Tényleg jobban járunk, ha készpénzben tartjuk a megtakarításunkat?

Zubor Zalán

Bár egyre több pénzt tudnak félretenni a magyar háztartások, ennek jelentős részét, országosan majdnem 5000 milliárd forintot ma még készpénzben tartanak. Ez nemcsak, hogy a gazdaságnak nem tesz jót, de nem is ez a legjobb megtakarítási forma.

A tavalyi év végére az MNB felmérése szerint rekordösszeget ért el a háztartások bruttó pénzügyi vagyona. A lakossági megtakarítások összesen 53.787,8 milliárd forintot tesznek ki, azaz a háztartások megtakarításai egy év alatt 4041 milliárd forinttal nőttek. Ha az összes megtakarítás értékét kivetítjük a lakosságszámra, akkor azt kapjuk, hogy

egy átlagos magyar 4,4 millió forint megtakarítással rendelkezik.

Ezt az átlagot persze igencsak felhúzza a legvagyonosabb néhány százalék, miközben még mindig sokan vannak, akik nem tudnak félretenni, vagy csak elhanyagolható megtakarítással bírnak. A K&H tavaly őszi Biztos Jövő Indexe szerint

a lakosság 33 százaléknak még mindig kevesebb mint 500 ezer forint megtakarítása van,

25 százalék pedig 0,5-2,9 millió forinttal rendelkezik. 3 millió forint feletti vagyont pedig csak az emberek 12 százaléka tehetett félre. Hozzá kell persze tenni, hogy a K&H nem háztartások, hanem egyének szintjén vizsgálta a kérdést, de még így is valószínűtlen, hogy a magyar családok többségének ma 4,4 milliós, vagy akörüli félretett vagyona lenne.

Hat éve halmozunk fel egyre több készpénzt

Az MNB lakossági megtakarításokat vizsgáló elemzése érdekes adatokat mutat arról is, mik a legnépszerűbb megtakarítási „stratégiák”. A megtakarítások nagy része ma még bankbetétben van, ezek aránya azonban 2011 óta csaknem évről évre csökken. Egyre többen választják az állampapírt, és hosszabb távon nőtt a befektetési jegyben tárolt vagyon is. Meglepő azonban, hogy míg a bankszámlákon relatíve egyre kevesebb pénzt hagyunk, addig a lakossági készpénzállomány nem csökken, sőt az utóbbi hat évben (!) folyamatosan nőtt a készpénzes megtakarítások aránya.

A készpénz-megtakarítások növekedése minden bizonnyal összefügg a 2008-as válság okozta sokkal. Sokan, akik ma készpénzben tartják a vagyonukat, arra hivatkoznak, hogy nem bíznak a bankokban, és abban, hogy a befektetési termékek nem dőlnek be a következő években. Valójában azonban készpénz még sok értékpapír-típusnál is kockázatosabb „befektetési eszköz”. A készpénzvagyonok (beleértve a lekötetlen és lekötött bankbetéteket is) az infláció miatt gyakorlatilag évről évre veszítenek vásárlóerejükből. Az infláció egy esetleges pénzügyi válság alatt pedig el is szabadulhat, így a hosszú évek alatt felhalmozott vagyon napok alatt veszíthet súlyos százalékokat az értékéből. Aki valóban biztonságos megtakarítási formát keres, készpénz helyett jobban járhat garantált hozamú értékpapírokkal, például állampapírral, vagy más, értékpapír-alapú megtakarítási konstrukcióval (ezek közül néhányat a cikk végén is említünk).

Az országnak sem tesz jót ez a sok készpénz

A gazdasági döntéshozókat régóta foglalkoztatja, mit lehetne tenni a lakossági készpénzállomány növekedése ellen. 2007-ben még csak az éves GDP 8,5 százalékát tette ki a lakossági készpénzállomány, ma azonban már a nemzeti össztermék legalább 12 százalékát teszi ki a forgalomban levő (illetve valójában nagyrészt megtakarításként félretett) készpénz.

A lakossági megtakarításoknak nem kellene feltétlenül passzív tőkének lenniük: bankbetétként, vagy bármilyen értékpapírba fektetve a megtakarítások fedezetet jelentenek a vállalati hitelezéshez, így tőkét biztosítanak a termelő és szolgáltatásokat kínáló vállalkozások számára – azaz GDP-t és adóbevételt termelnek. A kuporgatott készpénz azonban nem kerül be a gazdasági vérkeringésbe, és a nemzetgazdaság számára kifejezetten káros, hogy a növekvő jövedelmekből félretehető összegek nagyrészt a párnacihákban kötnek ki.

Az MNB becslés szerint ma a lakossági megtakarítások évente mintegy 2000 milliárd forintnyi forrást biztosítanak a gazdasági szereplőknek. A lakosság készpénzvagyona ma 4800 milliárd forint (háztartásonként csaknem 1,2 millió forint), jelentős tőkeinjekciót jelentene tehát a magyar gazdaságnak, ha az emberek elkezdnék értékpapírra váltani a készpénzes megtakarításokat.

Hadjárat a készpénz ellen

Az utóbbi pár évben egyre erősebben volt érezhető a kormány azon szándéka, hogy valamilyen eszközzel „kicsalogassa” az emberek készpénzben tartott megtakarításait. Látható egyrészt az elektronikus fizetés támogatása, a bankkártya-olvasó terminálok terjesztése, sőt tervben van egy olyan jogszabály is, ami csökkentené a vállalkozások közötti készpénzes fizetésre vonatkozó havi értékhatárt.

Ugyanennek a politikának a része az új befektetési termékek bevezetése. Ezek közül a legnagyobb visszhangot eddig a „Nemzeti Kötvény”, hivatalos nevén a Magyar Állampapír Plusz kapta. Ezt az új állampapírt jelentős könnyítések mellett vezették be, hogy azok is viszonylag könnyen vehessenek belőle, akik eddig nem rendelkeztek befektetési számlával, de a vonzerejét igazán a hasonló termékek többségénél általában jóval magasabb hozama adja. Hasonló célt szolgálhat a nyugdíjkötvény is, ami az eddigi információk alapján hosszú távú befektetésként lehet ideális, a nyugdíjba vonuláskor fizetne a korábbi államkötvényeknél magasabb hozamokat. Említésre méltó még az MNB újonnan bejelentett, a nyugdíj- és egészségpénztárak összefésülését célzó javaslata, amely szintén az alternatív (nem készpénzes) megtakarítási formákat hivatott vonzóbbá tenni.

Élet az állampapíron túl: befektetési célú életbiztosítás

Az államtól függetlenül, piaci alapon is van mód a készpénz befektetésére. A bankbetétek és a megtakarítási számlák mellett hosszabb távon gondolkodva szóba jöhetnek még a kötvények, részvények, befektetési alapok, vagy az ezeket kombináló megtakarítási célú életbiztosítások, amelyek akár 6-7%-os éves átlaghozamot is biztosítani képesek egy jól kiválasztott befektetési portfólió esetén. Igaz ezek már hosszú távú megoldások, azaz 10-15 éves távon érdemes őket igénybe venni, viszont ekkora hozamért megérheti az egyébként parkoltatott pénzt megforgatni.

Ha szeretnéd, 13 megtakarítási életbiztosítást hasonlítunk neked össze, hogy kiválaszthasd a számodra legjobbat. Fordulj hozzánk segítségért!

Ezt a cikket 133 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555