Már több mint 1,2 millió magyar takarít meg életbiztosítással

Zubor Zalán

Az életbiztosításoktól egyre inkább a nyugdíjcélú, illetve egészségügyi célú biztosítások felé mozdulnak el a magyar fogyasztók – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetségének évkönyvéből. Az éves jelentés szerint a biztosítók egyre jelentősebb szereplői a befektetési piacnak, a lakosság mintegy milliárdos nagyságrendű megtakarítást tart valamilyen biztosításban, amelyek értéke folyamatosan növekszik.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2018 egészét vizsgáló éves jelentése szerint tovább nőtt a biztosítók által kezelt vagyon, azaz az a pénzmennyiség, amit a biztosítottak számláján kezelnek. A biztosítók szövetségének 27 tagjánál jelenleg 2.493.317 milliárd forint a készlet, 0,6 százalékkal több, mint az eggyel korábbi évben.

Kevesebb életbiztosítás

Az életbiztosítások súlya továbbra is csökkenő tendenciát mutat, ezek díjbevétele az előző évihez képest 1,1 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben a nem életbiztosítások bevétele 9,9 százalékkal emelkedett, a teljes díjbevételen belül az életbiztosítások aránya így egy év alatt 48,2 százalékról 45,6 százalékra csökkent.

Az életbiztosításokon kívül továbbra is a gépjármű-biztosítások (beleértve a kötelező felelősségbiztosításokat) és a lakossági vagyonbiztosítások a leggyakoribbak. Ezek száma tavaly szintén jelentősen növekedett, előbbi 4,3, utóbbi 5 százalékkal. Az egyéb jelentősebb biztosítási fajták közül az általános felelősségbiztosítások száma 5 százalékkal emelkedett, míg az utasbiztosítási piac 2018-ban 24 százalékos díjbevétel emelkedést regisztrált, miközben 5-6 százalékkal nőtt a biztosítottak száma.

Előny az adókedvezmény

A hosszú távra kötött nem életbiztosítási ágban ugyanakkor a nyugdíj- és az egészségügyi célú szerződések száma növekedett a leglátványosabban. A nyugdíjbiztosítások, azaz a nyugdíjkorhatárig tartó megtakarításos életbiztosítások éves díjbevétele 2018-ban 17,2 százalékkal nőtt. Kedvező hozamaiknak köszönhetően a nyugdíjbiztosítások az önkéntes nyugdíjpénztárak rovására is egyre nagyobb szeletet hasítanak le a piacból. Miközben az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint évről évre csökken mind a pénztártagok száma, mind a befizetések volumene, addig a nyugdíjbiztosítások szerződésszáma például csak 2019 második negyedévében 19,7 százalékot nőtt, a befizetések pedig 21,6 százalékot növekedtek.

A nyugdíjbiztosításoknak talán a legnagyobb előnye más, megtakarítási célú biztosításokhoz képest a 2014 óta elérhető 20 százalékos adójóváírás. A megtakarítási életbiztosítások esetén sajnos nincs lehetőség adó-visszaigénylésre. A nyugdíjbiztosítások esetében ezzel szemben az éves félretett összeg 20 százaléka (de évi maximum 130 000 forint) a befizetett SZJA-ból a számlára visszaigényelhető. A maximális 130 000 forintos jóváírást nagyon magas összeggel lehet csak átlépni, évente 650 000, azaz havonta 54 000 forint számlára történő befizetésével. Egy reálisabb összegű, havi 20 000-es megtakarítás esetén, ha az adójóváírást igénybe vesszük, havonta 24.000 forint kerül a számlánkra, amelyből a +4.000 Ft a visszaigényelt adónk.

Látható szemléletváltás

A teljes egészség- és balesetbiztosítási piac díjbevétel-növekedése 2018-ban 24 százalék volt, elmondható, hogy a teljes biztosítási piacon belül ez volt a legdinamikusabban növekvő szektor. Persze ez esetben is viszonylag alacsony bázisról indult a mutató, tavaly év végéig nagyjából 300 ezer ember rendelkezett egészségbiztosítással. Ugyanakkor a piac óriási, felmérések szerint a magyarok mintegy 57 százaléka évente legalább egyszer igénybe vesz magánorvosi ellátást. Vagyis a legtöbb privát szűrést vagy kezelést saját zsebükből fizetik a páciensek, ami súlyos összegekbe kerülhet, kisebb műtétek esetén is százezres nagyságrendű lehet a költség. Az egészségbiztosítások ezzel szemben havi díjai jellemzően 8-12 ezer forint között mozognak (persze az összeg életkortól és egészségi állapottól függően nőhet is), és általában fedezik a magán járóbeteg-ellátás, a diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások díjait is.

Érdekesség, hogy az egészség- és balesetbiztosítások között tavaly is a munkáltatók által fizetett, csoportos konstrukciók voltak a legnépszerűbbek annak ellenére, hogy az év második felében a munkáltatók már tisztában voltak a cafeteria-rendszer közelgő átalakításával.

Az új adótörvény szerint a munkáltatóknak ma már jóval kevésbé éri meg béren kívüli juttatásként egészségbiztosítási befizetést adni, mint korábban, hiszen a juttatás ma már nem adómentes, hanem jövedelemként adózik, vagyis a munkaadók és a munkavállalók együttesen 80 százalékot fizetnek a befizetések után. Emiatt idén várhatóan visszaesik majd a munkáltatói egészségbiztosítások száma, azonban a növekedést továbbra is magas szinten tarthatják az egyéni szerződéskötések.

A MABISZ számai jól mutatják, hogyan változik a társadalmi paradigma, hiszen a leggyorsabban növekvő biztosítási formák olyan szolgáltatásokat fedeznek, amiket korábban elsősorban állami feladatként tartottunk számon. A nyudíjkassza lassú kimerülése és az állami ellátással szembeni egészségüggyel szembeni növekvő elégedetlenség miatt megkérdőjeleződik az állam szerepe az ellátásban, és előtérbe kerül az öngondoskodás.

Ezt a cikket 133 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555