes alapjogviszony szerint

(munkabér)

egyes meghatározott

juttatás

alapjogviszony szerint

(munkabér)

Szja

(nettó juttatás * 1,18 * 15%)

17 700 Ft
EHO

(nettó juttatás * 1,18 * 19,5%)

23 010 Ft
SZOCHO

(bruttó juttatás * 19,5%)

29 324 Ft 29 324 Ft
szakképzési hozzájárulás

(bruttó juttatás * 1,5%)

2 256 Ft 2 256 Ft
Munkavállalófizetési kötelezettsége nincs munkabért terhelő

levonások**

nincs munkabért terhelő

levonások**

Szja (bruttó juttatás * 15%) 22 557 Ft 22 557 Ft
Nyugdíjjárulék

(bruttó juttatás * 10%)

15 038 Ft 15 038 Ft
Egészségbiztosítási járulék

(bruttó juttatás * 7%)

10 526 Ft 10 526 Ft
Munkaerőpiaci járulék

(bruttó juttatás * 1,5%)

2 256 Ft 2 256 Ft
Díj és közterhek összesen 100 000 Ft 181 957 Ft 140 710 Ft 181 957 Ft
Összes közteher

(a nettó juttatás százalékában)

0,00% 81,95% 40,71% 81,95%
Összes közteher

(a bruttó juttatásszázalékában)

54,50% 54,50%

 

Amint látható tehát a cégként kötött életbiztosítások esetében komoly adóterhek léptek életbe a 2019-es évvel azonban a magánszemélyként indított életbiztosítások továbbra is 100%-ban adómentesek.

De mi a helyzet a hozzáféréssel? 

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS HOZZÁFÉRÉSE

A tisztán kockázati életbiztosítások esetében értelmetlen hozzáférésről beszélni, hiszen ott megtakarítási díjtartalék nem keletkezik, hanem a befizetett díj teljes egésze a kockázati védelem fedezetére, illetve a biztosító különböző működési, szolgáltatási költségeinek fedezésére szolgál. A kockázati életbiztosítások így a biztosítási szerződésben megnevezett kockázatok (ún. biztosítási események) esetén szolgáltatnak, ha ilyen nem történik, akkor a befizetett díjak elvesznek.

Más a helyzet a nem tisztán kockázati, azaz a megtakarításos életbiztosítások esetén.

A vegyes és a megtakarítással kombinált (unit-linked) életbiztosításoknál azonban van lehetőség a lejárat előtti hozzáférésre (ún. részleges vagy teljes visszavásárlás), bizonyos korlátozások mellett. Ilyenkor lép életbe az ún. visszavásárlási táblázat, amely konkrét ajánlattól függően tartalmazza azt, hogy az egyes eltelt évfordulókon a befizetett összeg (és a hozamok mínusz a költségek) pontosan hány százalékához férhetünk hozzá. Ez a visszavásárlási százalék általában az első 2-3 évben 0%, utána pedig minden egyes évben növekszik a 10, 15, 20 vagy 25. évig, attól függően, hogy az adott életbiztosítás hány éves visszavásárlású. Ha például egy 15 éves visszavásárlású életbiztosításról beszélünk, akkor a biztosítási feltételekben található visszavásárlási táblázat szerint férhetünk hozzá a pénzünk bizonyos részéhez az eltelt években, a teljes egyenleget és a hozamokat pedig a 15.évtől kezdve vehetjük ki.

(6 év előtti hozzáférésnél 1%-os, 6 év és 10 év közötti  hozzáférés esetén 10% kamatadóval kell számolnunk, amelyet az elért hozam után számítanak ki)

Nyugdíjbiztosítás esetén az előre hozott hozzáférésnél ezen felül az igénybe vett adójóváírást is vissza kell fizetünk 20%-kal megnövelt értéken, hiszen ezt az állam a nyugdíjunkra adta.

Itt fontos azonban megemlíteni, hogy a megtakarításos életbiztosításhoz tartozó ún. eseti számla bármikor, büntetés nélkül hozzáférhető! Érdemes tehát a rövidtávú anyagi tartalékot az eseti számlán gyűjteni és kamatoztatni, az életbiztosítás rendszeres díját pedig a hosszútávú céloknak alárendelni.

Azonban, ha bármilyen oknál fogva anyagilag megszorulunk, azért érdemes tudni, hogy nem csak a visszavásárlással élhetünk, hanem más opcióink is maradnak. Nézzük meg most ezeket.

MI VAN, HA NEM TUDOM FIZETNI AZ ÉLETBIZTOSÍTÁST?

A tisztán kockázati életbiztosítások esetén a díjfizetés időtartama alatt tart a biztosító kockázatviselése. Bizonyos típusú biztosítások megengedhetnek egy ún. türelmi időt vagy respiro időszakot, ami jellemzően 30-60, nap azaz a legutolsó díj beérkezése után még ennyi ideig “várakoznak” a díjfizetésünkre és addig még szolgáltatnak, de utána már nem, és szerződésbontás következik.

Utasbiztosítás esetén ilyen nincsen, hiszen ott a teljes díjat előre kéri a biztosító, de baleset-, kockázati- és egészségbiztosítás esetén előfordulhat ilyen. Ezeknél tehát amit tehetünk az ugyanaz mint a rezsi csekkek esetében: Fizessünk időben, különben kikapcsolják az áramot 🙂 Ami egy kockázati életbiztosítás esetében sokkal fájdalmasabb is lehet mint egy hosszabb áramszünet, hiszen váratlan haláleset esetén mondjuk egy 20 milliós térítéstől azért elesni, mert elfelejtettük és 30 nappal később fizettük be a díjat, komoly veszteséget jelenthet.

Megtakarításos életbiztosítások esetében a nem fizetésnek, nem csak a biztosító kockázatviselésének megszűnése, de a saját megtakarítási részünk elveszítése is lehet az ára, ezért itt még inkább résen kell lennünk. Szerencsére azonban, ilyen esetben több lehetőségünk is van. 

Hiszen a biztosítók is tudják, hogy bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy váratlanul megcsappan a havi bevétel, vagy érkezik egy olyan nem várt költség, amit egyszerűen nem tudunk hosszútávon kikerülni. Azt szoktuk javasolni, hogy ilyenkor érdemes egy költség optimalizációt végezni, mielőtt kapkodva hozzányúlunk az életbiztosításhoz (ami pont a jövőnket és a jelen anyagi biztonságát védi meg), ám ha ez sem segít és egyszerűen muszáj változtatni, akkor nem árt tudni hogy több lehetőségünk is van a teljes megszüntetés (teljes visszavásárlás) mellett. Ezek az úgynevezett maradékjogok:

  • Díjszüneteltetés: A díjszüneteltetés lényege hogy egy előre meghatározott időre (jellemzően 1 évet engednek a biztosítók, de akár több alkalommal is a futamidő alatt) a biztosító társaság a kérésünkre szünetelteti a díjfizetést. Kapunk tehát egy kis lélegzetvételnyi szünetet, amely alatt rendeződhet anyagi helyzetünk. Fontos tudni, hogy a díjfizetés folytatásakor ezt az elmaradt 1 évnyi díjat is pótolnunk kell.
  • Díjmentesítés: Ha úgy döntünk, hogy a díjszüneteltetés sem nyújt elég biztos megoldást, akkor lehetőségünk van a díjfizetést véglegesen “lezárni”. Ilyenkor a biztosító a fennmaradó díjarányos költségeit (amire számított ugye a normális díjfizetéssel) érvényesíti, de utána már csak egy “szinten tartási” költséget számol fel a bent lévő egyenlegre. Nekünk pedig díjfizetési kötelezettségünk nem keletkezik többet és dönthetünk arról, hogy bent hagyjuk a pénzt még kamatozni, vagy 1-2-3 év múlva, vagy amikor szeretnénk kivesszük.

Magától értetődően egyik maradékjog sem jelent veszteség nélküli megoldást, de a legrosszabbat – azt, hogy a szerződést teljesen vissza kelljen vásárolni – elkerülhetjük velük.

Ha azonban a szerződés nem anyagi okok miatt szűnik meg, hanem a biztosított halála esetén, akkor jó ha tudunk egy dolgot:

ÉLETBIZTOSÍTÁS ÖRÖKLÉSE

Korábban említettük, hogy az életbiztosítások nem a magánvagyon kategóriába esnek, és ez öröklés szempontjából is egy kellemes hírt tartogat, ugyanis az örökösödési eljárás részét sem képzik, így nem kell utánunk örökösödési illetéket sem fizetnünk.

Tisztán kockázati életbiztosítások esetén a biztosítási összeg, megtakarításos életbiztosítás esetén a haláleseti biztosítási összeg + az egyenleg a szerződésben megjelölt kedvezményezettet illeti meg. (kedvezményezett hiányában pedig a törvényes örökös(öke)t. Az életbiztosításban gyűjtött pénz, illetve a haláleseti biztosítási összeg azonban nem kerül hagyatéki eljárás alá.

Ezzel nem csak a hagyatéki ügyintézés kellemetlenül hosszú idejét (akár 1 év is lehet), és az ezzel járó lelki terheket, de az örökösödési illetéket is “megússzuk”.

A szerződésben megjelölt kedvezményezett ugyanis 2-3 héten belül dönthet arról, hogy folytatja a szerződést, vagy pedig 100%-ban adómentesen kéri a lejárati összeget + haláleseti kiegészítőt a bankszámlájára utalva, vagy készpénzben.

De csak halál esetén fizet az életbiztosítás?

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSAI

Ajánlattól függően mind a három típusú életbiztosításba (tisztán kockázati, vegyes és unit-linked) vásárolhatunk külön díj ellenében ún. kiegészítő biztosításokat. Ez azt jelenti, hogy az életbiztosítás ilyenkor nem csak a haláleseti kockázat esetén fizet nekünk, hanem akár:

  • baleseti halálra
  • baleseti rokkantságra
  • TB rokkantságra
  • csonttörésre
  • égésre
  • kritikus betegségekre
  • kórházi napi térítésre
  • haláleseti / rokkantsági díjátvállalásra
  • orvosi ellátásra
  • …és sok egyéb más kockázat esetén is.

Természetesen minden kiegészítő kockázatot minden biztosító társaság máshogy és máshogy áraz be és akkor itt jön képbe a szakmánk, a pénzügyi tanácsadás sava borsa 🙂 Kiválasztani, hogy melyik kockázatba hol és mi tartozik bele pontosan és, hogy az adott társaság azt a mi esetünkben pontosan mennyiért adja? Illetve, hogy célszerűbb “egybekötni” egy életbiztosítással, vagy mondjuk olcsóbb egy külön balesetbiztosítási- vagy egészségbiztosítási ajánlatban megoldani?

Alapvetően elmondható, hogy életbiztosításon belül szinte bármilyen kockázatra, akár több tíz milliós tételben is be tudjuk magunkat biztosítani, a kérdés csak az, hogy melyik ajánlattal járunk a legjobban?

Ezt viszont már szinte lehetetlen egy átlag embernek kiválasztani, hiszen még nekünk pénzügyi tanácsadóknak is több tucat tarifáló programot és szabályzatot kell ismernünk hozzá, hogy teljes körűen össze tudjuk hasonlítani és rangsorolni tudjuk a kiegészítő biztosítási igényeket.

Pedig ez még csak egy részlet amit nem tudunk magunk eldönteni. A legfontosabb kérdésre csak egy valóban független, etikus és tapasztalt tanácsadó tud nekünk választ adni. Ez pedig így hangzik, és ezzel zárjuk cikkünket is:

MELYIK A LEGJOBB ÉLETBIZTOSÍTÁS?

Talán az ügyfeleink által legtöbbet feltett kérdés a tanácsadásainkon. 

“- jó, de melyik a legjobb életbiztosítás?”

“- melyiket válasszam, amivel a legjobban járok?”

“- neked milyen van?”

Erre a kérdésre, mint ahogyan az élet nagy kérdéseire, sincsen általános, csakis személyre szabott a válasz. A válasz megtalálása pedig a munkánk egyik legfontosabb célja. Nem véletlen az, hogy a Magyar Nemzeti Bank törvényileg sem engedi azt, hogy az ügyfelek személyes tanácsadás igénybevétele nélkül válasszanak életbiztosítást. És ez nem minket, hanem elsősorban az ügyfeleket szolgálja.

Fontos megérteni azt, hogy a 1-2 balesetbiztosítást kivéve jellemzően nem “dobozos” termékről v szó, amit leveszünk a polcról. Az életbiztosítás nem egy CASCO, vagy kötelező biztosítás, amiről pusztán a számok alapján eldönthető, hogy megfelelő lesz-e. Talán ebből a cikkből kiderült, hogy összetett kérdésről van szó, amelyet alaposan körbe kell járni, ráadásul a válaszok annyi félék lesznek ahány élethelyzet van.

Meg kell találni a megfelelő típust, a megfelelő havi díjat, a kiegészítő biztosításokat összeállítani, majd kikalkulálni és összehasonlítani az ajánlatokat, esetleg finomhangolni a kérdéseket megbeszélni, a top3 ajánlatból választani, majd a konkrét ajánlatot is átbeszélni, véglegesíteni lepapírozni.

Bonyolult folyamat ez sok buktatóval, ahol 1-1 apróságon is komolyan el lehet csúszni. Szerencsére azonban a GRANTIS-nál 10 éve napi szinten ezt csináljuk. 35 magasan képzett tanácsadónk naponta járja az országot és havonta közel 1000 hozzánk fordulónak spórolunk mer rengeteg időt, pénzt és fáradságot azzal, hogy segítünk kiválasztani a számukra optimális életbiztosítást.

Ráadásul mindezt ingyenesen és kötelezettség mentesen tesszük, hiszen mi a sikerdíjunkat a pénzintézetektől kapjuk, a Magyar Nemzeti Bank által szabályozott, közel azonos mértékben. Így nincs részrehajlás, és alkuszként 100%-ban tudjuk az ügyfeleinket képviselni.

Ezen felül a szakszerű konzultáció és ajánlat összehasonlítás mellett a teljes papírmunkában is számíthat tanácsadóinkra, illetve ügyfeleinkkel egy hosszú távú együttműködésre törekszünk: Amennyiben a későbbiek folyamán bármikor kérdés vagy kérés vagy mi azonnal ott leszünk. Üzleti modellünket eleve így építettük fel, ennek köszönhetően az ügyfélmegtartásunk is kiemelkedően magas: 98,5%

Reméljük, hogy a cikkünk hasznos volt az Ön számára és teljesen képbe került az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ha mégis maradt Önben kérdés, akkor forduljon hozzánk bizalommal, ha pedig konkrét segítségre van szüksége egy életbiztosítási döntéshez, akkor jelentkezzen ingyenes konzultációnkra és üljön le egy tapasztalt és etikus kollégánkkal akár holnap.

Életünk és missziónk a tájékoztatás. Tanácsadásunk mindenféle nyomástól és kötelezettségtől mentes. Olvassa el, hogy több száz ügyfelünk miket írt tanácsadásunkról: 

https://www.google.com/search?q=grantis&rlz=1C1GCEU_huHU821HU821&oq=grantis+&aqs=chrome.0.69i59l2j69i60j69i61l2j0.1095j0j7&sourceid=chrome&ie=UTF-8#lrd=0x4741dc6b09949a55:0x341d50acae67fcad,1,,,

Mindössze egyetlen űrlap segítségével Önnek is segítünk

JELENTKEZEM A TANÁCSADÁSRA

Ezt a cikket 3011 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555