Így érintette az emberek vésztartalékait a járványhelyzet

Zubor Zalán

Egy felmérése szerint a járvány okozta bizonytalanság sokakban felkeltette az öngondoskodás iránti igényt Magyarországon, sokan indítanának életbiztosítást vagy más, hosszú távú befektetést indítanának. Ezzel párhuzamosan azonban sokan vannak, akik a jövedelemcsökkenés miatt nem tudták növelni meglévő megtakarításukat, vagy akár hozzá is kellett, hogy nyúljanak.

Ellentmondásos képet mutat a magyarországi öngondoskodás a 2020-as év végén. A COVID-járvány, és az azt követő gazdasági recesszió egyfelől sokakat ráébresztett a megtakarítások fontosságára, akinek lehetősége van rá, igyekszik csökkenteni a kiadásait, és növelni a bankbetétben, vagy hosszú távú megtakarítási eszközben félretett vagyonát. Ezzel párhuzamosan azonban romlott a háztartások pénzügyi helyzete és megtakarítási képessége, és összességében csökkent a megtakarítások összege.

Estek a bevételek, nőtt az öngondoskodási index

Az ellentmondást jól mutatja az OTP felmérése. A pénzintézet szokásos, éves Öngondoskodási Indexe a tavalyi eredményhez képest idén 1 ponttal 35-re emelkedett, ami meglepő eredmény egy recesszió közben. Csakhogy az index emelkedése nem azt jelenti, hogy mindenkinek nőttek a megtakarításai. Az OTP adataiban jól látható a társadalmi polarizáció: a megkérdezettek több mint harmadának romlott a helyzete, sőt 2020-ban korábban nem látott szintre, 40 százalékra mérséklődött azoknak az aránya, akik rendelkeznek a 16 kiemelten vizsgált pénzpiaci megtakarítási forma valamelyikével. Az OTP felmérése szerint az emberek mintegy 60 százalékának nincs pénzintézetben megtakarítása, és a háromnegyedük nem tudna még kis összeget sem félretenni havonta. A bank ügyfelei közül ezzel szemben egyre többen érdeklődnek a hosszútávú befektetések (értékpapír-alapok, kötvények) iránt.

Az OTP megtakarítási indexének növekedése elsősorban a pénzügyi tudatosság növekedésének köszönhető. Az elmúlt időszakban csak

az emberek 9 százaléka tudta növelni a havonta félretett összeget, de a megkérdezettek 42 százaléka úgy látja, többet kellene félretennie.

A perselyt még keveseknek kellett összetörni

Jó hír, hogy a megtakarítási termékben tartott pénzhez kevesen (8 százalék) kellett csak, hogy hozzányúljanak, a félretett készpénzt azonban már a válaszadók fele kellett, hogy használja.

Bár sokan szeretnének több pénzt félretenni, a csökkenő bevételek miatt erre kevés lehetőségük van (lehetőségként csak a spórolás maradt, 58 százalék lemondott nagyobb kiadásokról március eleje óta). A megtakarítók átlagosan 5 ezer forintot tesznek félre havonta, a fiatalabbak (negyvenesek) pedig 15 ezret. A megkérdezettek többsége 1-6 hónapnyi fizetésének megfelelő megtakarítással érezné biztonságban magát. Az OTP saját ügyfelei közül 18 százaléknak legalább 7 hónapra elegendő tartaléka van.

NN Biztosító nyáron készült felmérése azt mutatta, hogy a járvány első hullámát követő recesszió minden második hazai háztartást negatívan érintette. A válaszadók 47 százaléka számolt be arról, hogy romlott a háztartása pénzügyi helyzete. Ennek ellenére az emberek csaknem fele nem tervezi csökkenteni a félretett pénzét, minden második válaszadó azt mondta, ugyanakkora összeget félretenni a továbbiakban is, mint korábban.

Az NN Biztosító felmérése is azt mutatta, hogy a hosszabb távú megtakarításaikhoz kevesen (8 százalék) nyúltak hozzá. 4 százalék volt, akik megtakarítással kombinált biztosításukat is meg kellett, hogy szűntessék. Összességében azonban mégsem csökkent az életbiztosítással rendelkezők száma, hiszen az időszakban 8 százalék kötött új biztosítási szerződést. További 11 százalék azt mondta, a közeljövőben tervez életbiztosítást, 4 százalék pedig nyugdíjbiztosítást kötne.

Mi várható jövőre?

A biztosító felmérése megerősítette, hogy a recesszió növelte a hosszútávú befektetések népszerűségét, az új ügyfeleik közül 65 százalék választott ilyen konstrukciót. Az öngondoskodással kapcsolatos kérdésre a felmérésen résztvevők közel fele (45 százalék) mondta azt, hogy „pénzügyi öngondoskodás nélkül sérülékenyek vagyunk”.

Ezt sajnos a válság meg is mutatta. A recesszió előtt a magyarok jelentős része nem rendelkezett hosszú időre elegendő megtakarítással, őket felkészületlenül ért a járványhelyzet.

Az NNI felmérése alapján 41 százalékra tehető azok aránya, akik egy hónapra elegendő vésztartalékkal sem rendelkeznek.

Bár a pandémia átalakítja az emberek prioritásait, szakértők szerint a pénzügyi termékek kínálata nem változik jövőre a korábbiakhoz képest. Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója a Portfolio novemberi Öngondoskodás Konferenciáján arról beszélt: nagyon új termék, slágertermék várhatóan nem lesznek a jövőben. Szerinte  legalábbis olyan, amit eddig ne láttunk volna, csupán annyit jósolt, hogy a részvénypiacon az az értékalapú befektetések valószínűleg átveszik az uralmat a növekedési részvényektől.

A szakértők szerint a felkínált termékek helyett inkább az ügyintézés módjában és az extra szolgáltatások területén várható fejlődés. Több biztosító már bevezette a teljesen online ügyintézést (akár új szerződés megkötésére is). Nyitrai Győző, az OTP Bank Nyrt. Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója azt mondta, a legfontosabb felismerés az volt az elmúlt 10 évben, hogy az ügyfelet egész életén keresztül kell kiszolgálni, élethosszig tartó partnerséget kell kiépíteni. Ő szintén úgy véli, hogy termékek szempontjából nem várható nagy felfordulás, hiszen a közelmúltban még a meglévő portfóliók összegei sem változzak hasonlóan, „aki korábban is rényvényt vesz, most is azt fog”. Azonban az OTP szerint a következő 1-2 évben jóval több, a mostani ügyfélszámhoz képest még 15-20 százalékkal több ügyfél léphet be a valós megtakarítások piacára.

Ezt a cikket 134 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

Megismertem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
+36 1 585 8555