Így adóznak 2020-ban a megtakarításos életbiztosítások

Zubor Zalán

Életbiztosítások alatt sokan a kockázati biztosításokat értik, de valójában egy népszerű befektetési forma is. Bár a cafeteriatörvénnyel a céges életbiztosítások ismét adókötelessé váltak, a biztosítási hozamok után továbbra is kedvezményesen adózhatnak az érintettek.

Az érvényes SZJA-törvény az életbiztosítást a következőképp határozza meg:

olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor, vagy időpont elérése, vagy más esemény (pl. házasság) bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

Ez alapján életbiztosításnak minősülnek többek között a megtakarítási célú, befektetési egységhez kötött életbiztosítások és a nyugdíjbiztosítások is. Ezek mindegyikére igaz, hogy a hozamuk mentesül a legtöbb adó alól, általánosságban csak a 15 százalékos kamatadó terheli. Emellett törvény még különbséget tesz az egyes életbiztosítás-típusok között, és figyelembe vesz számos egyéb szempontot is, ami alapján további kedvezmények (vagy éppen plusz terhek) jöhetnek szóba.

5 év után jár a kedvezmény, 10 év után a mentesség

Az életbiztosítási számlára befizetett összegeket és az elért hozamot korábban is felvehetjük – ezt nevezzük a biztosítás visszavásárlásának –, de az életbiztosítások célja alapvetően a hosszú távú megtakarítás és a védelem váratlan tragédia esetére.

Ezt tükrözi az adótörvény is: a rendszeres díjas életbiztosítások hozama után 15 százalékos kamatadót vonnak le, de csak első 5 évben. A biztosítási szerződés aláírása után számított hatodik évben már felére csökken a levont adó összege, a tizedik évtől kezdve pedig már teljesen kamatadó-mentes a hozam.  

Az életbiztosítás egyik formája az egyszeri díjas biztosítás, ez esetben nincs kötelező éves díj, hanem egyszer kell befizetni egy jelentősebb tőkét, ami bármikor bővíthető eseti befizetésekkel. Ez általában rövidebb távú befektetés, ennek megfelelően az adókedvezményre is rövidebb ideig kell várni: egyszeri díjas életbiztosítás esetén három év jogviszony után 50 százalékkal, öt évnyi tagság után 100 százalékkal csökken a kamatadó.

Természetesen a biztosítási hozam akkor is adómentes, ha nem visszavásárlás útján veszi ki a pénzét az ügyfél, hanem haláleset vagy 40 százalékot meghaladó egészségkárosodás esetén is fizet a biztosító.

Valójában tehát a 15 százalékos kamatadót csak akkor kell fizetnünk, ha 5 éven belül kivesszük a pénzünket. Ez egyébként azért sem ajánlott, mert nemcsak az adóhivatal sarcolja meg a hozamot, de a biztosítók költségei is levonódnak a pénzből, amit eredetileg 5-10 év alatt akartak érvényesíteni.

Nem bérként adózik a biztosítási juttatás

Régebben rendkívül népszerűek voltak a céges életbiztosítások, hiszen a munkáltatók béren kívüli juttatásként adómentesen fizethettek a munkavállalók biztosítási számlájára. A 2018-as cafeteriatörvénnyel sajnos ez is megváltozott, ma a munkáltatóknak már 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) és 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetniük az életbiztosítási juttatás után.

Nem terheli azonban az összeget például a bérekre kirótt szociális hozzájárulási adó (szocho) vagy a szakképzési hozzájárulás, így a biztosításra adott juttatás még mindig előnyösebb a cégeknek, mintha ugyanezt az összeget bérként fizetnék ki. Ha a munkáltató bérként adná oda azt, amit korábban biztosítási díjként fizetett be, akkor nem 80 százalék adót és járulékot kellene ráfizetnie (a munkáltató összes bérköltségét felszámolva), míg béren kívüli juttatásként a teljes adóteher a juttatás 40,71 százaléka (az adóalap az éves díj 1,18-szorosa).

Így veszhet el az ingyenpénz

További adókedvezmény vonatkozik a megtakarításos életbiztosítások egyik speciális fajtájára, a nyugdíjbiztosításra. A nyugdíjbiztosítás klasszikus befektetési célú életbiztosítás, a lényege, hogy a befektetésünket és annak hozamát akkor vehetjük át, ha elértük a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65 év). A nyugdíjbiztosításokra alapvetően ugyanazok az adókedvezmények vonatkoznak, mint másfajta életbiztosításokra: 15 százalékos kamatadó csak az első 5 évben terheli a hozamot, más járulékot pedig nem kell fizetni a hozamra. További kedvezmény, hogy a befizetéseink 20 százalékát, évente maximum 130 ezer forintot visszaírhatunk a bruttó bérünk után fizetett személyi jövedelemadónkból.

Ezzel a lehetőséggel mindenképpen megéri élni, azzal viszont számolni kell, hogy ha valamiért a nyugdíjba vonulás előtt fel kell törnünk a megtakarítást, akkor magasabb büntetést is kapunk. Abban az esetben, ha a szerződés nyugdíjszolgáltatás nélkül megszűnik, vagyis a lejárat előtt felmondjuk a szerződést, az adójóváírások 20 százalékkal megnövelt összegét is vissza kell fizetni az államnak – magyarul elveszik az adójóváírással keletkezett, évente akár 130 ezres „ingyenpénz”.

Szerencsére itt is kivételt jelent, ha az ügyfél nem éri meg a futamidő végét, azaz a nyugdíjkorhatárt, vagy ha időközben 40 százalékot meghaladó egészségügyi károsodás (rokkantság) éri, ez esetben a család ugyanúgy adómentesen jut hozzá az egyenleghez. Emellett a Nők 40 kedvezményre jogosult nők is választhatnak, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt adómentesen felveszik az összeget, vagy tovább fizetnek, amíg el nem érik a nyugdíjkorhatárt, így nagyobb összeget vehetnek fel, természetesen szintén adómentesen.

Ezt a cikket 95 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555