A magyar nyaralók többsége belföldön maradna, de így sem örülhetnek a hazai szállásadók

Zubor Zalán

Kevesebb külföldi utazás, belföldi úticélok, későbbre tolt nyaralások – röviden így foglalható össze a koronavírus-járvány hatása a magyarországi turizmusra. Az eddigi adatok alapján nem valószínű, hogy a belföldi turistaforgalom pótolja majd a kieső külföldi vendégeket a magyar szállásadóknál.

Ahogy az várható volt, a járvány és az azt követő lezárások, illetve gazdasági visszaesés miatt jelentősen csökkent a magyarok kedve a külföldi nyaraláshoz. A Netrisk még július elején tette közzé a 6000 fő megkérdezése alapján készült felmérését, amiből kiderült: az idén nyaralást tervező válaszadók 56 százaléka csak belföldi utazásban gondolkodik. Azok száma, akik kifejezetten külföldi úticélt jelölt meg, csupán 20 százalék volt, míg azoké, akik külföldi és belföldi úticélt is terveztek, 25%.

A felmérésből kiderül az is, hogy a külföldi utakat tervezők is közelebbi, illetve rövidebb nyaralásra készülnek: a legtöbb válaszadó mintegy fele tervez egyhetes nyaralást, 30 százalékuk viszont csak néhány napra utazna el. A Netrisk adatai szerint az utazásbiztosítások töredékét, 12 százalékát kötötték csak idén repülőgépes utazásokra, ami jól mutatja a távolabbi úticélok háttérbe szorulását – az elmúlt években ez az arány még 35-40 százalék körül mozgott. Ez betudható részben a járványhelyzet miatti aggodalomnak és lezárásoknak, részben annak, hogy kevesebb embernek maradt pénze drágább utazásokra.

Belföldre is megéri biztosítást kötni

A Netrisk felmérése szerint kevés emberben merül fel, hogy belföldi utazás előtt is utasbiztosítást kössön, olyannyira, hogy a többség (60 százalék) nem is tud erről a lehetőségről. A társaság szakértője szerint viszont hazai útra pont ugyanúgy érdemes biztosítást kötni, mintha külföldre mennénk.

„A belföldi utasbiztosításban olyan klasszikus utasbiztosítási fedezetek szerepelnek, mint a poggyászbiztosítás, útlemondás (sztornó) biztosítás, vagy éppen gépjárműassistance-szolgáltatás. Emellett olyan egészségügyi problémákkal kapcsolatos térítéseket is nyújt, mint a betegszállítás költsége, a nyaralás megszakítása miatt ki nem használt szállásköltség térítése, vagy éppen az utazás során elszenvedett baleset miatt járó táppénzkiegészítés”

– mondta.

Külföldi utazásra pedig a jelenlegi helyzetben kifejezetten ajánlott az utasbiztosítás, hiszen nehezen látható előre, hogy egy újabb járványhullám nem okoz-e valamilyen nehézséget, ami miatt le kell mondanunk az utat.

Kevesebb pénz és szabadnap

Egy másik felmérésből, a Profession.hu kutatásából kiderül az is, hogy idén a magyarok nagyobb része egyáltalán nem tud nyaralni, sem külföldön, sem belföldön: csupán 40 százalék mondta azt, hogy utazást tervez idén nyárra, ami jókora visszaesés a korábbi évek hasonló kutatásaiban mért (jellemzően 60 és 65 százalék közötti) arányhoz képest. Egy tavalyi, a hévízi NaturMed Hotel Carbona felmérése szerint például a magyarok 62 százaléka ment el nyaralni, akiknek 68 százaléka külföldre is utazott.

A visszaesés oka elsősorban az anyagi bizonytalanság, a Profession.hu felmérése szerint 60 százalék ilyen okból mond le a nyaralásról. Kisebb részben pedig a szabadnapok felborulása a hibás a járvány miatti veszélyhelyzet alatt.

A válaszolók 30 százalékát kötelezték arra, hogy szabadságot vegyen ki a koronavírus járvány alatt, nekik átlagosan 17 munkanapot kellett kivenniük

– ez már csaknem kitölti a kötelező alapszabadságot (20 nap). Érdekes, hogy a budapesti munkavállalók esetében ez a szám jóval magasabb: átlagosan 25 kötelező szabadnapot kellett kivenniük ebben az időszakban. A munkavállalók további, 13 százalékát megkérték, hogy részarányosan vegyék ki a szabadnapjait, hogy ne torlódjanak fel a szabadságok az év második felében.

A SZÉP-kártyák nem mentik meg a szektort

A Netrisk felmérését még azelőtt végezték, hogy a kormány bejelentette volna az új utazási korlátozásokat, a járványveszély szempontjából piros, sárga és zöld jelzéssel besorolt országok listáját. Ezt követően viszont tömegesen mondták le az emberek a már lefoglalt nyaralásaikat is, várható tehát, hogy a külföldre utazók aránya tovább csökken majd. A Pulzus Kutató friss felmérése szerint például 5-ből 2 ember nyaralási terveit befolyásolta valamilyen módon a döntés: 37 százalék mondta azt, hogy a korábbi tervekhez képest csak belföldi utazásban gondolkodnak. Jelentős többségben vannak az összes megkérdezetten belül azok, akik egyáltalán nem nyaralnak idén (63 százalék).

A fenti számok alapján várható, hogy a belföldi turizmusnak köszönhetően a nyár végére (hiszen a bizonytalanság miatt sokan a korábbi főszezon utánra halasztják a nyaralást) meg fognak majd ugrani a magyar vendéglátóhelyek bevételei. Azonban a belföldi turizmus viszonylagos növekedése valószínűleg nem pótolja majd azt a veszteséget, amit a külföldi vendégek távolmaradása okoz. Júniusban például a külföldi turisták száma a korábbi évhez képest több mint 90 százalékkal csökkent (588 ezer helyet csak 55 ezer vendég a szálláshelyeken).

A magyar szállásadók bevételeinek nagy része a külföldi turistáktól származik. A korábbi években a vendégéjszakák legalább felét a külföldi utazók töltötték a magyarországi szálláshelyeken – Budapesten ez az arány ennél is magasabb, bizonyos hónapokban a 80 százalékot is meghaladta. Ez alapján ahhoz, hogy a magyar szállásadók nyári bevételei elérjék az előző éves szintet, nagyjából az kéne, hogy idén közel kétszerannyi magyar nyaraljon, mint tavaly – erre az említett felmérések alapján elég kevés az esély. Sőt, valójában ez sem lenne elég: 2019-ben a belföldi szállásdíjbevétel 123 milliárd, a beutazó külföldi pedig 208 milliárd forint volt. Vagyis, ahogy Szigetvári József, a Szallas.hu Zrt. vezérigazgatója fogalmazott,

„ha a belföldi kereslet a kétszeresére nőne, akkor sem tudná pótolni ez a szelet a teljes turisztika tortát.”

A kormánytól eddig a legnagyobb segítség, amit az idegenforgalmi szektor kapott, az a SZÉP-kártyák szochó-mentességének meghosszabbítása volt az év végéig. Ez egy 17,5 százalékos adókedvezményt jelent a kártyákra fizetett juttatásokra, emellett az eddigi 450 ezer forint helyett évi 800 ezer (közszférában maximum 400 ezer) forint adható. Az MTÜ adatai szerint ennek az eredménye már látható a SZÉP-kártya költésekből, amelyek volumene 20 százalékkal haladja meg az első féléves összeget (több mint 71 milliárd forintot fizettek). A képet azonban árnyalja, hogy a kártyákkal nagyrészt nem szálláshelyeken, hanem éttermekben, munkahelyi étkezdékben költöttek: a szálláshelyekre csak 11 milliárd jutott az első hat hónapban.

Ezt a cikket 82 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

Megismertem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
+36 1 585 8555