Idén érdemes lépnie annak, aki fix kamatú életbiztosítást szeretne – jövőre csökken a kamatláb

Zubor Zalán

A garantált megtakarítási életbiztosítások korábban sem tartoztak a legnagyobb várható hozamú megtakarítások közé, cserébe viszont fix kamatot és maximális biztonságot kínáltak. Az MNB új rendelete miatt azonban a biztosítók nem adhatnak annyi kamatot, mint eddig.

Az MNB július végén jelentette be, hogy a korábbi, 2,3 százalékról 1,8 százalékra csökkenti a befektetési célú életbiztosítások úgynevezett technikai kamatlábának a maximumát. A technikai kamatláb egy olyan százalékos érték, amit a biztosítóknak garantáltan ki kell fizetniük minden évben. A kamat ennél több is lehet, de kevesebb nem.

Ha a biztosító többlethozamot ér el, akkor akár a technikai kamatláb feletti hozamot is fizethet a megtakarítónak.

Vagyis ez nem azt jelenti, hogy ezentúl 1,8%-nál magasabb kamatot egyik ilyen életbiztosítással sem lehet elérni.

Az MNB döntése csupán azt szabályozza, hogy a fixen beígért kamat nem lehet 1,8%-nál több.

Csökken a garantált maximum

Az MNB mostani döntése csak az úgynevezett vegyes, más néven klasszikus életbiztosításokat érinti. Ezeket a konstrukciókat nevezik garantált életbiztosításnak is, hiszen

a biztosító garantálja a megtakarítási rész éves kamatát és a megtakarítás lejárati összegét,

pontosabban ezek minimum értékét (ezeket, ha a biztosító úgy dönt, még emelheti is). Az ilyen konstrukciók előnye a kiszámíthatóság és a garantált biztosítási összeg, de a hátrányuk is ebben rejlik. A biztosító a szerződésben garantálja, hogy ki fog fizetni az ügyfélnek egy bizonyos összeget, ezért a befizetett díjat nem fogja olyan értékpapírokba fektetni, amelyeknél fennáll a negatív hozam kockázata, csak olyanokban, amelyeknél biztosan megmarad az eredeti tőke is. Az ügyfél számára ez viszonylag alacsony, egy-két százalékos éves kamatokat jelent.

Ez a megoldás különbözik a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoktól, ahol a hozam nem garantált, hanem teljes mértékben azoknak a befektetési alapoknak a hozamai határozzák meg a nyereséget, amelyekbe a biztosító az ügyfél választása alapján befekteti a befizetett díjat. A biztosítás hozamát a garantált konstrukciók esetében is értékpapírbefektetések adják, ám ilyenkor az ügyfél teljes egészében a biztosítóra bízza, mit kezdjenek a befektetett pénzzel. A szolgáltató cserébe garantálja a hozam minimumát, tehát a mérleg stabilabb, de a hozam általában elmarad a unit-linked biztosításokkal elérhető nyereségtől.

A költségek valószínűleg nem változnak

A unit-linked életbiztosításoknál a nagyobb hozamot a nagyobb kockázat ellensúlyozza, hiszen ha az adott értékpapírok árfolyama csökken a futamidő alatt, az ügyfél vagyona is csökken. Igaz, a napjainkban Magyarországon elérhető befektetési egységhez kötött biztosítások mögött több száz különböző értékpapírból összeálló pénzügyi alapok állnak. Egy-két értékpapír valóban kockázatos, de az ilyen sok lábon álló befektetéseknél hosszú távon – 10-15 év alatt – gyakorlatilag elég jó az esélye, hogy pozitív lesz a mérleg.

A hazai biztosítóknál így bruttó 6-8 százalékos éves hozam érhető el, vagyis jóval magasabb, mint a garantált életbiztosításokkal. Persze a befektetési egységhez kötött biztosítások hozamából is le kell vonni a költségeket. Kamatadó nincs, kivéve, ha a szerződés lejárta előtt nyúlunk hozzá a pénzhez. A befektetés tehát elvileg itt is lehet veszteséges vagy épphogy nyereséges, ha túl magas költségű konstrukciót választunk – a lehető legjobb hozamot ígérő befektetési alapok kiválasztásához tehát érdemes pénzügyi szakértő tanácsát kikérni.

A vegyes életbiztosítások garantált hozama eddig főleg 1 és 2% között mozgott, az elméleti maximumot ritkán érték el. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többlethozamok (jóváírt kamatok) révén ne adhattak volna akár 2,3%-nál is többet. A rendelet hatására a Portfolio szerint ennek ellenére a legtöbb biztosító valószínűleg csökkenteni fogja a technikai kamatláb mértékét az új szerződésekben, miközben a biztosítási költségeket sem csökkentik majd jelentősen. Várhatóan így végképp nem a jó hozamokról fog szólni a vegyes életbiztosítás, ami az utóbbi években is inkább csak a folyószámlával versenyzett.

Rugalmasan hozzáférhető megtakarítás

A befektetési célú életbiztosítás egyik előnye más megtakarításokhoz (például nyugdíjpénztárakhoz, nyugdíjbiztosításokhoz, vagy értékpapírszámlákhoz képest) az, hogy a futamidő után lejáró és kamatozó befektetés mellett anyagi védőhálót is képez a család számára betegség, súlyos sérülés vagy halál esetére.

Előnyt jelent még, hogy a vegyes és a megtakarítással kombinált életbiztosítások viszonylag rugalmasak, bizonyos korlátozások mellett van lehetőség a lejárat előtti hozzáférésre (ún. részleges vagy teljes visszavásárlásra). A szerződésben rögzített visszavásárlási táblázat mutatja azt, hogy évek múltával a befizetett összeg (plusz a hozamok, mínusz a költségek) hány százalékához férhetünk hozzá. Az első néhány évben ez általában 0 százalék, majd 10-15-20-25 év alatt nőhet 100 százalékra a szerződéstől függően.

Fontos még megemlíteni, hogy a megtakarításos életbiztosításokhoz a klasszikus befektetési számla mellett (erre fizethetjük a rendszeres díjakat) nyitható még egy ún. eseti számla is, ahol a befizetések és a hozam bármikor, levonás nélkül hozzáférhető. Érdemes tehát a rövidtávú anyagi tartalékot az eseti számlán gyűjteni és kamatoztatni, a rendszeres díjból pedig hosszú távú tartalékot képezni.

Ezt a cikket 111 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

Megismertem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
+36 1 585 8555