Lerántjuk a leplet: Íme az életbiztosítások buktatói 5. rész

Verba György

Az életbiztosításokkal kapcsolatban számos olyan szabály, előírás akad, amely félreértésre ad okot. Pont ez ad táptalajt sorozatunknak, amely immár az ötödik résszel jelentkezik. Beszéltünk már a megtakarításos életbiztosításokról, vagy akár az utasbiztosításokról is, sőt a harmadik, és negyedik részben a nyugdíjbiztosításokról is. Mivel azonban a nyugdíjbiztosítás jelenleg sok embert érint, és érdekel ezért ezzel kapcsolatban újabb két lehetséges buktatóról rántjuk le azt a bizonyos leplet.

 

„Az állam úgyis lenyúlja, nincs értelme félretenni”

 

Ezt az álláspontot meg lehet érteni, de mégis téves megállapítás. Egyértelmű, hogy ez a felvetés a magánnyugdíjpénztárak miatt alakult ki. 1998-ben létrehozták a nyugdíjpénztárakat (magán, és önkéntes), ami jelentős újítás volt, és felébresztette az emberekben a nyugdíj megtakarítás gondolatát, vagyis azt, hogy az állam nem fog tudni megfelelő mértékű állami nyugdíjat biztosítani számunkra.

 

A magánnyugdíjpénztár azonban egy speciális adó volt, hiszen a bejelentett bérünk 8%-át (mintegy járulék formájában) be kellett fizetni, csak nem az államnak, hanem egy nyugdíjpénztárnak. Ez így mindig is adó maradt (és így az állami nyugdíjrendszer része), amit az állam 2010-ben (ha nem nyilatkozott másképp) visszavett, és nagyjából 60.000 ember kivételével mindenki visszatért az állami nyugdíjrendszerbe.

 

Ez a félelem azonban nem megalapozott a nyugdíjbiztosítások esetén, hiszen ide nem a munkáltatónk utalja a pénzt, ez nem egyfajta adónem. Ezt a saját leadózott pénzünkből finanszírozzuk, egy üzleti keretek között megkötött szerződésen belül. Magyarul az államnak erre nincs behatása.

 

„Felesleges megtakarítani, úgyis nő a nyugdíjkorhatár, nem leszek nyugdíjas”

 

Ebben a kijelentésben van némi igazság. A nyugdíjkorhatár folyamatosan nő, és nőni is fog, mivel az átlag életkor is növekszik. Az állam pedig így is alig bírja kifizetni a nyugdíjasokat, hogyan tudná, ha még tovább kéne folyósítania nyugdíjat fejenként.

 

Az egyetlen jó megoldás az emiatt aggódóknak a nyugdíjbiztosítás. Hiszen ha esetleg nem élénk meg a nyugdíjas kort, akkor az itt gyűjtött pénz akkor sem vész kárba, hiszen a megtakarításon felül az életbiztosítási díj is az általunk megjelölt kedvezményezetté lesz, mindenféle adófizetési kötelezettség nélkül.

 

Ami még inkább a nyugdíjbiztosítások mellett szól az pedig nem más, mint a nyugdíjbiztosítás szolgáltatása nem csak a nyugdíjba vonuláskor térít. Törvényileg szabályozva van, hogy akkor is szolgáltatnia kell, ha elérjük a nyugdíjbiztosítás elindításakor aktuális nyugdíjkorhatárt, vagyis jelenleg a 65. életévünket. Így megspórolhatjuk azt az utolsó esetleges 3, 5, 8 év időt a megnövekedett nyugdíj korhatárig, hiszen anyagilag nem szorulunk rá, hogy dolgozzunk.

 

Érdemes nyugdíjbiztosítást választani

 

Sorozatunk ötödik részében sikerült két újabb buktatót, vagy félreértést tisztázni. A nyugdíjbiztosítások jelenleg vitán felül a legszélesebb körű szolgáltatást nyújtó, államilag támogatott nyugdíj előtakarékosságok. Viszont az sem mindegy, hogy ezek közül melyiket választjuk, hiszen egy-egy nyugdíjbiztosítás között akár több millió forintos eltérések is lehetnek. Igényeljen tőlünk egy személyes konzultációt, és életbiztosítási szakértőnk felkeresi Önt, így lehetősége lesz, hogy a legjobb nyugdíjbiztosítás dolgozzon az anyagi gondoktól mentes időskoráért!

Ezt a cikket 1567 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555