Ezek a leggyakoribb szabálysértések az autósok körében

Zubor Zalán

A magyar autósok több mint fele bevallja, hogy nem mindig tartja be a sebességhatárt, de a többi ember vezetését a magukénál kritikusabban ítélik meg, derült ki egy felmérésből. Bár 2011 óta inkább csökken a közúti szabálysértések száma, évente így is milliárdos nagyságrendű összegeket fizetnek be az autósok bírságként.

A koronavírus-járvány miatt az egész országban csökkent a közúti forgalom, ennek hatására a balesetek száma is látványosan visszaesett: a rendőrségi adatok szerint az idei év első harmadában 3709 baleset történt, ami a legalacsonyabb adat 2010 óta. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az utakon kevesebb a szabálytalanság: több országban, köztük Magyarországon is azt figyelték meg, hogy az üres utakat és a rendőrség leterheltségét sokan kihasználták, hogy bőven a megengedett sebesség felett hajtsanak – ami persze a sok, automatikus sebességmérő miatt ugyanúgy bírsághoz vezet.

Hazai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de más európai országokban, a sebességmérő kamerák adatai szerint jelentősen nőtt a súlyos gyorshajtások száma: Spanyolországban 39 százalékkal, Franciaországban 16 százalékkal.

Az autósok több mint fele gyorsan hajt

A sebességtúllépés Magyarországon is gyakori probléma, a K&H júniusi Biztos Jövő felmérésén a megkérdezett 30 és 59 év közötti autósok 64 százaléka vallotta be, hogy időnként gyorsan hajt, 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy erre gyakran sor kerül. Ebben jelentős a különbség a nemek szerint: férfiak mindössze 27 százaléka, míg a nőknek már a fele tartja be mindig a sebességhatárokat saját bevallásuk szerint. Viszonylag sokan vannak azok is, akik saját bevallásuk szerint vezetés közben mobiltelefont használtak, mintegy 40 százaléknyian.

Amellett, hogy balesetveszélyes, a mobilozás és a gyorshajtás szabálysértés, ami bírságot von maga után. A vezetés közbeni telefonálásért helyszíni bírságként minimum 5000 forintot szabhat ki a rendőr, a büntetés maximális összege 50 000 forint lehet, ami hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén plusz 70 000 forint.

Sokan rosszul ismerik a szabályt

Ami a gyorshajtást illeti, sokan úgy tudják, ha kevéssel lépjük csak át a sebességhatárt, nem jár büntetés – a köztudatban különböző számok keringenek, egyesek szerint a megengedett sebességhez képest 5 vagy 10 százalékkal gyorsabb haladás még belefér, mások szerint 15 km/óránál kevesebbel még át lehet lépni a limitet. Az utóbbi jár közelebb az igazsághoz, ám valójában csak arról van szó, hogy az automata traffipaxok csak akkor lépnek működésbe, ha 15 km/órával túllépjük a megengedett sebességet (autópályákon 20 km/óra plusz után lép működésbe a traffipax). A KRESZ viszont egyértelműen fogalmaz,

a táblán jelzett sebesség túllépése mindig szabálysértésnek számít.

Az út mellett szolgálatot teljesítő rendőrök kis mértékű limittúlépés esetén is be tudnak mérni, és helyszíni bírságot szabhatnak ki.

A kevésbé súlyos gyorshajtásért (ami az „egyéb szabálysértés” kategóriába tartozik) kisebb, 5-30 ezer forintos büntetést eredményez. A 15 km/óránál nagyobb mértékű gyorshajtás bírsága attól függ, milyen sebességhatárt léptünk át, és hogy milyen mértékben tettük. A legenyhébb esetekben (például 50 és 100 km/óra vagy kisebb határ enyhe átlépése) 30 ezer forint lehet a bírság, míg a legsúlyosabb szabálysértéseké (például lakott területeken plusz 75 km/órás gyorshajtás) 300 ezer forint is lehet.

A pénzbírság mellett (függetlenül a gyorshajtás mértékétől) büntetőpontokat is kapunk,

már enyhébb gyorshajtásért is 4 pont járhat, súlyosabb esetben 6-8 is. Ha a büntetőpontok száma eléri vagy meghaladja a 18-at, akkor automatikusan megkezdődik a jogosítvány bevonása. Erről a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala három napon belül értesíti az illetékes kormányhivatal járási hivatalát, ami nyolc napon belül (azaz a szabálysértés után legfeljebb 11 nappal)

elrendeli jogosítvány fél évre való felfüggesztését.

A büntetőpontok jelenleg „csak” a jogosítvány felfüggesztése miatt számítanak, de elképzelhető, hogy a jövőben a kötelező biztosítás díját is befolyásolni fogják: a sajtóban megjelent hírek szerint létezik a döntéshozók között egy szándék, hogy a közúti szabályokat ne csak a bírságokkal tartassák be, hanem a biztosítási díjakon keresztül is.

Eszerint a kötelező felelősségbiztosítás bonus-malus számításánál a biztosítóknak figyelembe kellene venniük sok más mellett az autósok előéletét, azaz az addig megszerzett büntetőpontok drágítanák a kötelező biztosítás díját.

Másokkal kritikusabbak vagyunk

A magyar rendőrség statisztikái szerint a közlekedési szabálysértések száma 2011 óta csökkenő tendenciát mutat, de évente így is mintegy 200 ezer ügyben szab ki bírságot a közlekedésrendészet. A bírságok, országszerte összesítve több milliárd forintba kerülnek az autósoknak, 2013 és 2017 között évente mintegy 4-4,5 milliárd forint között volt a kiszabott pénzbírságok országos összege.

A K&H tanulmányából egyébként kiderül az is, hogy az autósok általában kritikusabbak a többi sofőrrel, mint magukkal: a gyorshajtás és a telefonálás mellett minden más szabálysértést (ittas vezetés, biztonsági öv elhanyagolása, szabálytalan előzés stb.) gyakoribbnak érzékelnek, mint amilyen gyakran bevallják az elkövetésüket. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint fontos lenne, hogy az autósok kritikusabbak legyenek magukkal szemben, hiszen a tudatosabb vezetéssel több balesetet lehetne megelőzni.

Ezt a cikket 105 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

Megismertem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
+36 1 585 8555