Így állunk megtakarítások terén a többi országhoz képest

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Ha megnézzük az OECD statisztikáit, kiderül, hogy a hiteleket sokkal jobban szeretjük, mint a megtakarításokat. De vajon hol áll Magyarország az EU-s átlaghoz és a szomszédos országokhoz képest?

A 35 tagállamot tömörítő OECD rendszeresen vizsgálja a tagországai pénzügyi helyzetét. A statisztikáik segítségével megállapíthatjuk, milyen Magyarországon a megtakarítási hajlandóság, és hogy emellett mennyi hiteltartozásunk van.

2015-ös adatok szerint annyi hitelünk van, mint a magyar háztartások éves nettó bevételének 50%-a. Érdemes megnézni, hogy ehhez képest mennyi megtakarításunk van.

Az OECD ezt úgy számolja ki, hogy a háztartások bevételeiből kivonja a kiadásokat, majd megnézi, hogy ami marad, az hány százalékát teszi ki a bevételnek. Ezt nevezik megtakarításnak.

E számítás alapján 2005 és 2015 között így alakultak a megtakarítások Magyarországon és az EU-ban:

Mint látható, 2005-ben egy pályán mozogtunk az EU-val, 2008-ra viszont, miután kirobbant a válság, erősen eltávolodtunk a régiós átlagtól: a magyar háztartásoknak mindössze 1,3%-nyi megtakarításuk maradt. A következő években végig megmaradt a kisebb-nagyobb távolság, végül 2014 és 2015 között sikerült beérni és meghaladni az EU-s átlagot. Ez az átlag persze olyan, amiben már Magyarország is benne van.

Érdemes mellé megnézni, hogy a szintén EU-tag szomszédos országok (plusz Csehország) hogyan teljesítettek:

Úgy tűnik, a szlovákok még annyit sem takarítanak meg, mint mi, magyarok, miközben a csehek és a szlovénok az esetek 90%-ában megelőznek minket. Ausztria egyértelműen mutatja a fölényét a régióban: bár csökkent a megtakarítási hajlandóságuk az utóbbi években, még 2015-ben is olyan szinten voltak a megtakarításaik, amit Magyarország soha nem ért el. Ha nem az átlaghoz mérjük magunkat, hanem a közép-európai régió országaihoz, akkor az látszik, hogy bőven lenne hova fejlődni.

A valódi megtakarítás azért kicsit több ennél

Bár az OECD megtakarításnak hívja, ami a kiadások után marad, hétköznapi értelemben ez csak el nem költött pénz, amit viszont később úgyis elköltenek, legalábbis a többség garantáltan így tesz. Nem véletlen, hogy a fenti százalékok ellenére Magyarországon az emberek jelentős része egy hónapig sem bírná a fizetése nélkül, olyan szinten nincs vésztartaléka.

A valódi megtakarítás, amire mi is ösztönzünk téged, inkább az, amit aktívan teszel félre, tehát amit valamilyen tudatos stratégia mentén, havi rendszerességgel elkülönítesz, és jobbik esetben be is fektetsz, mielőtt az infláció megenné a pénzed. Ha az ilyen megtakarításokat vizsgálnánk, már biztosan nem lenne ilyen megnyugtató a helyzet.

Pedig léteznek olyan befektetési formák, amik nem bonyolultak, nem túl kockázatosak, így a lakosság széles rétegei számára is elérhetőek lennének, és az infláció feletti hozamok is elérhetőek. Ha évente csak 7% hozamod van, 10 év alatt már az is meg tudja duplázni a pénzed.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555