Ezekbe fektettek a magyarok a járvány alatt

Zubor Zalán

Az emberek kevesebb pénzt tudnak a biztosításokban fizetni a járvány óta, az új biztosítások száma viszont emelkedett – derült ki a Portfolio kutatásából. Az életbiztosítási piac a második negyedévben 10 éve nem látott nettó értékesítési számokat mutatott fel, de a megtakarítások közül még mindig a folyószámla és az állampapír a legnépszerűbb.

Bár a COVID-járvány számos vállalkozást hátrányosan érintett pénzügyileg, és a karantén időszakában több tízezren veszítették el az állásukat, ennek ellenére az első negyedévben nem estek vissza jelentősen a magyar lakosság megtakarításai, legalábbis az MNB adatai szerint.

A megtakarítási piac még jelentősen bővült is ebben az időszakban, a tavalyi 1274 milliárd forint után 1929 milliárd forint áramlott a megtakarítási számlákra és eszközökbe.

Ennek az egyik oka a hiteltörlesztési moratórium lehet, sokan valószínűleg befektetik azt az összeget, amit a törlesztés felfüggesztésével ideiglenesen megspórolnak.

Már nem olyan népszerű az állampapír

A korábbi évekhez képest jelentősen csökkent az állampapír-vásárlások száma, ennek ellenére még mindig ez a második legnépszerűbb megtakarítási eszköz. Tavaly még a lakossági megtakarítások 65 százaléka áramlott állampapírba, ma ez az arány már csak 24 százalék. Az MNB számai alapján a legtöbben a járvány alatt attól tartva, hogy állásuk elvesztése vagy váratlan kiadás miatt szükségük lehet likvid vagyonra, a bevételeik nagy részét a bankszámláikon hagyták.

Idén a megtakarítások 32 százaléka bankszámlákra került vagy azokon maradt.

A járvány nyomán erősödő digitalizáció ellenére továbbra is nagy összegeket tart készpénzben a lakosság. Az ún. forgalomban levő – valójában nagyrészt csak félretett – készpénzállomány az elmúlt években folyamatosan nőtt, bár tavaly már lassult valamelyest a növekedés üteme. Az elmúlt fél évben viszont ismét kétszámjegyű összeggel, 12,3 százalékkal tovább nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon.

Sajnos a megtakarításhoz a bankbetéten vagy készpénzben tartott forint az egyik legrosszabb megtakarítási mód,

különösen egy gazdasági válság alatt. A tavaszi lezárások óta a forint értéke gyors ütemben csökkent a legtöbb devizához képest. A forint-euró árfolyam például március elején még a 330-338-as tartományban mozgott, majd alig egy hónap alatt elérte az euró elérte a 365-ös árfolyamot. Szeptemberben pedig stabilan 350 felett maradt az euróárfolyam. A készpénzes vagy a bankbetéti vagyon jól jön, ha hirtelen sokat kell valamiért fizetni, de ha csak tartogatjuk, hosszú távon veszít az értékéből.

Sokan kezdhettek tőzsdézésbe

Nem mindenki követte viszont ezt a taktikát, több befektetés arányaiban és volumenében is növekedtek az idei első félévben. Meglepő módon fellendült a tőzsdei részvények vásárlása – a számokat ráadásul nem is csak a nagy tőkealapok tornászták fel, hanem a lakossági befektetők részvényvásárlásai is rekordot döntöttek. Tavasszal a tőzsdeindexek hatalmasat zuhantak, így viszonylag olcsón (értsd: 2017-es áron) lehetett részvényekhez jutni, ezzel párhuzamosan az elemzők nagy része még a gazdaság gyors helyreállását jósolta – ezt azóta már a legtöbben korrigálták, amit a BUX index is jól mutat. Hosszú távon valószínűleg jó üzletet kötöttek a kisbefektetők az olcsó részvényekkel, még ha idén, a járvány második hulláma hatására még akár eshetnek is a befektetéseik értékei.

A Portfolio szerint a tőzsdei részvények vásárlásával idén még inkább veszthettek a befektetők. Ugyanez igaz más befektetési eszközökre is (amelyek mögött szintén tőzsdei értékpapírok állnak): a piaci folyamatok miatt csökkent például az életbiztosítási és nyugdíjpénztári számlákon levő megtakarítások értéke. Ezek ugyanakkor, mivel hosszú távú befektetési eszközökről beszélünk, a következő években valószínűleg korrigálódnak majd.

Furcsa mozgások a biztosítási piacon

Szintén meglepő mozgások voltak megfigyelhetők a biztosítások piacán. Az időszakban 3,6 százalékkal nőtt a biztosítási számlákra fizetett pénz. Ezen belül az életbiztosítások teljesítettek a leggyengébben, de ezek díjbevétele is 0,6 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban. Ez az alacsony szám főleg annak köszönhető, hogy jelentősen visszaesett az egyszeri díjas életbiztosítás-kötések száma.

Ha a rendszeres díjas biztosításokat nézzük, akkor viszont jelentős, közel 5 százalékos emelkedést láthatunk a befizetett összegben.

Az egyes életbiztosítás-típusok bevételeiben is jókora eltéréseket láthatunk: a megtakarítási célú életbiztosításoknál visszaesés volt tapasztalható (a unit-linked termékeknél 5 százalék, a vegyes életbiztosításoknál 12 százalék), csakúgy, mint a kockázati típusú életbiztosításoknál (3%-os).

Ezzel szemben a nyugdíjbiztosításokba 16 százalékkal több pénz áramlott tavalyhoz képest.

Nemcsak a már meglevő biztosításokba fizettek az emberek nagyobb összegeket, de jelentősen nőtt az új kötések száma is. Ebben valószínűleg szerepe volt annak is, hogy a járványveszély miatt idén először lehetett tisztán az interneten, személyes találkozó nélkül is életbiztosítást kötni. A biztosítótársaságok ezen újítása jó üzleti döntésnek bizonyult, az MNB számai alapján 10 éves rekordot ért el az értékesített biztosítások száma az idei első félévben.

Szintén jelentősen nőttek az egyéb, nem befektetési célú konstrukciók díjbevételei is, ezekbe 2,8 százalékkal több pénz érkezett, mint tavaly. A határzárak miatt érthető módon az utasbiztosítások száma nagyot zuhant, jelentősen emelkedett viszont a kgfb, a casco és lakásbiztosítások díjbevétele.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, megtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van életbiztosításokkal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555