Meglepő, de nem a karácsonyfa okozza a legtöbb lakástüzet

Gyimesi Henriett

A legtöbb tűzesetről karácsony körül hallhatsz a hírekben kigyulladt fenyőfák kapcsán, azonban a valóságban nem ez a lakástüzek leggyakoribb oka – bár az igaz, hogy a téli időszak rejti magában a legtöbb veszélyt ebben a tekintetben. Utánajártunk a legjellemzőbb tűzeseteknek, és annak, hogyan érdemes felkészülni az ilyen helyzetekre.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai alapján az idei évben csak januárban több mint 750 lakástűzhöz kellett kimenniük a tűzoltóknak, ráadásul 24 eset volt halálos kimenetelű. Ez azt jelenti, hogy az év első hónapjában átlagosan óránként történt lakástűz Magyarországon.

Bár a téli időszakban, és különösen januárban jellemző, hogy megugrik ez a szám, összességében is elmondható, hogy naponta 3-4 otthon szenved súlyos tűzkárokat, amik gondatlanságra, felelőtlenségre vezethetők vissza. Éves szinten pedig nagyjából 6-7 ezer lakástüzet jegyeznek.

Mikor keletkezik a legtöbb lakástűz?

Ahogy már említettük, a téli időszak a legveszélyesebb a lakástüzek szempontjából. De miért pont a tél? Bár a hírekben gyakran számolnak be karácsonyfatüzekről, valójában nem az ünnepek rejtik a legnagyobb kockázatot. A téli időjárásban azért gyakoribbak a lakástüzek, mert az emberek többet tartózkodnak otthon: többet főznek, fűtenek, többet használják a villanyt és így tovább.

Ha pedig napszakokat nézünk, a statisztikák szerint Magyarországon napközben keletkeznek a lakástüzek: a legtöbb esetben délelőtt 11 óra körül, illetve késő délután 17-18 óra között történik meg a baj. Érdekesség, hogy nem mindenhol igaz ez: egy nemrégi kutatás szerint Amerikában például pont az este 11 és reggel 7 óra közötti időszak, tehát az éjszaka a legkritikusabb.

Mi okozza a lakástüzeket?

Elsőre lehet, hogy neked is a karácsonyfák ugranak be mint a lakástüzek legjellemzőbb kiváltói, a statisztikák azonban mást mondanak . A Katasztrófavédelem szerint a tűzesetek általában 5 okra vezethetőek vissza, ráadásul mindegyik kiküszöbölhető lenne, miután a lakástüzek 99%-a emberi tevékenység miatt van, és gondatlanság okozza.

1. Nyílt láng: gyertya, mécsesek

A tűzoltóknak leggyakrabban a magára hagyott gyertyák és mécsesek miatt keletkezett tűzhöz kell kimenniük. Gyakran fordul elő ugyanis, hogy valaki meggyújt egy gyertyát, majd megfeledkezik róla, akár el is megy otthonról. Éppen ezért ajánlatos minden esetben tűzálló tálcára tenni, és azon meggyújtani a gyertyát vagy mécsest, hogy megelőzhesd a bajt, és odafigyelni arra, hogy eloltsd, mielőtt elmész otthonról.

2. Elektromos eszközök zárlata, túlterhelt hálózat

Először is nagyon fontos, hogy a lakásban az elektromos hálózat kiépítését vagy átalakítását mindenképpen szakemberre bízd. Műszaki cikket is lehetőség szerint szaküzletben vásárolj, amire garanciát is vállal a gyártó, ugyanis sok tűzesetet zárlatos használati eszközök okoznak. Ami még kiemelt figyelmet igényel, hogy ne hagyd feleslegesen a konnektorba dugva olyan műszaki cikkeket, amelyeknek erre nincs szükségük: például mobiltelefon-töltőt, hajvasalót, vízforralót és egyebeket. 

3. A fűtőeszközök hibái

A harmadik ok szorosan összefügg azzal, hogy a legtöbb lakástűz télen fordul elő. Bármilyen eszközzel is fűtesz, legyen szó akár kazánról, kovektorról, cirkóról, cserépkályháról vagy kandallóról, fontos, hogy évente egyszer ellenőriztesd szakemberrel még a téli időszak előtt, és ha szükséges, tisztíttasd ki vagy javíttasd meg.

4. Sütés-főzés

Az otthoni sütés-főzés jó dolog, kivéve akkor, ha elfelejted, hogy valamit a tűzhelyen hagytál. A negyedik leggyakoribb oka a tűzeseteknek az ilyen esetekből fakad: nekilátsz a főzésnek, felteszed az olajat a tűzre, de hirtelen eszedbe jut, hogy lejárt a mosás, vagy megcsörren a telefon, és hosszas beszélgetésbe kezdesz. A tűzhelyen felejtett olaj ilyen esetben könnyen felhevül, és meggyulladhat, ráadásul a legtöbben vízzel próbálják eloltani, ami csak tovább rontja a helyzetet. Ilyen esetben okosabb elzárni a tűzhelyet, és fedőt tenni a tűzre. De próbáld meg inkább elkerülni az ehhez hasonló szituációkat: ne hagyd ott a tűzhelyet, ha már hozzáláttál, vagy állíts be időzítőt a telefonon, ami jelez a szükséges időben.

5. Dohányzás

A dohányzás okozta tüzek szintén télen fordulnak elő a leggyakrabban. Olyankor, amikor kint hideg van, sokkal többen gyújtanak rá bent a lakásban is. Persze lehet ezt úgy is, hogy ne történjen baj, de komoly veszélyeket rejthet magában akár a szőnyegre eső parázs, akár az el nem nyomott cigaretta. Ami még sokszor okoz gondot, hogy dohányzás közben, mondjuk a televízió előtt este elalszik valaki, a cigi pedig kiesik a kezéből, és máris megvan a baj.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Először is, miután a lakástüzek szinte minden esetben gondtalanság miatt következnek be, jobb körültekintőbbnek lenni, főként a már fentebb felsorolt esetekben. Másodszor érdemes füstérzékelőt beszerezni: ennek segítségével már a kialakuláskor észlelheted a bajt, hiszen hangos sípolással jelzi, ha tüzet vagy füstöt érzékel, ezzel pedig akár te magad is időben meg tudod fékezni a kezdeti lángokat, rosszabb esetben pedig idejében kimenekülhetsz a lakásból.

Mindezek mellett pedig érdemes felkészülni a legrosszabbra, és lakásbiztosítást kötni. Magyarországon a biztosítók 2010 és 2017 között 40 milliárd forint kártérítést fizettek az ebben az időszakban bekövetkezett több mint 50 ezer tűzeset után. Ez lakásonként átlagosan 800 ezer forintot jelent – ami igazán komoly károk esetén még kevésnek is bizonyulhat – éppen ezért lakásbiztosítás kötése esetén nagyon fontos odafigyelni a térítési értékre.

A KSH adatai szerint 2018-ban összesen 4 millió 440 ezer lakás volt Magyarországon, ennek azonban nagyjából 70%-a volt biztosított: a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján egész pontosan 3,19 millió lakás. Ez bár magas arány, mégis több mint 1 millió lakás esetében jelentene a kelleténél is nagyobb problémát egy lakástűz amiatt, hogy nincs lehetőség kártérítésre biztosítás hiányában. Emellett pedig további kérdést vet fel, hány lakásra van csak minimális térítési összeget magában foglaló lakásbiztosítás kötve: ami ugyan térítene valamennyit baj esetén, de nem túl sokat.

Minden lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk, azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtott biztosítási szolgáltatás biztósítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek.

Érdemes továbbá azzal is tisztában lenni, hogy megfelelő szolgáltatás csak abban az esetben tud nyújtani a biztosító, ha a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyat megfelelő értéken vonod be a fedezetbe, illetve, amennyiben újabb berendezési tárgyakat szerzel be a szerződéskötést követően, vagy lakásfelújítást végzel, úgy frissíted is a bevont értékeid körét vagy értékét.

Ha tehát rendelkezel is már lakásbiztosítással, érdemes lehet időnként átnézetni a szerződést egy hozzáértővel.

Kérd szakértő segítségét!

Egy szakértő sokat segíthet abban, hogy biztosan a számodra legmegfelelőbb megoldást találhasd meg. De akkor is jól jöhet a segítség, ha már rendelkezel lakásbiztosítással, ha nem világos számodra, milyen esetben nyújt védelmet. Töltsd ki a lap alján található adatlapunkat, és vedd igénybe díjmentes tanácsadásunkat!

Ezt a cikket 80 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555