Mondjuk ki őszintén: mekkora költségei vannak egy életbiztosításnak?

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Sokan, ha megtakarítási életbiztosításról hallanak, arra kíváncsiak, mekkora költségei vannak, vagyis mennyit tesz el magának a biztosító. Ilyenkor általában elavult információk, féligazságok és tárgyi tévedések keverednek egymással. A legtöbben az MNB új szabályozásaival sincsenek tisztában, pedig felforgatta az életbiztosítási piacot. Nézzük meg, hogyan működnek az életbiztosítások költségei 2018-ban!

Megtakarítási célú, tehát vegyes vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokról lesz szó, amiket nem szabad összekeverni a kockázati (pl. baleseti) életbiztosításokkal. A két típusról részletesen is írtunk, ha a nevükre kattintasz, elolvashatod a különbségeket.

Mivel ezek gyakorlatilag befektetések, így értelemszerűen költségük is van. 2016 előtt a kritikák arról szóltak, hogy ezek a költségek túl magasak, másrészt a biztosítók nem is mutatják ki őket transzparensen. Ez részben igaz volt: sok volt a túlárazott termék, és a költségszerkezet sem volt a legvilágosabb. Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy az életbiztosítások már csak ilyenek, pedig a Magyar Nemzeti Bank lépett, és bevezették a Teljes Költségmutatót (TKM), majd az etikus életbiztosítási koncepciót, ami alaposan rendet vágott az életbiztosítások között.* Mondhatjuk úgy is, hogy a biztosítók szabadságát korlátozták, és szigorúbb szabályozást léptettek életbe.

A biztosítók 2016-tól kezdve kötelezően alkalmaznak letétkezelőt, és a vagyonkezelőjük személyére nézve szakmai előírásoknak kell megfelelniük. 2017-től kezdve azt is megszabták nekik, hogy az életbiztosítási költségek legyenek összhangban azok tartalmával, és a biztosítók csak a ténylegesen befektetett összegeket számítsák fel az ügyfeleknek. A jogszabály meghatározta a befektetési és visszavásárlási minimumokat, és a biztosításközvetítőknek kifizethető jutalék felső határát is két lépésben csökkentették.

A biztosító felé elvárás, hogy a termékek könnyen értelmezhetőek és összehasonlíthatóak legyenek, ezt segíti, hogy a költségek elnevezéseit egységesítették.

A szerződéskötési díjat csak 3 éven keresztül lehet beszedni, ami az éves díj maximum 80, 50, illetve 20%-a lehet (ezt részben a biztosításközvetítő kapja, aki jobb esetben egy képzett pénzügyi tanácsadó). Az alapkezelési költség és minden egyéb mögöttes költség beépült a vagyonkezelési költség gyűjtőnév alá. Ezek mellett adminisztrációs, díjbeszedési és kockázati díjat szedhetnek be. A kockázati díjakat élesen el kell különíteni a megtakarításra szánt összegtől.

Ezeket a Teljes Költségmutató (TKM) egyetlen százalékos értékben egyesíti (a futamidőre vetített éves átlagköltséget mutatja meg).

A TKM-nek minden költséget tartalmaznia kell, nem lehetnek rejtett költségek.

Ugyanakkor a TKM nem tartalmazza az olyan költségeket, amik az ügyfeleken múlnak: az értékkövetés (indexálás), az eszközalapok közti átváltás költségét, illetve a díjhoz és kifizetésekhez potenciálisan kapcsolódó adó- és járulékterheket, kedvezményeket.

Ez azért van, mert a TKM egy típuspélda alapján számolódik: 35 éves biztosított személlyel számolnak, aki csakis a kötelező kockázati elemeket választja ki, évente 210 ezer forintot fizet be (évi egyszer). Rendszeres díjas életbiztosításoknál ilyen paraméterekkel számolnak 10, 15 és 20 éves távon, így jön ki egy-egy TKM-érték. A TKM az összehasonlítást szolgálja, a konkrét költségek a te személyes esetedben eltérhetnek (viszont kiszámolhatjuk neked pontosan is, ha kíváncsi vagy).

Az MNB nemcsak a TKM számítási módszertanát határozta meg, hanem TKM-limiteket is előírt, aminek minden biztosítónak meg kell felelnie. Az MNB-ajánlás itt olvasható el részletesen, amiből látszik, hogy a TKM-ajánlások a következőképpen alakulnak:

a termékhez kapcsolódó, a TKM rendelet alapján számított TKM értéke eszközalaponként

  • a) 10 éves lejárati időre a 4,25%-ot,
  • b) 15 éves lejárati időre a 3,95%-ot,
  • c) 20 éves lejárati időre a 3,5%-ot

ne haladja meg.

A biztosítók csak indokolt esetben térhetnek el a megadott TKM-limittől. Megint érdemes az MNB-t idézni:

Amennyiben

  • a) a biztosításhoz kapcsolódó eszközalap eszközösszetétele, vagy meghatározott tulajdonságai alapján összetettnek vagy komplexnek minősül és az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik vagy
  • b) tőke-, vagy tőke- és hozamgaranciát tartalmaz, vagy
  • c) a termékben lévő biztosítási kockázat ezt indokolja,

a TKM eszközalaponként meghatározott mértéke a 29. pontban foglaltakhoz képest legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb.

Az intézkedés be is váltotta a hozzá fűzött reményeket: 301 életbiztosítási termék szűnt meg 2017 januárjában, és 137 újat vezettek be. A TKM-ek emiatt sokat csökkentek. Az MNB kimutatása szerint 2017 októberére 3,58%-ra csökkent a unit-linked életbiztosítások átlagos TKM-je:

Azóta bevezették a Kiemelt Információs Dokumentum (KID) használatát minden biztosítási terméknél és eszközalapnál, így még alaposabban utána lehet nézni az egyes befektetési forgatókönyveknek, és hogy melyik esetben milyen költséglevonások keletkeznének. A KID-ről egy későbbi cikkben bővebben is szót ejtünk.

A befektetési életbiztosítások tehát átláthatóak, a költségszerkezetük világos, és sok esetben évi 1-2%-os költséggel fenntarthatók. A közvetítő jutalékát így is, úgy is levonják tőled az első három évben (ami hosszú távon így is elenyésző), ezért mondjuk mindig, hogy válassz képzett pénzügyi tanácsadót, aki a futamidő végéig melletted is lesz.

* Aki utánaolvasna a pontos jogszabályi háttérnek: a 2014. évi LXXXVIII. törvény (biztosítási törvény) módosult, illetve ehhez adta ki 55/2015. (XII. 22.) számú rendeletét az MNB.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555