Még mindig nem rakunk félre, pedig megtehetnénk!

Verba György | Mánia Fitness
Verba György

Lenne miből félre tennünk, de mégsem tesszük!

A Takarékossági Világnap alkalmából megrendezett Öngondoskodás Konferencia keretében ismertették az Ipsos Zrt. által elkészített legfrissebb öngondoskodási index adatait. Ez azt mutatja, hogy a magyar lakosság nagy része tudatában van a megtakarítás fontosságának, azonban a gyakorlatban ez kevésbé köszön vissza.

 

Erre persze lehet mondani, hogy az egyébként is alacsony jövedelmekből nem könnyű félretenni, de elgondolkodtató tény, hogy egy felmérés szerint a napi két dollárból élő bangladeshi, dél-afrikai és indiai családok rendszeresen megtakarítók, tehát van hova fejlődni.Az öngondoskodási index 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a magyar társadalom állapotát, fejlődését az öngondoskodás területén. A fél évvel ezelőtti szinttel azonos, 34 pontot mutatott a jelenlegi, több tucat elemből felépülő felmérés eredménye, amiből kiderül, hogy miközben az öngondoskodási szemlélet jól láthatóan kezd elterjedni a lakosság körében, addig a tényleges megtakarítók száma nagyon kevés.

 

Nincs nagy kultúrája az öngondoskodási termékeknek

A magyarok durván 70 százaléka nem rendelkezik még egy hónapra elegendő megtakarítással sem. Az emberek mindössze 20 százaléka rendelkezik időskorra félretett tartalékkal, 22 százalék az, aki ilyen céllal rendszeresen félre is tesz jövedelméből, miközben a lakosság alig negyedének van valamilyen vésztartaléka a váratlan helyzetekre, ráadásul az emberek felélik a hosszabb távú öngondoskodásra félretett pénzüket. A felmérést az Ipsos Zrt. közvélemény-kutató cég készítette 1500 fős országos, reprezentatív minta alapján. A kutatás szerint az öngondoskodási index értéke magasabb a felsőfokú végzettségűek, valamint a középkorúak körében, illetve az ország gazdaságilag fejlettebb régióiban. Az mindenképpen pozitívnak mondható, hogy a magyar háztartások kétharmada készít költségbecslést, azonban a 38 százalék azok aránya, akik kizárólag az otthonukban tartják megtakarított pénzüket. A korábbinál kevesebben rendelkeznek pénzügyi öngondoskodási termékekkel – például életbiztosítással, takarékszámlával vagy lekötött betéttel, és azoknak a száma is csökkent, akik ezt tervezik.

 

A magyaroknál bárki többet tud félretenni

A magyar megtakarítási ráta a 2008-as mélypontot követően 2,7 százalékról 5,4 százalékra nőtt 2010-re, majd 2012-re 4 százalékra mérséklődött az OECD felmérése szerint, ami 4,2 százalékra jósolja az idei adatot, miközben az eurozóna országainak 7,2 százalékos átlagos megtakarítási rátát jövendöl. Tehát van mihez felzárkózni, és aligha állja meg a helyét az az érv, hogy egy nyugati fizetésből könnyebb félre tenni, amit mi sem igazol jobban, hogy a 100-130 dolláros fizetésükből a vietnamiak átlagosan 30 százalékot eltesznek, és ez a tendencia jellemző a többi hasonló feltörekvő országban is. A GDP arányos megtakarítási ráta Vietnamban 28, Kínában 51, Indiában pedig 28 százalék. Persze a magas megtakarítási hajlandóság oka ebben az esetben a szociális háló hiánya miatt van, az embereknek muszáj takarékoskodniuk, hiszen nem számíthatnak jelentős nyugdíjra és egészségügyi ellátásra sem.

 

Ugyanebből a szempontból a fejlett országok biztosabb jövőképet kínálnak polgáraiknak, a nyugdíjhelyzet azonban Magyarország esetében sem megnyugtató. A most 30-40 évesek aligha reménykedhetnek olyan mértékű nyugdíjban, mint amilyet most szüleik kapnak, és az időskori egészségügyi ellátás kérdése is rejt „izgalmakat”. Ennek ellenére a megtakarítási kultúra meglehetősen fejletlen, hiszen sokkal megnyugtatóbb helyzetben lévő országokban, mint Németország vagy Svájc, 10 százalék fölött van a magtakarítási ráta.

 

Világviszonylatban mégis elmondható, hogy a szegények sokkal nagyobb arányban tesznek félre olyan fizetésekből – amiből azt is nehéz elképzelni, hogyan élnek meg belőle – mint a fejlett világ lakói, ahol sokkal inkább az eladósodás jellemző. A megtakarítások felhalmozása és az öngondoskodás előtérbe helyezése ugyanúgy az egyetlen kiút a gyorsan öregedő társadalom keltette kihívásokra, mint ahogyan az kelet fejlődő országaiban a bizonytalanságra.

 

Követjük a nyugati trendeket, de csak tisztes távolságból

A magyar lakosság hosszú évtizedek óta bankbetétben tartotta a pénzét, jelenleg hazánkban 7000 milliárd forint fölötti a lakossági betéti állomány. Azonban a világ fejlett gazdaságaiban jellemző alacsony kamatszint, alacsony betéti kamatokat hozott magával, így a kötvénypiacok felé terelte a befektetőket, mellyel a hazai állampapírpiac is megélénkült. A betétek visszaesése mellett egyre inkább az értékpapírok irányába mozdulhat el a lakosság, főként állampapírok és befektetési jegyek irányába, olyannyira, hogy áprilisban rekordmértékben, 80,8 milliárd forinttal emelkedett a lakosság számára értékesített állampapírok állománya, amely a hónap végére megközelítette az 1258 milliárd forintot.

 

Ebben a tekintetben a magyar háztartások követik  a megtakarítási piaci trendeket, a kötvények és befektetési jegyek aránya a háztartások megtakarításain belül az európai mintához igazodik, azonban az állományok nagysága EU-s szinten nagyon alacsonynak mondható, ahogy nagy problémát jelent a hosszú távú megtakarítások hiánya is. Miközben Nyugat-Európában vagy éppen Amerikában a háztartások hosszabb távra vásárolnak részvényeket, befektetési alapokat, addig Magyarországon a kisbefektetők, háztartások rövid távon aktívak, gondolkoznak.

 

Hosszú távon érdemes gondolkodni

A rövid távú befektetéseknél nem csak az hátrány, hogy gyakran kell vele foglalkozni, de a hozama sem magasabb, mint egy hosszú távú befektetésnek, miközben a kockázata jóval nagyobb lehet, ráadásul kamatadó, tranzakciós illeték is terheli, ami egy hosszú távú konstrukciónál elkerülhető lehet. Nem beszélve arról, hogy a könnyebb hozzáférhetősége miatt mindig akad indok rá, hogy megdézsmálja tulajdonosa.

 

Éppen ezért nagy szükség lenne arra, hogy a magyar lakosság magtakarítási szokásai, a befektetésről alakított képe megváltozzon, a tőzsde megítélésétől kezdve a hosszútávú befektetési lehetőségek ismeretének kiszélesítéséig, így a hosszabb futamidejű megtakarítások irányába terelve öngondoskodási elképzeléseket. De ennél is fontosabb, hogy kialakuljon egy megtakarítási attitűd, hiszen a nemzetközi példák jól mutatják hogy a magtakarítási szándék nem a jövedelemszinttől függ. A legtöbb ember pont annyit költ, mint amennyit keres (bár a nyugati kultúra emberére jellemző a túlköltekezés), legyen az 150 ezer forint, vagy 550 ezer forint. A pénzspórolás tehát nem anyagi kérdés, hanem nevelés és hozzáállás kérdése.

Ezt a cikket 1700 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555