Már több mint 1,2 millió magyar takarít meg életbiztosítással

Zubor Zalán

Az életbiztosításoktól egyre inkább a nyugdíjcélú, illetve egészségügyi célú biztosítások felé mozdulnak el a magyar fogyasztók – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetségének évkönyvéből. Az éves jelentés szerint a biztosítók egyre jelentősebb szereplői a befektetési piacnak, a lakosság mintegy milliárdos nagyságrendű megtakarítást tart valamilyen biztosításban, amelyek értéke folyamatosan növekszik.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2018 egészét vizsgáló éves jelentése szerint tovább nőtt a biztosítók által kezelt vagyon, azaz az a pénzmennyiség, amit a biztosítottak számláján kezelnek. A biztosítók szövetségének 27 tagjánál jelenleg 2.493.317 milliárd forint a készlet, 0,6 százalékkal több, mint az eggyel korábbi évben.

Kevesebb életbiztosítás

Az életbiztosítások súlya továbbra is csökkenő tendenciát mutat, ezek díjbevétele az előző évihez képest 1,1 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben a nem életbiztosítások bevétele 9,9 százalékkal emelkedett, a teljes díjbevételen belül az életbiztosítások aránya így egy év alatt 48,2 százalékról 45,6 százalékra csökkent.

Az életbiztosításokon kívül továbbra is a gépjármű-biztosítások (beleértve a kötelező felelősségbiztosításokat) és a lakossági vagyonbiztosítások a leggyakoribbak. Ezek száma tavaly szintén jelentősen növekedett, előbbi 4,3, utóbbi 5 százalékkal. Az egyéb jelentősebb biztosítási fajták közül az általános felelősségbiztosítások száma 5 százalékkal emelkedett, míg az utasbiztosítási piac 2018-ban 24 százalékos díjbevétel emelkedést regisztrált, miközben 5-6 százalékkal nőtt a biztosítottak száma.

Előny az adókedvezmény

A hosszú távra kötött nem életbiztosítási ágban ugyanakkor a nyugdíj- és az egészségügyi célú szerződések száma növekedett a leglátványosabban. A nyugdíjbiztosítások, azaz a nyugdíjkorhatárig tartó megtakarításos életbiztosítások éves díjbevétele 2018-ban 17,2 százalékkal nőtt. Kedvező hozamaiknak köszönhetően a nyugdíjbiztosítások az önkéntes nyugdíjpénztárak rovására is egyre nagyobb szeletet hasítanak le a piacból. Miközben az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint évről évre csökken mind a pénztártagok száma, mind a befizetések volumene, addig a nyugdíjbiztosítások szerződésszáma például csak 2019 második negyedévében 19,7 százalékot nőtt, a befizetések pedig 21,6 százalékot növekedtek.

A nyugdíjbiztosításoknak talán a legnagyobb előnye más, megtakarítási célú biztosításokhoz képest a 2014 óta elérhető 20 százalékos adójóváírás. A megtakarítási életbiztosítások esetén sajnos nincs lehetőség adó-visszaigénylésre. A nyugdíjbiztosítások esetében ezzel szemben az éves félretett összeg 20 százaléka (de évi maximum 130 000 forint) a befizetett SZJA-ból a számlára visszaigényelhető. A maximális 130 000 forintos jóváírást nagyon magas összeggel lehet csak átlépni, évente 650 000, azaz havonta 54 000 forint számlára történő befizetésével. Egy reálisabb összegű, havi 20 000-es megtakarítás esetén, ha az adójóváírást igénybe vesszük, havonta 24.000 forint kerül a számlánkra, amelyből a +4.000 Ft a visszaigényelt adónk.

Látható szemléletváltás

A teljes egészség- és balesetbiztosítási piac díjbevétel-növekedése 2018-ban 24 százalék volt, elmondható, hogy a teljes biztosítási piacon belül ez volt a legdinamikusabban növekvő szektor. Persze ez esetben is viszonylag alacsony bázisról indult a mutató, tavaly év végéig nagyjából 300 ezer ember rendelkezett egészségbiztosítással. Ugyanakkor a piac óriási, felmérések szerint a magyarok mintegy 57 százaléka évente legalább egyszer igénybe vesz magánorvosi ellátást. Vagyis a legtöbb privát szűrést vagy kezelést saját zsebükből fizetik a páciensek, ami súlyos összegekbe kerülhet, kisebb műtétek esetén is százezres nagyságrendű lehet a költség. Az egészségbiztosítások ezzel szemben havi díjai jellemzően 8-12 ezer forint között mozognak (persze az összeg életkortól és egészségi állapottól függően nőhet is), és általában fedezik a magán járóbeteg-ellátás, a diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások díjait is.

Érdekesség, hogy az egészség- és balesetbiztosítások között tavaly is a munkáltatók által fizetett, csoportos konstrukciók voltak a legnépszerűbbek annak ellenére, hogy az év második felében a munkáltatók már tisztában voltak a cafeteria-rendszer közelgő átalakításával.

Az új adótörvény szerint a munkáltatóknak ma már jóval kevésbé éri meg béren kívüli juttatásként egészségbiztosítási befizetést adni, mint korábban, hiszen a juttatás ma már nem adómentes, hanem jövedelemként adózik, vagyis a munkaadók és a munkavállalók együttesen 80 százalékot fizetnek a befizetések után. Emiatt idén várhatóan visszaesik majd a munkáltatói egészségbiztosítások száma, azonban a növekedést továbbra is magas szinten tarthatják az egyéni szerződéskötések.

A MABISZ számai jól mutatják, hogyan változik a társadalmi paradigma, hiszen a leggyorsabban növekvő biztosítási formák olyan szolgáltatásokat fedeznek, amiket korábban elsősorban állami feladatként tartottunk számon. A nyudíjkassza lassú kimerülése és az állami ellátással szembeni egészségüggyel szembeni növekvő elégedetlenség miatt megkérdőjeleződik az állam szerepe az ellátásban, és előtérbe kerül az öngondoskodás.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555