Fiatal korban jóval olcsóbb, mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel

Zubor Zalán

Egyvalami közös csaknem minden életbiztosításban: minél fiatalabb korban kötjük, annál olcsóbban vehetjük igénybe.

A fizetendő kockázati biztosítás díjának mértéke egyénileg különbözik, számos tényező befolyásolhatja, hogy mennyit kell egy biztosítottnak fizetnie. A díjat befolyásolhatja többek között a biztosított egészségi állapota, esetleges krónikus betegségei és munkaköre, azonban a legfontosabb faktor csaknem minden életbiztosítónál a biztosított életkora.

Az életbiztosítás, függetlenül típusától és biztosítótársaságtól, minden esetben egy rendszeres befizetési kötelezettséget ró az ügyfélre (kivéve, ha egyszeri díjas életbiztosításról van szó). A kötelező befizetésekért cserébe a biztosító valamilyen, a szerződésben meghatározott esemény bekövetkezése után fizet ki egy bizonyos biztosítási összeget – ez lehet a biztosítottat ért baleset, rokkantság, súlyos betegség, haláleset, vagy egy bizonyos életkor elérése.

Az életkor előrehaladtával nő a költség

A rendszeres díjas életbiztosítás árát egy bonyolult képlet alapján számítják ki, amiben az életkor az egyik változó. Általános szabály, hogy minél fiatalabb az ügyfél, annál kisebb havidíjat kérnek a biztosítók (igaz, van rá példa, hogy a biztosító valamivel magasabb díjat számol fel a legfiatalabbaknak, mint a 20-as éveik közepe felé járóknak). Egyes biztosítóknál nem konkrét életkorral, hanem korcsoportokkal számolnak, tehát alapesetben ugyanannyit fizet például mindenki 18 és 25 év között, egy másik árat számítanak fel a 26 és 35 közöttieknek, és így tovább.

Fontos tudni, hogy a futamidő végéig fizetendő kockázati biztosítás díja mértéke attól függ, hány éves korban lépünk be a biztosítóhoz. Ha fiatalabb korban kötünk életbiztosítást például 20 éves futamidőre, akkor a biztosítás díja sem növekszik a korunknak megfelelően. Így 50 éves korunkra sokkal olcsóbb lesz a biztosításunk, mintha 49 évesen kötöttük volna. Iparági becslések szerint a nagy hazai biztosítóknál

a legfiatalabbak és a legidősebbek által fizetendő díj között ötszörös is lehet a szorzó, de még akkor is az ár felét-kétharmadát megspórolhatjuk, ha 50 helyett 30 éves korban kötünk életbiztosítást.

Így számít bele az árba az egészség

Már csak azért is érdemesebb fiatalon kockázati életbiztosítást kötni, mert idősebb korban az egészségi állapotunk is rosszabb lesz, ami szintén növeli az életbiztosítás árát. A biztosítás megkötését minden esetben megelőzi az ügyfél egészségi felmérése: nyilatkozatot kell kitölteni meglévő betegségekről, orvosi vizsgálaton kell átesni, vagy előfordulhat, hogy a biztosító kéri be az orvosi papírokat. A krónikus betegségek mellett az olyan rizikófaktorok is befolyásolhatják a biztosítás árát, mint például a dohányzás, de az is, ha valamilyen kockázatos foglalkozást űzünk.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a legjobb, ha már a 20-as éveinkben megkötjük az életbiztosítást, de legalábbis már azelőtt érdemes szerződni, mielőtt érzékelnénk a korral járó krónikus betegségek (például magas vérnyomás, cukorbetegség) kialakulását. Sokan csak valamilyen súlyos betegség miatt kezdenek el biztosításra gondolni, ekkor azonban már nem igazán jelent védelmet az életbiztosítás. Életveszélyes betegségek esetén a biztosító eleve vissza is utasíthatja a szerződéskötést, és egyes cégek 3-6 hónap türelmi időt is meghatároz éppen azért, hogy a biztosított ne tudjon azzal trükközni, hogy már kialakult, de a biztosító előtt elhallgatott betegsége tudatában köt életbiztosítást.

Kinek éri meg?

A MABISZ szerint mind a családosok, mind az egyedülállók számára javasolt az életbiztosítás (mindkét csoportnak más-más biztosítástípus lehet ideális). A családok számára egy kereső halála vagy munkaképtelenné válása súlyos anyagi megterhelést jelenthet, amit részben pótolhat a biztosító által fizetett prémium. A magyar piacon emellett elérhetők olyan családi csomagok, amelyek nemcsak egy egyént, hanem minden családtagot biztosítanak, kedvezményes áron.

Az egyedülállók számára pedig ideálisak lehetnek a szerződéshez választható kiegészítő biztosítások, amelyekkel teljes körű védelmet vásárolhatnak maguknak egy váratlan betegség vagy egészségi állapot változás esetére. Kevesebben tudják, hogy az életbiztosítás kötése előnyös lehet hitellel rendelkezőknek is.

A hitel örökölhető, de a biztosítási összeggel a biztosított halála esetén részben vagy teljesen kiváltható a tartozás.

Fontos tudni, hogy a havi rendszeres biztosítási díj nem az egyetlen költség, ami felmerülhet a biztosítás futamideje alatt. Léteznek még további költségek, amennyiben befektetési célú életbiztosítást választunk. Ilyenkor a befizetéseink hozamából is vonhatnak le költségeket.

Ha szeretnénk tudni, hogy összesen mennyit kell fizetnünk a kiszemelt életbiztosításért, akkor elsősorban a teljes költségmutatóra, azaz a TKM-re kell figyelnünk. Ezt a biztosítók munkatársai, közvetítői minden esetben be kell, hogy mutassák, beleértve azt is, amikor befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked típusú élet- vagy nyugdíjbiztosításokra kérünk ajánlatot.

A TKM azt mutatja meg, hogy adott paraméterek mentén nagyjából mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet, a segítségével egy típuspéldán keresztül összehasonlíthatjuk, hogy valójában melyik biztosító ajánlata a legelőnyösebb számunkra, legalábbis a költségek szempontjából.

Ha a hozamveszteségekkel is kalkulálunk, előfordulhat, hogy nem az az ajánlat a legjobb, amelyik a legkisebb havidíjat tartalmazza.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555