Nemrég vezették be, ezért még kevesen ismerik, pedig a KID az, ami kimagaslóan transzparens és etikus megtakarítási formává tette az életbiztosításokat. A megtakarítás kritikusai régebben pont ezek hiányát kérték számon az életbiztosításokon, de egy új szabályozásnak köszönhetően ez a kifogás is elhárult.
2018. január 1-jén vezették be a KID-et, vagyis a Kiemelt Információs Dokumentumot a megtakarításos életbiztosítási termékeknél (így a nyugdíjbiztosításnál is). Ez egy olyan dokumentum, amit minden biztosítótársaságnak kötelező jelleggel közzé kell tennie a biztosítási termék és a választható eszközalapok szintjén is.
Mit tartalmaz a KID?
A KID-ek felépítése egységes, így könnyen tájékozódhatunk bennük, ami segíti a releváns részek kikeresését. Erre szükség is van: 2-3 oldal egy ilyen dokumentum, és rengeteg termék és eszközalap van a piacon, ami több száz, több ezer oldalnyi dokumentációt jelent (amiket jobb esetben a pénzügyi tanácsadód bogarász át).
Egy KID-ben leírják, hogy mik a befektetési célok, milyen típusú ügyfeleknek ajánlják, mekkora kockázatot kell vállalni, mi történik az egyes befektetési forgatókönyvek szerint, milyen költségek merülnek fel, és ezeknek mi a hatásuk a hozamokra.
Egzakt módon rangsorolják a kockázatokat: egy 1-től 7-ig terjedő skálán mutatják meg a befektetési kockázat szintjét. A befektetési forgatókönyvek négy esetre (szcenárióra) terjednek ki:
- stresszforgatókönyv,
- kedvezőtlen,
- mérsékelt,
- kedvező forgatókönyv.
Az elnevezések a hozamelvárások tényleges alakulására vonatkoznak. Mindezeket még tovább bontják három esetre. Megmutatják, mennyi pénzt vesztesz, ha
- visszaváltod a szerződést 1 év után,
- visszaváltod 10 év után,
- megtartod 20 évig a szerződésed.
A haláleseti forgatókönyv ugyanez, itt azonban halál és baleseti halál esetén nézik meg, mennyi pénzed marad 1-10-20 év után.
A megtakarítási életbiztosításoknál a legtöbb költség az első 3 évben áll elő, így aki egy év után felmondja a szerződését, az valószínűleg kevesebb pénzzel jön ki belőle, mint amennyit befizetett. Ezen sokan meglepődtek eddig, pedig nem volt titok, hogy ez így van. Ezek után ők is láthatják – már ha elolvassák –, hogy a KID erre is felhívta a figyelmet pontos számításokkal levezetve. A 10-20 éves tartamot pedig úgy kell érteni, hogy típuspéldával számoltak, amit egyébként szintén leírnak. Vettek egy általános esetet, és arra nézve számították ki az eredményt – egyéni esetben más lehet az eredmény, ha mondjuk te csak 15 évre kötsz biztosítást.
Transzparens, elemekre bontott költségszerkezet
A költségeket, amiket egyébként a TKM összegez és átlagol, részekre bontva is megmutatják. Például így:
Feltüntetik a RIY (Reduction in Yield) mutatót is, ami azt mutatja meg, hogy mennyi a hozam a költség levonása után egy mérsékelt forgatókönyv esetében, azaz a hozam hány százalékkal csökken a költségek hatására (ha 100%-nál több a RIY, akkor azt már a tőke bánja). Fontos hangsúlyozni, hogy a TKM elméleti hozamaival szemben a RIY múltbéli hozamokkal számol, és ezeket vetíti a jövőre 1, 10 és 20 éves távon. Nem szabad elfelejteni, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve! Így ezek csak tájékoztató jellegű számítások.
A KID-et a biztosítók honlapján, a hirdetmények között vagy a dokumentumtárban lehet megtalálni.
A megtakarítási életbiztosításokat amiatt már nem lehet kritizálni, hogy ne mutatnák ki a költségeiket. Több száz oldalnyi dokumentáció áll a fogyasztók rendelkezésére. Innentől a te felelősséged, hogy tanulmányozod-e őket, vagy megbízol-e erre a célra egy tanácsadót.
