Ezeken tudnának spórolni a magyar háztartások

Zubor Zalán

A magyar háztartások kiadásainak jelentős részét emészti fel a napi közlekedés. Jövedelmünk mintegy 7,4 százaléka megy el szeszesitalokra és cigarettára.

A magyar háztartások fogyasztását több felmérés is vizsgálja (köztük az Eurostat és a KSH rendszeres kutatásai), így viszonylag pontos képet kaphatunk arról, mire és mennyit költ jövedelméből egy átlagos magyar család.

Csak látszólag kényelmes a megélhetés

A valós életszínvonalnak egyik talán legpontosabb mutatója, ami a GDP-nél vagy a pénzben mért jövedelemnél reálisabb képet ad a valóságról az, hogy a háztartások a jövedelmük mekkora hányadát költik az alapvető szükségleteik kielégítésére. A blokkk.com-on megjelent, tavalyi adatok alapján készült statisztikák szerint

Magyarországon egy átlagos család kiadásainak alig felére mondhatjuk azt, hogy szabadon felhasználható.

A másik fele ugyanis létfontosságú szükségletekre megy el.

A blokk.com felmérése szerint egy átlagos magyar ma naponta 1054 forintot költ például élelemre. Ez az átlagos nettó bérhez képest (mintegy 240 ezer forint havonta) nem tűnik olyan soknak, de nem árt észben tartani, hogy valójában 10-ből 7 magyar munkavállaló ennél kevesebbet keres, ráadásul ez csak az aktív keresők jövedelme. Az átlagos nyugdíjak ennél jóval alacsonyabbak, a szülőknek pedig a gyermekeik ellátását is biztosítaniuk kell (igaz, ebben segítséget nyújtanak egyes állami programok, mint a CSOK, amit nem számolnak bele a jövedelembe).

A KSH tavalyelőtti számai szerint reálisabb, hogy egy átlagos háztartás a kiadásai mintegy 27,7 százalékát költi élelmiszerre. A második legmagasabb költség a lakásfenntartás és háztartási energia díja, ami a kiadások 20 százalékát teszi ki. A háztartások havi költései között a harmadik legnagyobb tétel a közlekedés, ami az összes fogyasztási kiadás 11,5 százaléka volt. A három költséget összesítve elmondható, hogy a magyar háztartások kiadásainak több mint felét teszik ki a létfontosságú költségek.

Ha a megtakarításokkal is számolunk, akkor a nettó jövedelmünk körülbelül 30-40 százalékát költhetjük alapvető szükségletekre.

Sokat költünk rezsire és közlekedésre is

A lakásfenntartás költsége annak ellenére igen magas Magyarországon, hogy hazánkban más európai országokhoz képest csekély az albérletben élők aránya, és az energiaárak is viszonylag alacsonyak. Az, hogy mégis a kiadások ilyen magas részét teszi ki a rezsi, az egyrészt az alacsony jövedelmeknek, másrészt a viszonylag magas fogyasztásnak köszönhető. Utóbbi egyik oka, hogy

Magyarországon számos lakás nincs energetikailag korszerűsítve, így a fűtési szezonban rengeteg energiát pazarolunk el.

A legmagasabb uniós energiastandardnak a csak a magyarországi ingatlanok 4 százaléka felel meg, pedig az energiahatékonyság a régi építésű ingatlanoknál is elérhető, ha van elég pénzünk a nyílászárók vagy a szigetelés cseréjére.

További érdekesség, hogy a magyar háztartások az EU-n belül a 7. legtöbb pénzt áldozzák közlekedésre saját kiadásukhoz mérten. A közlekedés minden uniós ország állampolgárainak nagy tételt jelent, Magyarországon évente átlagosan mintegy 308 000 forintot költünk üzemanyagra és/vagy tömegközlekedésre. Ez ugyan kevesebb, mint ami a nyugat-európai országokban jellemző, ugyanakkor a jövedelem viszonylatában mégis fájdalmasabb. Érdekesség, hogy közvetlen szomszédaink, mint például Románia, Horvátország és Szlovákia a közlekedési kiadások szempontjából a lista utolsó négy helyén állnak.

Az összes kiadáshoz mérten 2-szer annyi összeget fordít egy magyar háztartás közlekedésre, mint egy szlovák.

Min spórolhatunk?

A három megkerülhetetlen kiadás – közlekedés, rezsi, élelmiszer – közül sajnos a legutolsón nemigen lehet megbízható módon spórolni. A másik kettőn pedig jelentős tőkebefektetés után, hosszú távon takaríthatunk csak meg, a lakás korszerűsítésével, vagy egy kisebb fogyasztású autó megvásárlásával.

Ha csökkenteni szeretnénk a kiadásainkat, leginkább a fennmaradó részből gazdálkodhatunk. Itt sajnos szintén jelentős áremelkedéseket tapasztalhattunk az utóbbi években, 2015-höz képest például az elektronikai cikkekre 52, lakásfelszerelésekre 61 százalékkal költünk többet a Blokk.com adatai szerint. A lefaragható költségek közé tartozhatnak például az egészségügyi kiadások – ezen a téren főleg azok spórolhatnak, akik rendszeresen járnak magánorvoshoz.

Egészségbiztosítást kötni sok esetben jobban megéri, mint minden esetben alkalmilag fizetni a szűrésért vagy kezelésért.

Megtakaríthat az is, aki a gyógyszereket egészségpénztáron keresztül vásárolja – ezek olyan számlák, ahol a befizetéseinket egészségügyi termékekre költhetjük (beleértve a csecsemőgondozáshoz szükséges termékeket, például pelenkákat), és az utalások egy részét visszaírhatjuk a személyi jövedelemadónkból.

Szintén sokat takaríthatunk meg, ha leszokunk bizonyos káros szenvedélyekről. A KSH adatai szerint Magyarországon egy átlagos háztartás jövedelmének mintegy 7,4 százaléka megy el szeszesitalokra és cigarettára, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. Az egy főre jutó alkoholfogyasztásról szóló adatok alapján

az átlagos magyar fogyasztó havi szinten 5375 forintot költ szeszesitalra.

A dohányzás ennél is költségesebb lehet: az aktív dohányosok hazánkban napi átlag egy doboz elszívásáról számolnak be, ami naponta legalább 1100 forint kiadást jelent. Egy hónapban ez már 33 000 forint, egy évben pedig közel 400 ezer forint elfüstölését jelenti.

Az így megspórolt összegeket akár megtérülő konstrukciókba is fektethetjük, például befektetési számlára, életbiztosításba vagy nyugdíjcélú megtakarításba.

Ezt a cikket 109 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555