A megtakarításos életbiztosítások – Kisokos

A legtöbbünknek már van valamilyen tapasztalata életbiztosítással kapcsolatban, hiszen a ‘90-es évek elejétől hazánkban is megjelentek az első nagy biztosítótársaságok a ma már kezdetlegesnek számító életbiztosításokkal. Azért kezdetleges, mert azóta az életbiztosítások igen komoly evolúción mentek keresztül és mára már a banki kamatok akár többszörösét is elérhetjük egy életbiztosításon keresztül.

De mi az a megtakarításos életbiztosítás? Milyen típusai vannak? Milyen kamatokat érhetünk el velük? Mik az előnyök és a hátrányok? Milyen költségekkel számoljunk?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgatunk ebben a részletes összefoglalóban, mert úgy látjuk, hogy szükség van egy mindenre kitérő objektív és érthető támogató anyagra. A GRANTIS független tanácsadóiként, közel 10 éve foglalkozunk öngondoskodási tanácsadással, amely témakörben megkerülhetetlen a megtakarításos életbiztosítás. Legyen szó nyugdíj célú, gyermekjövőt támogató, vagy általános tőkeépítő megtakarítási célról, minden esetben előkerül a megtakarításos életbiztosítás.

2009 óta már több mint 35.000 ingyenes konzultáción vagyunk túl, és a jelenleg 60 fős csapatunk minden egyes nap azon dolgozik, hogy valóban használható, kézzelfogható tudást adjunk az embereknek a gyakorlati pénzügyek terén. 2009-ben két lelkes, de a szakmában csalódott pénzügyi tanácsadó a fejébe vette, hogy egy olyan szintre hozza a pénzügyi tanácsadást, amelyen talán soha nem volt. Hittek a tudásban, az információ erejében és abban, hogy ez mindenkinek jár és mindenkihez el is kell juttatni. Hittük és szilárdan hisszük ma is, hogy pénzügyi tanácsadóként a feladatunk nem az értékesítés, hanem a támogatás, amely őszinte és megbízható ismereteken alapszik.

Ezen elv mentén kezdtük 2009-ben a GRANTIS-t, amely ma már egy 60 főnek munkát adó, az etikusságáról híres pénzügyi tanácsadó cég. A komplett sztorinkat itt tudja elolvasni: https://nyugdijbiztositas.com/grantis-sztori/)

Életbiztosítás témában már nem csak az ügyfelek keresnek meg minket maguktól, a weboldalainkon keresztül, de a sajtó is gyakran kérdez minket, amikor független állásfoglalásra van szükség egy megtakarítást vagy öngondoskodást érintő témában.  TV riportjainkat itt éri el) Ide kattintva pedig 300-nál is több elégedett ügyfélvéleményt olvashat el szolgáltatásunkról, amelyek alapján 4,9 csillagosra értékelik szolgáltatásunkat. (https://www.google.com/search?rlz=1C1GCEU_huHU821HU821&ei=cR8SXafQGpHxrgTz2574DQ&q=grantis+&oq=grantis+&gs_l=psy-ab.3..0l3j0i10j0l6.1700.1819..2026…0.0..0.85.151.2……0….1..gws-wiz…….0i71j0i22i30.ZOEOOf5tEy8#lrd=0x4741dc6b09949a55:0x341d50acae67fcad,1,,,)

A GRANTIS fő célkitűzése tehát az információ és a tudásunk átadása, ennek pedig egyik szegmense ez a mostani cikk is, amelyben a megtakarításos életbiztosításokról lesz szó. Amit lehetséges átadni az általános információkról azt mi átadjuk ebben az írásban, de ha teljes körű- és személyes tájékoztatásra van szüksége, akkor néhány kattintással fel tud iratkozni egy ingyenes személyes konzultációra is, amely mindenféle kötelezettségtől mentes, ugyanakkor az Ön élethelyzetére igazítva kaphat tágabb képet az életbiztosítási lehetőségeiről. 

Mi az a megtakarításos életbiztosítás?

Minden olyan életbiztosítást, amely az adott biztosítási szerződésben megjelölt kockázatokon felül, megtakarításra, tőkeképzésre is alkalmas, tehát megtakarítási díjrészt is tartalmaz, megtakarításos életbiztosításnak hívunk

Egyszerűbben fogalmazva minden olyan életbiztosítás, ami váratlan eseményen kívül is fizet, megtakarításos életbiztosítás. És pontosan ez jelenti a fő különbséget a tisztán kockázati életbiztosítással szemben, ami csak egy bizonyos biztosítási esemény bekövetkezése esetén térít, ami általában:

  • halál
  • rokkantság
  • betegség, kritikus betegség
  • baleseti sérülés
  • egyéb a biztosított személy életét érintő kockázatok

Az ilyen szerződések tehát 2 célnak is egyidejűleg megfelelnek: biztosítási védelem + tőkeképzés. A megtakarításos életbiztosításokkal tehát bebiztosíthatjuk magunkat a kívánt kockázatokra, méghozzá úgy, hogy közben pénzügyi tartalékot is képezhetünk a szerződéssel, amelyre kamatot / hozamot realizálunk

Ráadásul a megtakarításos életbiztosítások 10 év után teljesen kamatadó-mentesek, ami még vonzóbbá teszi őket az olyan hosszútávú pénzügyi célokra való felkészülésben, mint a gyermekek jövője, vagy a privát nyugdíjtőke felhalmozása. (nyugdíj esetén adókedvezmény is igénybevehető, erről majd bővebben.)

Milyen típusai vannak a megtakarításos életbiztosításnak?

Ha úgy döntünk, hogy a félretenni kívánt pénzünk egy részét életbiztosításon belül, kockázati védelem mellett kamatoztatjuk, akkor 2 fő típus közül választhatunk:

  1. A klasszikus vegyes életbiztosítást
  2. Vagy a befektetési egységhez kötött életbiztosítást

A klasszikus, vagy vegyes életbiztosítás a régebbi konstrukció, ez már a 90-es évek közepén is létezett. A klasszikus életbiztosítás lényege, hogy mind a biztosítási esemény bekövetkezésekor (általában haláleset), mind pedig ennek hiányában a lejáratkor, kifizeti az ún. biztosítási összeget és az ezen elért többlethozamot.

A biztosítási összeget pedig mi választjuk meg a szerződéskötéskor, amelynél kevesebb pénzt nem kaphatunk a lejáratkor, vagy halál esetén. A vegyes életbiztosítás tehát egyfajta összeg alapú megtakarításos életbiztosítás, ahol leszerződünk egy konkrét összegre, amelyet mi a biztosító árazási politikájától, és az életkorunktól függően bizonyos havi díj befizetése mellett kapunk meg. Ez az összeg tehát mindenképpen jár nekünk, (pontosabban a kedvezményezettnek) ha meghalunk a tartamon belül, ha nem, és kevesebb nem lehet, csak több.

Logikus, hogy mivel a biztosítási összeg fix és garantált, ezért ez a megtakarítási életbiztosítási típus azoknak a megtakarítóknak ajánlott, akik a biztonságot, és a kiszámíthatóságot tartják a legfontosabb szempontnak, még akkor is ha ennek megvan az ára. Ha ugyanis a biztosító egy fix összeget vállal felénk, akkor ő is a lehető legkevesebb kockázatot fogja vállalni, hogy ezt a befizetett pénzünkből elérje, ami azt jelenti, hogy alacsony kockázatú eszközökbe fog fektetni, tehát jellemzően állampapírba, bankbetétekbe vagy pénzpiaci alapokba. Pontosan ezért a kamatunk is fix lesz ugyan, de emellett nagyon alacsony is maximum 1-2% évente ami, garantált és erre jön rá a többlethozam 80-100%-a, attól függően, hogy a mögöttes befektetések hogyan teljesítettek.

Azt, hogy pontosan mibe fekteti a befizetett pénzünket, a biztosító társaság nem köti az orrunkra, általában pénzalap-nak hívják a befektetett pénztömeget, és a befektetési politikába nekünk sem beleszólásunk, sem rálátásunk nincsen.

Ennél fogva a klasszikus vegyes életbiztosítás általában drágább mint a befektetéshez kötött, hiszen a garanciának mindig ára van. Cserébe viszont feketén fehéren tartalmazza a szerződés, hogy mennyi pénzre vagyunk jogosultak, és ez az összeg halál esetén is ennyi, ami pedig mint tudjuk bármikor bekövetkezhet.

A megtakarításos életbiztosításnál ezzel szemben nem a lejárati összeg van a középpontban, hanem a kockázati összeg és a befizetett megtakarítási rész. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások így nem kínálnak nekünk garantált lejárati összeget, a másik oldalon viszont esélyünk van akár magasabb hozamokat is elérni velük, hiszen magát a befektetési portfóliót itt mi állítjuk össze.

Itt nem egy egységes pénzalap van, mint a vegyes életbiztosítások esetében, hanem ún. befektetési eszközalapok, amelyek gyakorlatilag valamilyen tematika mentén összeválogatott értékpapírok százait, ezreit jelentik. Az ilyen szintű diverzifikáltság nekünk is jó, hiszen nem kell mélyrehatóan értenünk a befektetéshez, hogy tudjunk eszközalapot választani, ráadásul a kockázat is porlasztva van egy eszközalapon belül, hiszen ritkán van olyan a gazdaságban hogy 100 féle értékpapírnak egyszerre esik be az árfolyama.

Biztosító társaságtól függően 5-20 eszközalap közül választhatunk, kockázati besorolás, régiók, iparágak, nyersanyagok szerint, de választhatunk akár menedzselt, vagy ún. célpont alapokat is, amelyeket folyamatosan szakemberek figyelnek nekünk.

A befektetéssel kombinált életbiztosítással így esélyünk van a vegyesnél magasabb hozamokat elérni, amely által akár sokkal több pénzünk is gyűlhet össze a lejáratkor, cserébe viszont nem kapunk írásos garanciát, hiszen itt nincsen fix kamat.

Ráadásul a befektetéssel kombinált életbiztosítások rendelkeznek egy ún. eseti számlával is, ami a rendszeres befizetésektől elkülönülten van kezelve, így itt rugalmasabb hozzáféréssel, de ugyanolyan hozam potenciálokkal tudunk megtakarítani.

Hosszabb távra, tehát 15 év feletti megtakarítási idő esetén, a befektetéses életbiztosításokat szoktuk javasolni, hiszen ilyen távra a részvénytúlsúlyos alapok miatt várhatóan ezek nagyobb hozamot képesek elérni, 10-15 év közötti időszakra pedig egy vegyes életbiztosítás is szóba kerülhet.

A megtakarításos életbiztosítási szerződés szereplői

Az életbiztosítási szerződésekhez hasonlóan a megtakarítási életbiztosítási szerződés is többszereplős:

  • A szerződő köti meg a szerződést, és alapvetően ő kötelezett a díjfizetésre is. (Nyugdíjbiztosítás esetén ő jogosult az adókedvezmény igénybevételére.
  • A biztosított (aki a szerződőtől eltérő is lehet) élete van bebiztosítva a szerződés kockázataival, és nyugdíjbiztosítás esetén az ő életkorához van igazítva a szerződés lejárata.
  • A kedvezményezett jut hozzá a biztosítási összeghez + a befizetésekhez + a kamatokhoz, a biztosított halála esetén, természetesen illetékmentesen, és a hagyatéki eljárás hatályán kívül.

A kedvezményezett megjelölésére minden esetben figyelni kell, hiszen ennek hiányában a törvényes örökös örököl, aki például, ha még kiskorú, akkor a gyámhatóság 18 éves koráig nem is engedi hozzáférni az összeghez.

A megtakarításos életbiztosítások költségei

Mint minden dolog esetében, amit vásárolunk az életbiztosítások esetén is szeretnénk tudni, hogy pontosan mire adjuk ki a pénzünket. A megtakarításos életbiztosítások költségeit az ún. TKM mutató, azaz teljes költség mutató foglalja össze, amely egyetlen százalékos értékben tartalmazza, hogy évente összesen mennyi költséget vonnak le tőlünk, tehát kísértetiesen hasonlít a hiteleknél megszokott THM mutatóra.

A transzparencia hiányát mutatja, hogy a klasszikus vegyes életbiztosításoknál, a TKM bevezetése után évekig nem volt kötelező a TKM-et kimutatni, hiszen ott a biztosítási összeg fix, a havi díj pedig teljes egészében ennek az ára. Aztán ha mélyebbre ásunk, akkor kiderül, hogy ez az első hallásra logikusnak tűnő állítás mégsem igaz, hiszen még leegyszerűsítve is, az életbiztosítások díja alapvetően 3 részből áll:

  • A megtakarítási djrészből: Ebből képződik ugye a tőkénk
  • A kockázati díjrészből: Ez a választott biztosítási védelmek díja
  • Illetve a költségekből: Amely a biztosító működési / szolgáltatási költségeit fedezi.

Ilyen alapon vizsgálva tehát nagyon nem mindegy, hogy 1-1 szerződés esetén tehát mekkora a költség része a havi díjamnak amit fizetek, vagy máshogyan fogalmazva, mekkora részét fektetik be a havonta félretett összegemnek. Nagyon is van realitása tehát a TKM mutatónak a vegyes életbiztosítások estén is, már csak a befektetési egységekkel szembeni korrekt összehasonlíthatóság miatt is, amely kategóriában mindig is kötelező volt a TKM kimutatása a biztosító társaságok részéről.

A TKM egyébként teljesen pontosan nem alkalmas arra, hogy a költségeket kimutassa, inkább csak egy referencia értékként tekinthető, hiszen a TKM egy típuspéldán keresztül számítja ki a %-os értéket.

Egy megtakarításos életbiztosítás vizsgálva a költségek pontos mértéke több dologtól is függ, mint például:

  • Az életbiztosítás havi díja (van ahol magasabb díjnál kisebbek bizonyos költségek)
  • Megtakarítások életbiztosítások esetében a választott befektetési eszközalapok típusai (a magasabb kockázatú alapok nagyobb költséget is vonnak le mint az alacsonyak)
  • Az életbiztosítás futamideje, ami szintén fordítottan arányos a levont költségekkel. Minél hosszabb időben gondolkodunk, annál alacsonyabb lesz az éves átlag költségünk, azaz a TKM-ünk.
  • A kiegészítő biztosításokról már nem is beszélve, amit a beleválasztunk az életbiztosításba, az nyilván tovább fogja emelni a TKM mutatót.

Amikor tehát életbiztosítást keresünk, akkor minden esetben lesz egy saját TKM-ünk, amely a mi életkorunkkal futamidőnkkel, díjfizetési ütemünkkel, választott eszközalapjainkkal és havi díjunk nagyságával kerül majd kiszámításra és ez csak a legritkább esetben lesz megegyező a TKM-mel.

Pontosan ezért kötelező független tanácsadót bevonni a választáshoz, hiszen egy saját fejlesztésű kalkulátorral sokkal objektívabban, a tényekre alapozva, a saját számainkkal hasonlíthatóak össze a megtakarításos életbiztosítások. Mi alkuszok vagyunk, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek megbízásából az ügyfeleket képviseljük, így néhány kattintással meg tudjuk mutatni az egyes életbiztosítások költségeit és lejárati összegeit. Ennek igénybevétele az Ön számára ingyenes és kötelezettségmentes, és néhány kattintással, ide kattintva tudja igényelni konzultációnkat.

A TKM szabályozás egyébként egyre szigorúbb az MNB felügyelete által, azaz az utóbbi években nagyon szépen kitisztultak az indokolatlanul drága termékek, így ma már tényleg versenyképes életbiztosítások közül tudunk választani.

De mi számít korrekt TKM-nek, azaz mikor mondható egy megtakarításos életbiztosításra, hogy korrekt árazású?

Mi azt szoktuk mondani, hogy éves 1-3% közötti költséget még az infláció figyelembevételével is pozitív hozamba lehet fordítani, de egy 3% feletti TKM-hez már nagyon magas átlaghozam kell hosszútávon, hogy az a szerződés hosszútávon nyereséges legyen. 

Ebből tehát rögtön adódik a kérdés: Mekkora a reálisan elérhető hozam egy megtakarításos életbiztosítással?

A megtakarításos életbiztosítás hozama

A kérdést itt is mind a két típusra külön vizsgáljuk: Klasszikus vegyes életbiztosítás esetén a biztosító nem érdekelt a kockázatban, tehát a magas hozamban sem, hiszen fix kamatot kell fizetnie nekünk. Ezért a befektetési eszközök nagy része nagyon konzervatív: Pénzpiaci alapok, bankbetétek és állampapír. Értékelhetőbb hozamra akkor van esélyünk, ha a biztosítónak sikerül elérnie többlethozamot és ennek 80-100%-át visszaadja nekünk.

Megtakarításos életbiztosítások esetén a hozamelvárások sokkal magasabbak, hiszen a biztosító nem ilyen extrémen kockázatkerülő. Tény, hogy a másik oldalon negatív hozam, tehét veszteség is keletkezhet, ám hosszú távon a legtöbb veszteség csak időleges, hiszen nagy eséllyel lesz egy olyan időszak, amikor az árfolyamok újra megnőnek és akkor és újra bőven pozitívban leszünk.

De mégis mi a reális elvárás? Mennyit “szoktak” hozni ezek a megtakarításos életbiztosítások? Természetesen ez attól függ, hogy milyen kockázati besorolású értékpapírok vannak a kosárban, és hogy milyen időtávban gondolkodunk. Mivel az életbiztosítás maga egy minimum 10 éves, hosszútávú konstrukció, ezért a hozamokat sem érdemes ez alatti időtávban értékelni.

A jövőre vonatkozóan ígéreteket senkitől nem várhatunk a hozamokra vonatkozóan. Aki az értékpapír piacon várható hozamokat ígér, ott erősen megkérdőjelezhető, hogy nem lépte-e át a szakmai kompetencia szintjét, avagy mire alapozza ezeket az ígéreteket?

Ő előre látja a gazdaság jövőbeni teljesítményét? Biztosan tudja a részvénypiacok ingadozásait? Tudja mikor jön a következő válság és meddig fog tartani? Persze a múlt alapján ezekre lehet következtetni, de ez csak következtetés.

Amit mégis tudunk csinálni az egy hosszútávú átlagolás, egy nagyon óvatos becslés amit a múlt hozamteljesítményeire alapozunk. Ehhez is először nem az életbiztosítási hozamokat érdemes megnézni, hanem az értékpapír hozamokat, mondjuk egy hosszabb távra 150-170 évre visszamenőleg.

Miután ezt megtettük egyértelműen látjuk azt, hogy a kincstárjegy (azaz állampapír) és kötvény alapok, -azaz amelyek kamatot biztosítanak nem hozamot- mindig az inflációval együtt mozognak és jellemzően sokkal alacsonyabb növekményt produkálnak hosszútávon mint a részvényalapok.

A részvényalapok ugyanis elszakadnak az inflációtól és egy egy (vagy több) vállalat, iparág, régió teljesítményének mozgásait követik le.

A nagy képet megvizsgálva és megértve érdemes vissza közelíteni a kicsibe, és megvizsgálni az életbiztosítások konkrét múltbeli hozamadatait. 

Mi a helyzet a konkrét számokkal? Fontos kiemelni, hogy almát az almával, körtét a körtével érdemes összehasonlítani, ezért az életbiztosítások (konkrétabban a nyugdíj célú életbiztosítások) tekintetében az elmúlt 5 év hozamadatait, 3 kockázati szint szerint vizsgáltuk meg és az összes olyan biztosító hozamadatait figyelembe vettük, akik nyilvánosan közlik az elért hozamaikat. Született tehát egy nyugdíjbiztosítási“iparági” átlag, amely végül 13 biztosító társaság 153 különböző eszközalapjának 2012 és 2017 közötti hozamteljesítménye alapján az alábbi számokat mutatta meg nekünk:

Az ábrán az éves átlaghozamok láthatóak, a költségek levonása nélkül. (a költségek termékfüggőek, ezt a következő részben taglaljuk). A kötvény- vegyes- és részvénytúlsúlyos nyugdíjbiztosítási alapok átlagosan 3,58%, 6,05% és 8,15%-os éves átlaghozamot produkáltak az elmúlt 5 évben. Az átlagosan azt jelenti, hogy volt olyan biztosító, amely egy adott kockázatú alapja ennél az átlagnál többet hozott, de volt olyan is, amelyik ennél kevesebbet.  Ha az arany középutat, azaz a vegyes (kék oszlop) befektetési eszközalapokat vizsgáljuk akkor éves 6,05 % teljesítményt voltak képesek elérni ezek az alapok, amit viszonylag stabilan, tehát erős kilengések nélkül hoztak. A részvény alapok ennél magasabb 8,15%-os átlagteljesítményt hoztak. Tipikusan a részvényhozamok szoktak egyébként kétszámjegyűek is lenni, de ezek akár negatívban is jelenthetnek ugyanennyit, ezért érdemes óvatosan bánni a részvényekkel.

A múlt persze nem garancia a jövőre, mégis azt szoktuk mondani fentiek alapján, hogy az aki évi 6-8%-nál többel kalkulál, az nem ért a nyugdíjbiztosításokhoz. Mi 6%-os elméleti kalkulációt használunk ügyfeleinknél és törekszünk arra, hogy olyan egyedi portfóliót állítsunk össze, amely a vállalt kockázat figyelembevételével, legalább ekkora, vagy akár ennél magasabb hozamot is esélyes elérni a gyakorlatban

A megtakarításos életbiztosítások adózása

Adózásról megtakarításos életbiztosítás esetén, értelemszerűen csak akkor beszélhetünk, ha a szerződést céges szerződő köti meg jellemzően az alkalmazottainak vagy tulajdonosainak. Erre is van ugyanis lehetőség mint kedvező béren kívüli juttatás, bár a 2019-es adóváltozások óta ez már nem is olyan kedvező mint az elején.

A banki megtakarításoknál megszokott 16% kamatadóval egyébként életbiztosítások esetén 10 év felett már egyáltalán nem kell számolnunk, ami jó hír, mert akár több millió forintot is elvihet a hozamból ez az adónem. 

Amennyiben az életbiztosítást tehát a cég köti meg kettős adófizetési kötelezettség keletkezik, egyrészt a céget mint szerződő, másrészt pedig a munkavállalót is mint biztosítottat is sújtja adóteher:

munkáltatói, tehát a szerződőt illető terhek. (a befizetett díjak után)

    • 50,37% adó a biztosítási díjra
    • 19,5%munkáltatói szochó
    • 1,5% szakképzési hozzájárulás

munkavállalói, tehát a biztosítottat illető terhek: (a kifizetés összege után)

  • 15% szja
  • 10% nyugdíjjárulék
  • 7% egészségbiztosítási járulék
  • 1,5% munkaerőpiaci járulék

Bár ezek az adók nem alacsonyak, de még így is alacsonyabbak a bér járulékainál, így alternatívát jelenthetnek olyan esetekben, ahol céges pénzből szeretnénk olyan hosszútávú és teljesen legális, tiszta céltartalékot képezni, amely nem számít magánvagyonnak, tehát nem perelhető, nem végrehajtható, “ellenáll” egy válásnak, és öröklés esetén is teljesen illetékmentes.

A 2019-es adóváltozásokat pedig egy táblázatban, példaértékekkel foglaltuk össze: 

  Kockázati biztosítás Befektetési egységhez kötött életbiztosítás
2018-ban kezdődő biztosítási év* 2019-ben kezdődő biztosítási év 2018-ban kezdődő biztosítási év* 2019-ben kezdődő biztosítási év
Éves biztosítási díj

(mint nettójuttatás)**

100 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft
Bruttó juttatás a biztosítási díj vonatkozásában 150 377 Ft 150 377 Ft
Munkáltató, mint szerződő fizetési kötelezettsége adómentes alapjogviszony szerint

(munkabér)

egyes meghatározott

juttatás

alapjogviszony szerint

(munkabér)

Szja

(nettó juttatás * 1,18 * 15%)

17 700 Ft
EHO

(nettó juttatás * 1,18 * 19,5%)

23 010 Ft
SZOCHO

(bruttó juttatás * 19,5%)

29 324 Ft 29 324 Ft
szakképzési hozzájárulás

(bruttó juttatás * 1,5%)

2 256 Ft 2 256 Ft
Munkavállalófizetési kötelezettsége nincs munkabért terhelő

levonások**

nincs munkabért terhelő

levonások**

Szja (bruttó juttatás * 15%) 22 557 Ft 22 557 Ft
Nyugdíjjárulék

(bruttó juttatás * 10%)

15 038 Ft 15 038 Ft
Egészségbiztosítási járulék

(bruttó juttatás * 7%)

10 526 Ft 10 526 Ft
Munkaerőpiaci járulék

(bruttó juttatás * 1,5%)

2 256 Ft 2 256 Ft
Díj és közterhek összesen 100 000 Ft 181 957 Ft 140 710 Ft 181 957 Ft
Összes közteher

(a nettó juttatás százalékában)

0,00% 81,95% 40,71% 81,95%
Összes közteher

(a bruttó juttatásszázalékában)

54,50% 54,50%

 

Amint látható tehát a cégként kötött életbiztosítások esetében komoly adóterhek léptek életbe a 2019-es évvel azonban a magánszemélyként indított életbiztosítások továbbra is 100%-ban adómentesek.

A megtakarításos életbiztosítás adókedvezménye

2014 január 1.-től az SZJA törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíj célú – tehát a direkt erre a célra létrehozott, nyugdíjkorhatárig tartó ún. nyugdíjbiztosítások – után az éves befizetéseink +20%-át visszaigényeljük a befizetett adónkból.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden nyugdíj célra indított megtakarításos életbiztosításba félretett pénz 20%-kal többet ér, tehát egy havi 20.000 Ft-os nyugdíjbiztosításba, valójában havi 24.000 Ft kerül. A visszaigényelhető SZJA jóváírás éves maximuma 130.000 Ft, tehát 650.000 Ft-os éves díj mellett maximalizálható az adókedvezmény.

(A teljes nyugdíj célra igénybe vehető adókedvezmény pedig 280.000 Ft évente, amely megosztható a 130.000 Ft-os nyugdíjbiztosítási, a 100.000 Ft-os Nyesz, és a 150.000 Ft-os önkéntes nyugdíjpénztári éves maximum adójóváírások között.)

Ezt a +adójóváírást az állam a saját befizetett adónkból a privát nyugdíjcélunk támogatására adja, ezért a nyugdíjbiztosításokból, a nyugdíjkorhatár előtti hozzáférés esetén vissza kell fizetnünk az igénybe vett adókedvezményt 120%-os értéken. 

Egyébként ez az SZJA visszaigénylési lehetőség mindenkinek jár, aki fizet SZJA-t, tehát aki legalább minimálbérre be van jelentve, vagy más SZJA köteles jövedelme van (pl.: osztalék, üzletrész eladás, ingatlan kiadás, stb…) ha viszont az adott évben nem használjuk ki, akkor az visszavonhatatlanul elvész. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze, hogy egy minimálbér, a garantált bérminimum, és átlagbér esetén mennyi visszaigényelhető adóra vagyunk jogosultak:

Ráadásul a visszaigényelt SZJA ugyanúgy kamatozik, mint a megtakarításos életbiztosításba félretett többi befizetésünk, így ebből az éves, maximum 130.000 Ft-ból, az évek alatt, a kamatos kamatnak köszönhetően, több milliós ajándék pénzünk keletkezhet. 

Hogy mit jelent ez a számokban?  Ha csak egy 20.000 Ft-os havi megtakarítást is veszünk alapul, akkor a 960.000 Ft igénybe vett 20%-os adójóváírás mellett, 20 év alatt az elért kamat további 627 ezer forint.

A megtakarításos életbiztosítások hozzáférése

Amikor életbiztosítás kötünk, és a megfelelő havi megtakarítási összeget kalkuláljuk, akkor azt mindig körültekintően és a jövőbeni anyagi lehetőségeinket, veszélyeinket figyelembe véve és mérlegelve tesszük meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne hozhatna az élet olyan eseteket, amikor anyagilag megszorulunk és el kell gondolkodnunk azon, hogy hozzányúlunk az életbiztosításhoz. Ezt csak a legvégső esetben ajánljuk, hiszen ezzel a jövőnkbe is belenyúlunk, ha viszont tényleg nincsen más lehetőség, akkor mind a klasszikus vegyes-, mind a befektetéshez kötött életbiztosítás esetén lehetőségünk van többféle opcióra is, amelyet a biztosítási szerződés feltételei ún. maradékjogoknak hív, és amelyekre – szerződéstől függően- jellemzően az első 2-3 év eltelte után van lehetőségünk.

  • részleges visszavásárlás: Ha most megnézzük a biztosítási szerződésünket, akkor találunk benne egy táblázatot, amelyben az oszlopok az évek számát, a sorok pedig különböző százalékos értékeket tartalmaznak. A visszavásárlási táblázat azt mutatja meg, hogy a szerződésünkben összegyűlt összegünk hány százalékához férhetünk hozzá az egyes eltelt években! FIGYELEM! Nagyon fontos, hogy a 2017 előtt megkötött unit-linked azaz a befektetési életbiztosítások esetében ez a korlátozás legtöbbször csak az első 2-3 év befizetéseire (az ún. kezdeti egységekre) vonatkozik, az ezen felüli évek befizetései 100%-ban hozzáférhetők. A részleges visszavásárlás esetén ne feledjük, hogy számolnunk kell a kamatadóval is.
  • díjszüneteltetés: Ha nincs szükségünk pénzre és beérjük annyival, hogy egy darabig nem fizetjük a megtakarításos életbiztosításunkat, akkor élhetünk a díjszüneteltetés lehetőségével, biztosító társaságtól függően jellemzően 1 éves időtartamig, de akár többször is. A díjszüneteltetett időszak alatt a biztosító ugyanúgy érvényesíti a költségeket, de újabb díjfizetésre már nem vagyunk kötelezettek. Természetesen az elmaradt díjakat később, az újraindításnál visszamenőleg be kell fizetnünk, viszont egyéb büntetése nincs a dolognak. Egyértelműen jobban járunk ezzel a megoldással, mintha teljesen felmondanánk a szerződést.
  • díjcsökkentés: Magasabb havi díjak esetén szintén segítség lehet a díjcsökkentés lehetősége, amelynek nagy előnye, hogy a fizetési kötelezettségünk, a megtakarítási hajlandóságunk megmarad, igaz egy alacsonyabb díjat fizetünk csak, ami könnyíthet a havi családi költségvetésen, de legalább nem szokunk le arról, hogy félretegyünk, így nem hiúsul meg a megtakarítási cél.
  • teljes visszavásárlás: A végső megoldás, amit csak nagyon indokolt esetben lépjünk meg, mert a megtakarításos életbiztosítások hosszútávú pénzügyi szerződések, amelyekből idő előtt, csak veszteséggel lehet kiszállni. Itt ugye szintén a visszavásárlási táblázat értékei lépnek életbe, azonban itt nincsen második esély. A részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlás után ugyanúgy él tovább a szerződés, és van ideje “kidolgozni” a veszteségeket, ám a teljes visszavásárlás után azonnal meg is szűnik a szerződés.

Van még egy lehetőség, ha idő előtt pénzt szeretnék kivonni a megtakarításos életbiztosításunkból, ez azonban nem egy maradékjog, hanem egy olyan opció ami talán az egyik legnagyobb előnye a befektetéssel kombinált életbiztosításoknak. A klasszikus vegyes életbiztosításnál ez az opció nem vehető igénybe.

Ez pedig nem más mint az eseti számla, amely elkülönülten kezelendő a rendszeres díj számlájától, és semmilyen hozzáférési korlátozás nem vonatkozik rá. Ez tehát egy teljesen likvid számlarész, ahova bármikor befizehtehető pénz és bármikor – 2 hetes átfutással – ki is vehető onnan. A legnagyobb előnye pedig az, hogy ugyanazokat az eszközalapokat tudjuk ezen a számlán is megvásárolni, mint a rendszeres díjból, így a hozamlehetőségek itt is átlagon felüliek.

Érdemes tehát az eseti számlával már az elejétől kezdve számolni és ide is kisebb-nagyobb rendszerességgel elhelyezni olyan megtakarításokat, amiről tudjuk, hogy 1-2 év múlva lehet, hogy szükség lehet rá. Sokkal jobban járunk vele ugyanis, ha egy esetleges pénzhiány esetén az eseti számlát törjük fel büntetlenül, mintha a rendszeres díjhoz kellene fájdalmasan hozzányúlnunk.

Melyik megtakarításos életbiztosítást válasszam?

A kérdés legalább olyan komplex, mint hogy milyen autót, vagy milyen lakást vegyek? Melyek a fő szempontjai? Mi a célja az életbiztosítással? Először feltétlenül ezekre a kérdésekre kell választ adni. Majd célszerű eldönteni, hogy klasszikus vegyes vagy befektetéssel kombinált életbiztosítás lesz-e a megfelelő. Mindkettőnek van előnye és hátránya is, így leginkább a saját kockázatvállalási hajlandóságunk határozza meg, hogy melyikkel érezzük magunkat biztonságban. Ha ez megvan, akkor folytatódhat az igényfelmérés. Milyen távra tervezünk? Milyen havi összeg az, ami a még a legzordabb körülmények között is bevállalhatónak tűnik? Van-e a családban más életbiztosítás? Milyen kockázati fedezetek szükségesek? Körülbelül 30-40 kérdésen rágják át magukat ügyfeleink, a tanácsadóinkkal folytatott személyes beszélgetéseken, mire eljutnak oda, hogy kollégánk elkezdi megversenyeztetni a különböző ajánlatokat. Több mint 11 biztosító több mint 130 megtakarításos életbiztosítási ajánlatáról van szó. Persze, hogy nem várható el senkitől, hogy ezek közül tudjon választani. Kivéve persze, ha valakinek ez a munkája, és 10 éve arra tette fel az életét, hogy monitorozza a piacot, darabokra szedi és folyamatosan összehasonlítja az ajánlatokat és segít a legmegfelelőbb kiválasztásában.

Nálunk, a GRANTIS-nál egy főállású ember heti 5 napban csak azzal foglalkozik, hogy naprakészek lehessünk a megtakarításos életbiztosítási kínálatból. Jani összegyűjti az adatokat, betölti azokat a saját fejlesztésű kalkulátorainkba, amelyet tanácsadóink az ügyféltárgyalásaink során minden nap használnak:

https://www.youtube.com/watch?v=PPB1RHFgYBs

A GRANTIS-nál missziónk az, hogy Ön kristálytiszta információkra alapozva hozhassa meg a döntését megtakarításos életbiztosítás kiválasztása esetén és ennek az elmúlt 10 évben mindent és mindenkit alárendeltünk. Több mint 35.000 tárgyalás van a hátunk mögött és havi 600-800 ember keres meg minket online, a weboldalainkon keresztül, hogy segítsünk neki kiválasztani a megfelelő életbiztosítást.

Konzultációnk ingyenes és kötelezettségmentes, amely alatt nem fog nyomulást vagy tukmálást érezni. A GRANTIS más. Tudjuk, hogy mi működik a piacon, mert pontosan ebből lett elegünk, amikor megálmodtuk a saját vállalkozásunkat. Ez a tanácsadás Önnek és Önről szól, a korrektség és őszinteség jegyében.

Ebben a cikkben igyekeztünk mindent odaadni amit a megtakarításos életbiztosításokról általánosságban oda lehet adni. De ennél sokkal többre is képesek vagyunk, ha megismerjük az Ön élethelyzetét és speciális elképzeléseit. 

Üljünk le egy kávéra és tegyen próbára minket, mi pedig megígérjük, hogy elégedetten és magasabb fokú tisztánlátással fog felállni a velünk való beszélgetés után.

JELENTKEZEM A DÍJMENTES TANÁCSADÁSRA

Ezt a cikket 2800 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555