Ennyivel csökken az újonnan kötött fix kamatú életbiztosítások kamatlába januártól

Zubor Zalán

Az euró- és forintalapú, hagyományos élet-, egészség- és járadékbiztosítások kamatai is csökkenhetnek januárban, miután az MNB rendeletben csökkentette a technikai kamatlábat. A változás a már megkötött biztosításokra nem vonatkozik, de aki tervezi, hogy ilyen biztosítást köt, annak érdemes sietnie a döntéssel.

A garantált kamat jelenti azt a százalékot, amit a biztosítók a hagyományos megtakarítási célú biztosítások szerződésben garantálnak az ügyfélnek. A jegybank szabályozza, hogy a biztosítók legfeljebb milyen magas kamatot ígérhetnek, ez a maximum, azaz a technikai kamatláb jelenleg 2,3 százalék. Az MNB nyári rendelete alapján azonban

a kamatláb 1,8 százalékra csökken a forintalapú biztosítások esetében, az euróalapú konstrukcióknál pedig 1,1-ről 0,6 százalékra változik.

Magasabb lehet, alacsonyabb nem

Az MNB szerint a módosítás célja a pénzügyi stabilitás erősítése. A jegybank attól tart, hogy ellenkező esetben, a jövőben akár saját pénzügyi helyzetüket is kockára tévő, túlzott, esetleg felelőtlen hozamokat ígérnek ügyfeleiknek. A gazdasági válság közepette növekvő infláció és a pénznyomtatási hullám bizonyára növeli a kísértést.

Ez nem azt jelenti, hogy ennél nem lehet magasabb a biztosítások hozama, csak azt, hogy ennél többet fix kamatként nem ígérhetnek meg.

Szintén nem érinti az MNB döntése a befektetési egységhez kötött biztosítások kamatait.

Az MNB mostani döntése csak az úgynevezett vegyes, más néven klasszikus vagy fix hozamú életbiztosításokra vonatkozik. Ezeknél a konstrukcióknál a biztosító szerződésben garantálja a megtakarítási rész éves kamatát és a megtakarítás lejárati összegének minimum értékét. A biztosítás kamata ennél magasabb lehet, ha a biztosító az emelés mellett dönt, de alacsonyabb nem.

Garantáltan viszont legfeljebb csak az MNB által megszabott százalékot ígérhetik meg.

Ér ennyit a fix kamat?

A gyakorlatban, az elmúlt években a hagyományos, más néven vegyes, fix kamatú életbiztosítások nem termeltek jóval magasabb hozamot, mint a beígért kamat. Az ilyen konstrukcióknál a biztosító az ügyfél által befizetett összeget nem fektetheti olyan értékpapírokba, ahol fennáll a negatív hozam kockázata. Vagyis a gyakorlatban

csak alacsony kockázatú és csekély hozamú portfóliókba kerül az ügyfél befizetése, elsősorban állampapírokba.

A vegyes biztosítások különböznek a befektetési egységekhez kötött konstrukcióktól, ahol a hozam nem garantált, vagyis egyes években akár negatív hozam is előfordulhat, mivel a befektetés nyeresége azon múlik, hogyan teljesítettek a biztosítás mögött álló értékpapírok. Igaz, ritkán előfordul, hogy a biztosító saját döntésük alapján vállal valamilyen szintű tőke- vagy hozamgaranciát. Az egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások előnye, hogy az ügyfél viszonylag nagy szabadságot kap a portfólió összeállítására – ha viszont kockáztat és veszít, akkor a hozamot is bukja.

A vegyes életbiztosításoknál ezzel szemben a biztosítóra bízza az ügyfél a portfólió összeállítását. Így a negatív hozam ugyan ki van zárva, az egyéb biztosítási költségek miatt azonban ezek is lehetnek veszteségesek. A vegyes életbiztosítások garantált hozama az elmúlt években általában 1-2 százalék között mozgott, vagyis ritkán érte el az engedélyezett maximumot. A valós hozam ennél általában magasabb volt, de nem közelítette meg a befektetési egységhez kötött biztosítások hozamszintjét (6-8 százalék az elmúlt években).

Ennek ellenére a Portfolio szerint januártól jó eséllyel így is csökkentik majd a társaságok a technikai kamatot az új szerződésekben, azonban a biztosítási költségeket sem csökkentik majd jelentősen. Ez várhatóan tovább csökkenti majd a vegyes életbiztosítások vonzerejét.

A negatív hozam ellenére egyre többen kötnek biztosítást

Az MNB szeptemberben közölt adataiból kiderül, hogy az elmúlt hónapokban, a gazdasági visszaesés és az értékpapírok árzuhanása miatt csökkent a befektetési egységhez kötött életbiztosítási számlákon levő megtakarítások értéke. Vagyis a nem fix kamatú biztosítással rendelkezők hozamveszteséget könyveltek el. Ez ugyanakkor várhatóan korrigálódik majd, ahogy a világgazdaság (feltehetően már jövő évben) ismét bővülésnek indul.

A rossz mutatók ellenére a COVID-járvány alatt és az azt követő időszakban növekedett az életbiztosításokba fektetett pénzösszeg és az új kötések száma is. A rendszeres díjas biztosítások díjbevétele közel 5 százalékkal nőtt az időszakban, amiben valószínűleg szerepe volt annak is, hogy a járványveszély miatt idén először lehetett tisztán az interneten, személyes találkozó nélkül is életbiztosítást kötni. Az MNB számai alapján 10 éves rekordot ért el az értékesített biztosítások száma az idei első félévben.

Az életbiztosítások népszerűségének növekedésében valószínűleg szerepet játszottak pszichológiai okok: a járvány miatt többen gondolják úgy, hogy jó lenne biztosítani magukat és családjukat.

Lehet azonban mögötte befektetői megfontolás is, hiszen a következő évekre már a piacok helyreállására számítanak az elemzők, így ebben az időszakban magas hozamot remélnek, akik most fektetnek be valamilyen értékpapír-alapú konstrukcióba (ugyanez lehet az oka annak is, hogy a közelmúltban igen sokan kezdtek el tőzsdézni is). A magas nyereség eléréséhez persze szükség van a megfelelő biztosítói portfólió kiválasztására is – ennek érdekében, a szerződés megkötése előtt érdemes kikérni pénzügyi szakértő véleményét.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

Megismertem és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
+36 1 585 8555